Aktuális lapszám

Sticky post

Idei negyedik lapszámunk vegyes tematikájú; a címlapon P. Boros Ilona munkája.

Joó József: Adjisten, Olgyay!

Az egész országban nincs még egy művész, akinek ekkora gyönyörűséget okozna a csorda hullámzása, összeverődése, aki lágyan, melegen, színesen olyan valóságos teheneket festene, mint ez a szépséget teremtő ember. Ki oltotta be ekkora tehetséggel? Ki ez a bajuszos-szakállas, aki festéssel káprázatosan játszik, nem nimfákat és gráciákat rajzol, s úgy néz ki, mint egy félbolond, aki nekivágta fejét a falnak. Hát persze. (…)

Petőcz András: Concrete

Négy évtized experimentális műveit bocsátja közre Petőcz András 2018 novemberében megjelent Concrete című kötete.

Kántor Zsolt versei

A legkézenfekvőbb kételyeket is vissza lehet csomagolni és rögtön feladni a feladónak! Az észnek. Ez lesz az a felemelő finomság, cizellált ékesség, amely viszi előre Freud tanár Urat. (…)

Szombathy Bálint: Daradics Árpád piros korszakáról

A fekete – pontosabban a fekete-fehér – és a piros házasítása az utóbbi évtizedekben Daradics Árpád művészetének messziről felismerhető védjegyévé vált. Picasso kék korszaka a kilencszázas évek első évtizedére esik, Daradics piros korszaka körülbelül száz év elteltével veszi kezdetét, és még nem tudni, meddig terjeszkedik az időben. (…)

Vass Norbert: Csusza

Úgy mozgott a tupperos nő keze, ahogy a második adag tésztát gyúrta, mint azok a tüskék, amikbe beleesett ma már a Roli legalább négyszer, meg a szája is mozgott, hogy a kelesztőtál meg a Mix Fix. Elmondta ezeket az utcánkban havonta kétszer, mert a Husztik anyja is tupperozott, nemcsak a Detti néni, de gondolkozott egy ideje a Bőzsöny Magdi néni is rajta, hogy beszáll, mert akinél a bemutató volt, kapott egy tupperos sótartót mindig, de volt, hogy egy műanyag sodrófát is adtak. Megérte. (…)

Gergely Tamás három meséje

„Anyukám, én királykisasszony vagyok?”, kérdezte Őzite Őzite-Anyukától, akit nem ért váratlanul a kérdés. Hozzászokott ezekhez az újszerű helyzetekhez. Őzite ugyanis egyre messzebb merészkedett az idegen világba, elég sok újat látott, s végül mindig odaszaladt hozzá, hogy megkérdezze, mi is az értelme a tapasztaltaknak. (…)

Kováts Albert: P. Boros Ilona művészetéről

A vonal, amiről mindig azt halljuk, hogy a természetben nem létezik, absztrakció, csak az ember találta ki segítségül, hogy ábrázolni tudjon, nos, ez az elvont vonal P. Boros Ilonánál élő valóság lesz: vonalból fonal. Ilona megtestesíti a vonalat. (…)

Sztojcsev Szvetoszláv versei

egy tükörfalnál / állok / a tengert nézem / eltűnik / ha / megfordulok / akár egy holnapi álom (…)

Start: 2019/4

A júniusi laptervben Kántor Zsolt, Sztojcsev Szvetoszláv és Vasas Tamás versei, Gergely Tamás meséi, Joó József prózája, Kováts Albert és Szombathy Bálint esszéi, valamint Láng Eszter Sebők Györggyel készített interjúja szerepel.

Horváth Erzsébet: Raszterek

A plakátok, hirdetések felkerülnek különböző felületekre, mint például kerítéselemekre, azért, hogy információkat közvetítsenek. Idővel emberek által, vagy természeti hatásra el-, illetve lekerülnek onnan, letépik őket vagy megrongálódnak. Ez azonban nem állítja vissza tökéletesen az eredeti, korábbi, „tiszta” állapotot, hanem a maradványok hibaként, töredékként, felesleges, használhatatlan, célt nem szolgáló látványként – vizuális hulladékként jelennek meg. (…)

Lonovics László: A hiba és a véletlen közelében

Egy grafikám nyomtatásakor kép helyett a nyomaton különböző betűsorok és tipográfiai karakterek voltak láthatók. Első reakcióm az volt, hogy kidobom az így létrejött nyomatot, de felfigyeltem a betűkarakterek és sorok változatos ritmusára. Mint kiderült, azok a kép byte kódjai. Úgy gondoltam, ilyen értelemben a digitális kép szimbólumaiként alkalmasak a grafikai transzpozícióra. (…)

Kozma Péter: Online ID – a hiba használata a hibátlan környezetben

Az Online ID sorozatomban egy egyedi, általam kidolgozott képalkotási módszerrel dolgozom. A portrésorozatban a multipoligonális renderelés lehetőségeit kihasználva módosítok háromdimenziós környezetben klasszikus, igazolványkép-szerű portrékat. (…)

Szlaukó László: Hiba (recycling)

Itt a hiba nem a készülékben van. Én idézem elő, szándékosan, és vizsgálom lehetőségként. Az első xerox gép, amin kísérletezhettem egy kutatóintézetben, fél szobát betöltő kolosszus volt, a dobot, melybe az elektromágnesezhető fekete port tettük, még kézzel forgattuk a másolás előtt, aztán jött a ráégetés. (…)

Koroknai Zsolt: A hiba mint modell

A művészeti alkotásokban egyre nagyobb szerepet nyer a „hiba mint esztétikai motívum”. Ez a természetes eszköztár adódik a technikai apparátusok fejlődéséből, az alkalmazott területek átszivárgásából és a képzőművészeti kifejezési forma színesítéséből. Számomra az esztétikai motiváción túl lényegesebb az alkotási folyamat. (…)

« Régebbi publikációk

© 2019 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑