Szeptemberi lapszámunk vegyes tematikájú; a borítón Szepessy Béla elektrografikája.
Az Éneklő Akadémia kiállítása és megnyitó performansza a MET Galériában, a Képírás Füzetek új kiadványának bemutatójával.
mostanában egyre többet beszél a múltról / a kísértések gyermekkoráról / s az idő lyukas markára bízza / a homályból előbillenő kusza képeket – / elmaradhatatlan mellénye alatt / a szív rásimul az ingre / már tudja: bármi megtörténhet / de semmitől sem kell tartani (…)
Az öreg, farmotoros szürke busz begördült a megállóba. Csak ketten voltunk nagyanyámmal, alig szálltunk fel, s máris magunk mögött hagytuk a Sólyom utcát és a sarki kisboltot, ahol szinte mindent lehetett kapni. Mondjuk játék katonát éppen nem, de az meg mindig volt a Gálfi néni trafikjában. (…)
Bukta testeinek szentségét, a bennük megvalósuló isteni jelenléthez való jogot, az ember lehetőségét arra, hogy a Szentet ebbe a fizikai, materialista létezésbe befogadja, és akár akaratlanul magából sugározza – a festészet szépségének nyelve hordozza. A gesztus- és örömfestészet érzékiségében, és nem a formák érzékiségében rejlik a testek esztétikája. (…)
Rézgálic színű ingben futottál be újra az életembe, / legalább köszönni megtanultál, mikor belépsz valahová. / Felnézek rád, de már csak a konvencionális magasságkülönbségünk miatt. (…)
Nehéz és veszélyes könyvet tartunk kezünkben. Egyensúlyoz a mágia peremén. Régen elfelejtett kérdésekre talál választ. (…) – Kilián László könyvéről.
Az idei művésztelep nem szakított a mindig megújuló törekvésekkel. A hagyományoknak megfelelően erős csapatot hozott létre, hiszen hét országból tizenhét művész fogadta el a meghívást. Legtávolabbról, Dél-Amerikából, Brazíliából, de van itt egy-egy művész Ukrajnából, Szlovákiából, Lengyelországból, Hollandiából és Oroszországból is a hazaiak mellett. A művésztelepen közel kétszáz mű – némelyiküknél egy teljes kiállítási anyag – született, a legkülönbözőbb technikákkal. (…)
Archív anyag: digitalizált videó egy két évtizeddel ezelőtti kaposvári elektrografikai kiállításról.
A verseim azt akarják, amit én akarok. / Amit egy pláza akarna bennem, / ha bennem lenne egy pláza, azt akarnám versileg. // Nem szoktak bennem plázák lenni gyakran, / el kell kapnom a pillanatot. / Mit akarna egy pláza, ha üzenhetne abban a pillanatban? / Mit akarna a pillanat? Mit üzenne kékileg? (…)
Szeptemberi lapszámunkban Kántor Zsolt, Oláh András, Papp M. Bori és Vass Tibor versei, valamint Szénási Miklós és Onagy Zoltán novellái mellett az 55. Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep zárókiállításáról is közlünk anyagot. A borítón az egyik alkotó, Szepessy Béla grafikusművész munkája látható.
Mitikus képzetek címmel nyílt emlékkiállítás Honty Márta képzőművész és Bors István szobrászművész munkáiból a kaposvári Vaszary Képtárban.
Peti bácsi mindig a sofőr mögött jobbra lévő legelső üléspár utastér felé eső ülésére telepedett, a másikon akkurátusan elrendezte a hátizsákot meg a sapkát, a botot az oldalsó szélvédőnek támasztotta, s ontotta a bölcsességet magából, akár törött vízvezeték a vizet. Halakról, horgokról, időjárásról, politikáról, nőkről, oktatásról, mikor mihez kerekedett kedve. Egy alkalommal egy középkorú, testes asszony megkérte, ne pofázzon annyit, nem bírja már, hogy minden reggel a sületlenségeit kell hallgatnia. Peti bácsi nem sértődött meg nagyon. Csak egy hangyányit. (…)
50 lettél, Ifjú Mester, / 5 nappal utána írok, / azt mondom, ne keseredj el, / hisz’ megvan a Spanyolnátha bírtok (…) – az 50 éves Vass Tibor köszöntése
© 2018 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
