Költői attitűdjéhez igazítja magát
ahogy lassan elfehérednek a nappalok
és elmaradozik a szóról a toldalék
a lényegről inkább hallgatok
minden egyébre ott a líra mi volna még
belémlapozgató könyvek tegnapról maradt zavaró
hullafáradt tények
cinkos véletlenek mögé bújt a lényeg
te meg már megint itt vagy hogyazajó
mindenhol sehol bennem is de velem
ha épp nem kívülem kicsi rozsdás szerelem
most is téged álmodnék de a bebeszéd már nem hat
persze szóköz nélkül nincs is nagyon mondat
a verssel azért nem lesz gond látszik csak az élet lett pont ami
ről még nem tudom hogy kéne hozzá elrontani
Nagyrészt bőr
na és ki marad majd veled
ha már lekoptak a bőrről az első évtizedek
mikor még mondtad hogy ilyenolyan férfi leszek
most meg kilóg a beled
hogy maradjon még némi neved,
most befelé fordult smirgliszemek
nézik ahogy térfigyeled
magad – alatt most ki lehet
kábé ami marad belőled,
de hová lesz amit levedlesz
nagyrészt bőr persze de főleg
ember – amit meg majd benned berendez
már csak zacc utólagos előleg
magadból ahogy tovatűnsz majd odasereglesz