Aktuális lapszám

Sticky post

Idei első őszi lapszámunk az elektrográfia műfaja köré szerveződik. A borítón Sándor Edit munkája.

Ruzsa Dénes – Spitzer Fruzsina: A fénymásolótól a mesterséges intelligenciáig

A három kiadvány együtt tehát az elektrografika/elektrográfia és a hozzá kapcsolódó technológiai alapú alkotás egyik magyarországi történeti vonulata, kifejezetten figyelve azokra az alkotókra, csoportokra és intézményekre, amelyek e terület kialakulásában, továbbélésében és intézményesülésében meghatározóak voltak. (…)

Start: 2026/9

Idei első őszi lapszámunk az elektrográfia műfaja köré szerveződik. A borítón Sándor Edit munkája.

Kaszás Réka: A látványtól a belső képig

Az elmúlt húsz év során sokféle képi világon és alkotói folyamaton keresztül jutottam el a jelenlegi munkáimhoz. Változtak a témáim, a színhasználatom, a képi rendszereim, és természetesen én magam is változtam. Ami azonban végig megmaradt, az a megfigyelés. (…)

Kovács Gergely: Imaginális inkarnációk – Kecskés Péter legújabb kötetéről

A kötet vezérfonalát az egyetemes kultúrtörténet két kulcsfontosságú fogalma és fenoménje: az imagináció és az inkarnáció adja; lényegében e kettő értelmezésének, recepciótörténetének alakulását követhetjük nyomon szűk másfél évezreden át, a mindenkori – tudományos értelemben vett – „kelet és nyugat” vonatkozásában. (…)

Strelnikova Maria: Hogyan reagál a művészet a jelen valóságára?

Robin Sperling munkássága az anyagon, a képen, a történelmen és az emberi viselkedésen keresztül követi végig a technológia útját. Korábbi művei a rejtett struktúrákat és infrastruktúrákat tették láthatóvá, míg az új sorozat ezeknek a struktúráknak jóval instabilabb és fantáziadúsabb formát ad. (…)

Palotai Péter: Klór

A fürdőruha pántja a vállamba vág. Szűk a mellkasom. Az edző számol, öt húzás fej fölé, három oldalra, forduló, falról el. A hangja kemény, mint a rajtkő. A papucsával a vízre csap az arcom mellett, fröccsen a hab. „Gyorsabban.” (…)

Balogh István: Jelek és jelképek

A tárlat azzal, hogy a statikus galériatérbe dinamikus kísérleti elemeket visz, hidat ver a klasszikus képzőművészet és a mozgóképarchívumok között. (…)

Halász Margit: Tündérmocsár (részlet)

Egyre több öltözködési ötletet kívánt Frozinától, hogy gömbölyödő hasát eltüntesse. Hatalmas, horgolt szélű kendőket kezdett viselni, de nem a fejére tette őket, hanem a vállára, hogy térdig eltakarják az alakját. Maricska minden héten betoppant. Édesapja hozta csónakkal, amikor a kastélyban leadta a lápi ínyencségeket. (…)

Arnóti András: Stesso movimento – Győrffy Sándor munkáiról

Rész és egész. Sorozatok, mint ezen összefüggéseknek a kibontásai. Győrffy munkáiban meghatározók az összekapcsolódások, az egy tematika köré sorolható gondolatainak kimondása, rögzítése. (…)

Géczi János: Murterárium (részlet)

Kilenc éven át azt képzelem el, hogy milyen lesz tízéves háztulajdonosként látni a saját udvart. Amikor először feltárult előttem a rozoga kapu ajtaja, még az sem tudatosodhatott bennem, hogy mi mindent látok a fénnyel utántöltött térben, s már sejtettem, hogy ezt, ezt, ezt nem baltázhatom el, ezt a házat udvarostól, kapustól, mindenestől meg kell szereznem, még ha évtizedre is eladósodom. (…)

Szénási Miklós: Korok között csatangoló kentaurok

Géczi János dekollázs tárlata sajátos színekkel gazdagítja a helyszínt és a betérőt. Többszörös az áttét, és így még intenzívebb az élmény… (…)

Szénási Miklós fotóesszéje Géczi János balácai kiállításáról

2026/8: Augusztus

Idei utolsó nyári lapszámunk vegyes tematikájú; a címlapon Győrffy Sándor munkája.

Elhunyt a Képírás egyik alapítója, Kelemen Lajos

Kelemen Lajos József Attila-díjas író, költő hosszú ideig főszerkesztője is volt lapunknak. Emlékét kegyelettel megőrizzük.

« Older posts

© 2026 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑