Aktuális lapszám

Sticky post

Októberben és novemberben megjelenő lapszámunk tematikája a Hibrid. Szerkeszti Gyenes Zsolt. A címlapon Lucza Zsigmond munkája.

Antal Malvina: Hibrid média

Régi vágyam, hogy a balett műfaját a néptánc műfajával egybedolgozva áthidaló aspektusokat vizsgáljak meg egy előadás keretei között, ahol számomra a két műfaj hasonlósága a szigorú és nemes (maga)tartásban, a mozdulatok milyenségében ismerhető föl. (…)

Ruzsa Dénes: „A gép sugarát kereken veti”

A címben idézett Babits-vers saját médiumát is féltő, ironikus befejezésével szemben ma azt látjuk, hogy a különböző művészeti ágak nem váltják fel egymást. Interakciójukból hibrid műfajok születnek, és imaginárius világukban ma is, a 21. században is jelen van a Hold vonzása, kultusza. (…)

Lichter Péter: Mediális hibriditás a kortárs kísérleti filmben

A digitálisan befotózott filmszalagokkal létrehozott filmek egy olyan hibrid formát képviselnek, amelyek sem önmagában a digitális, sem az analóg technikával nem reprodukálhatók. Filmjeink egy adott kor adott technikai lehetőségeinek termékei. (…)

Koroknai Zsolt: Hibrid vagy entrópia – Az alkotás folyamatáról

A K.A.S. Galériában megrendezett Entrópia / 22 recept az élettől című kiállításomon 2019 novemberében egy installációt mutattam be, amely a performansz-remix témakörében az idő létezésének kérdésével, a múlt és a jelen folyamatával foglalkozott. Ebben a modellezett folyamatban Nagymamám régi elektronikus sütője kapta a főszerepet, a tudat és az időutazás kérdéseit demonstrálva. (…)

HAász Ágnes: Fémháló, plexi-album és szövegdoboz betűtésztával – A könyv mint műtárgy

A könyv tartalmi szempontból – mióta megtanultam olvasni – mindig is érdekelt. A művészkönyv műfajával való találkozásom során szembesültem azzal, hogy a könyvet nemcsak olvasni lehet, hanem műtárgyként is létezhet. A művészkönyv műfajából leginkább a könyvtárgyak-objektek hatottak rám. (…)

Gyenis Tibor: Hibrid

A művészet, a kortárs művészet, azt mondják, a jelenre reflektál. Nos, akkor mint alkotó, fel kell tennem magamnak azt a kérdést, miután saját legutóbbi munkamódszerem ilyen kényelmetlen helyzetbe hoz, hogy miért is hibrid képeket készítek? Ha ez egy korábbi gondolkodási és technikai konstrukció, akkor ma lehet-e releváns leírási mód? (…)

Lucza Zsigmond: Médiumidézés – Transzmediális tendenciák az ezredforduló hazai kortárs festészetében

Tanulmányom tárgya a technológiai médiumokra reflektáló kortárs hazai festészet. A festészet és más médiumok közötti kölcsönhatások rövid történeti áttekintése során nyert tapasztalatok fényében konkrét alkotásokon keresztül vizsgáltam meg az ezredforduló körüli és utáni hazai kortárs festészet és a digitális médiumok viszonyát, illetve a közöttük fellépő mediális transzformációkat. (…)

Gyenes Zsolt: Hibrid – lapszámbevezető

Mit is jelent a hibrid kifejezés a művészetben? Kortárs művészeti mozgalomnak címkézik leginkább, ahol a tudomány, illetve a legújabb technikai megoldások határterületén mozgunk. A robottechnika, az adatvizualizáció vagy a mesterséges intelligencia mint új területek alkotják ezeknek a törekvéseknek az alapjait. Ebben az összeállításban megkíséreljük kiterjeszteni, illetve más, új oldalról megközelíteni ezt a széles területet is magában foglalható művészeti formát. (…)

Start: 2020/6

Idei hatodik, két hónapot átfogó lapszámunk tematikája a Hibrid; szerkesztője Gyenes Zsolt. A címlapon Lucza Zsigmond munkája.

Halász Levente: A polgári kávéházi kultúra városa

A bécsi kávézói kultúra példátlan. Annak ellenére, hogy a történelem első kávéháza a XII. században Mekkában, Európáé pedig Velencében nyílt meg, a kávéházi élményt legtöbben Béccsel párhuzamosítják. (…)

Békési László: Ahol minden kétfejű

A Kétfejű Birodalom Budapestnél is nagyobb városa, ahol a házfalakon a sasok először kétfejűek, majd egyfejűek, majd újra kétfejűek (1934–1938), majd egyfejűek lettek horogkereszttel, majd ismét egyfejűek, de sarlóval és kalapáccsal. Máig is találunk mogorva sasokat (Hofburg) és vidám sasokat egy-egy iskola falán. (…)

S. Nagy Katalin: A jó szomszédok biztonsága

Annyiszor fennakadt a torkomon Bécs (a nagystílű szomszédok a vidéki kislány torkán), hogy valamikor az ötvenes éveim közepén egyszer csak úgy döntöttem, hogy Bécs lesz az, ahol minden múzeumot megkísérlek bejárni, megismerni, hátha akkor jobban befogad, és én is őt. Ez valóban megtörtént. (…)

Izsák Éva: A folytonosság városa

Tudjuk, hogy minden város építészetén kitűnően látszik társadalmának történelme. Ez fokozottan igaz és irigylésre méltóan nyomon követhető Bécs esetében, mert fejlődése a XV. századtól napjainkig töretlen, komolyabb harcok, pusztítás nem sújtotta. (…)

Zalán Tibor: Végh András alkotói hármasságának a közepe – Utak

Széttöredezett világ címet is adhattam volna ennek a rövid bevezetőnek, de nem lett volna pontos. A világ valóban széttöredezett, de ennek ábrázolása meglehetősen nehézkes és reménytelen és fölösleges, alighanem közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, Végh András szétgondolja a világot, hogy a töredezettség így meg is jelenjék, és foltokban, formákban és színekben sajátos rendszert képezve is állítódjék vissza és helyre eredeti formájába. (…)

« Older posts

© 2020 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑