Együtt börtön, őr
Ó, boldogító eltiprás,
A mindent felfaló Én („én”),
Lelkében tanyát üt a pók,
Belülről nézi, mi kint van.
Az ismert, ismeretlen élet
Hív és taszít, üzen, üldöz,
Mint biztos bizonytalanba
Visz víg halott, kedvenc sátán.
Összehajtogatott ösztön,
Bambán figyeli a tudat,
Gazdag sírásója vagyok,
Együtt börtöne és őre.
A belső orom
Időből kihullt apostol,
Téged a jelen tart fogva,
Az egyetlen lehetséges.
Minden szenvedés megtisztul?
Érthetetlen homály-árnyék,
Ki bocsáthat meg az okért,
Nem várt tanú érkezése,
Rossz üzenet, gyanús győző.
Felmagaslik belső orom,
Lábát veri kósza tajték,
Kóbor ösztön, csonka álom,
Lehetetlen megtartani.
