Költői attitűdjéhez igazítja magát

ahogy lassan elfehérednek a nappalok
és elmaradozik a szóról a toldalék
a lényegről inkább hallgatok
minden egyébre ott a líra mi volna még

belémlapozgató könyvek tegnapról maradt zavaró
hullafáradt tények
cinkos véletlenek mögé bújt a lényeg

te meg már megint itt vagy hogyazajó
mindenhol sehol bennem is de velem
ha épp nem kívülem kicsi rozsdás szerelem

 most is téged álmodnék de a bebeszéd már nem hat
persze szóköz nélkül nincs is nagyon mondat
a verssel azért nem lesz gond látszik csak az élet lett pont ami
ről még nem tudom hogy kéne hozzá elrontani

Nagyrészt bőr

 
na és ki marad majd veled
ha már lekoptak a bőrről az első évtizedek
mikor még mondtad hogy ilyenolyan férfi leszek
most meg kilóg a beled

hogy maradjon még némi neved,
most befelé fordult smirgliszemek
nézik ahogy térfigyeled
magad – alatt most ki lehet

kábé ami marad belőled,
de hová lesz amit levedlesz
nagyrészt bőr persze de főleg

ember – amit meg majd benned berendez
már csak zacc utólagos előleg
magadból ahogy tovatűnsz majd odasereglesz