Elfelejtett nyelv

mosolyod
kivillanó fehér fogad
hamis csillogású szemed
beszél helyetted

Fityisz

a lekopaszodott ágak
segélykérő karok
egy katasztrófában

összeaszott gyümölcsök
és összezsugorodott levelek
között
januárban
kipattantak a rügyek

fityisz a tespedt
enyészetnek

Műtét után

ha az élet illúzió
a halál is az
a műtőasztal hideg érintése
nem
nem

a mai napot is elkezdem
de a dolgok nem működnek
összebonyolódik minden

a forgatókönyveket felcseréltem

Fátum

úgy fogy el az út a lábad alatt
hogy észre sem veszed
kinyílnak-e a szárnyaid

Lázadás

a laptop billentyűiről
lekopnak a betűk
beleégnek ujjbegyembe

bőrmaradványaim patinát
képeznek a billentyűkön

lázadni készülnek a szavak
klónomat készítenék
hogy szabaduljanak tőlem

Döntés

az árnyék megszökött a fénytől
és nálam keresett menedéket

sosem tudtam dönteni
ezért ezt mondtam:

nappal
a fény simogatására vágyom
a fülledt éjszaka
legyen a tiéd

Kirakós játék

ülj le ide az ágyra
nézlek csendben
felfedezlek újra
maradj mellettem

ne siess ülj le
a fecskék már telelőn
nem pihennek felhők sem
a dombtetőn

maradj mellettem
míg remegő kezekkel
összerakom magam
kirakós játék ez kísértetekkel

magamtól sem félek
szétszórt kártyák a napok
arcod térképén keresgélek
fogd a kezem míg meghalok