Stolcz Ádám versei
Ne hajts rám
Ne hajts rám
én alád fekszem,
először a kéz,
aztán a lábnyom.
A cigánykereked
alatt a testem,
ó akrobatikus mutatványom,
ha szar is voltam,
de mire végeztem
a tréninggel,
gyorsan mentél
mint a meghajlás,
ha már elviselhetetlen
a vizelési inger.
Ahogy a tésztát…
6.
Ahogy a tésztát a villádra csavarod,
az érhálózatommal mumifikálsz engem,
amin át az erőmet kiszopogatod,
te táplálod ezt lédús kúszónövényt bennem,
ami termést hoz és dinnyévé érik,
nekem a fejem pedig egészen dinnyeforma,
a vörös ínyben ülnek
a kis fekete fogak.
Ki ne magozzátok,
ki ne magozzátok
az én egészen
vagy félig elrothasztott
dinnyemosolyomat.
2011. április 29. / Szerző: admin
Címkék: Apokrif-vendégszám, Stolcz Ádám, vers
www.nka.hu


















