Idei kilencedik lapszámunk kárpátaljai szerzők munkáiból válogat; vendégszerkesztő Vári Fábián László. A verseket Veres Ágota, a prózai írásokat Holló Katalin képei kísérik.
Az útlevélben nem lakom / A kép se rajt’ nem én vagyok / Ha visszahoz mi el se hajt / A sorompó se végtagom (…)
most sorra járom árva sírotok / ki éltet adott és ki szellemet / az enyészetben csontmalom forog / megőrli mind az elmúlt éveket / így lesz minden csak por és képzelet (…)
Vörös hajad beszínezte a naplementét, / istennőszobrokba börtönzött hárpiák / kémlelték halálodat. / Bizánc utcáin sétálva lupákat simogattam, / meguntam árnyékoddal a szemezgetést. (…)
Videóesszé az Anyag és szellem című kaposvári tárlatról.
Mikor a kék keserűvé vált / Mindenre más fény derült / Én anyám lettem és ölembe vettem magam / Izgatottan lapozok és elmesélem / Hogy vers nélkül nem lehet / Befalom az oldalak illatát (…)
Decemberben induló, de 2019. január végéig bővülő lapszámunk kárpátaljai szerzők verseiből, novelláiból és képzőművészeti alkotásaiból válogat. Vendégszerkesztő Vári Fábián László. A címlapon Veres Ágota festménye látható.
A számítógépes, bináris technológia fejlődése következtében az érzékelhető, vizsgálható és interpretálható valóság alapvetően kiterjedt. Felmerül a kérdés: mi a valóság? (…)
Ahogy a cipőjével végiglépkedett az őszi esőtől meglágyult földön, mély barázdát szántott bele. Egy útvezetőt. Vagy ahogy ő hívta: útvesztőt. Akkor nevezte el így, amikor visszanézett a süppedt cipőnyomokra. Ilyennek gondolta a saját útját is. Milyen éles disszonanciája ez a természetnek! A színek utánozhatatlan karakterrel formálják meg az ősz hangulatát, miközben a füsttől kesernyés hideg megkeményíti, majd a reggeli langyos napsütés meglágyítja a novemberi tájat. Útvesztő. Útvesztő, lélekvesztő. (…)
Interjú Dréher Jánossal az évtizedes fennállását közös kaposvári kiállítással ünneplő Matéria Művészeti Társaságról és saját művészetéről.
Bíró József és Klaus Peter Dencker közös vizuális költészeti kötete From A to Z címmel 2018-ban jelent meg az írországi Redfoxpress kiadónál.
Sirpa Ihanus, a több mint harminc éve Magyarországon élő, finn származású szobrász- és papírművész alkotásai absztrakt, organikus szemlélet jegyében születnek. Az élő, eleven jelleg nemcsak a természetes anyagok használatában (papír, fém, fa, kő) mutatkozik meg, hanem az eddigi életmű szerves összefüggésrendszerében is. (…)
Szívem vad ősi ritmusa, / Dzsungária, Dzsungária, / szólongat, hív és úgy figyel, / mint aki óv figyelmivel. (…)
Kassák a háborút követően nem csupán a háborút utasítja el, mint olyat, végképpen, hanem eltávolodik a futurizmustól, sőt, az aktivizmustól is, a húszas évektől kezdődően eredményesen választja külön művészeti tevékenységét, avantgárd szövegkezelését a baloldaliságától. Ez azt jelenti, hogy a baloldali ideológiák, a „mi” szemlélet háttérbe szorul a költészetében, és sokkal távolságtartóbban közelít ilyen jellegű társadalmi kérdésekhez, ami a költészetét illeti. (…)
© 2018 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
