Elfelejtett nyelv
mosolyod
kivillanó fehér fogad
hamis csillogású szemed
beszél helyetted
Fityisz
a lekopaszodott ágak
segélykérő karok
egy katasztrófában
összeaszott gyümölcsök
és összezsugorodott levelek
között
januárban
kipattantak a rügyek
fityisz a tespedt
enyészetnek
Műtét után
ha az élet illúzió
a halál is az
a műtőasztal hideg érintése
nem
nem
a mai napot is elkezdem
de a dolgok nem működnek
összebonyolódik minden
a forgatókönyveket felcseréltem
Fátum
úgy fogy el az út a lábad alatt
hogy észre sem veszed
kinyílnak-e a szárnyaid
Lázadás
a laptop billentyűiről
lekopnak a betűk
beleégnek ujjbegyembe
bőrmaradványaim patinát
képeznek a billentyűkön
lázadni készülnek a szavak
klónomat készítenék
hogy szabaduljanak tőlem
Döntés
az árnyék megszökött a fénytől
és nálam keresett menedéket
sosem tudtam dönteni
ezért ezt mondtam:
nappal
a fény simogatására vágyom
a fülledt éjszaka
legyen a tiéd
Kirakós játék
ülj le ide az ágyra
nézlek csendben
felfedezlek újra
maradj mellettem
ne siess ülj le
a fecskék már telelőn
nem pihennek felhők sem
a dombtetőn
maradj mellettem
míg remegő kezekkel
összerakom magam
kirakós játék ez kísértetekkel
magamtól sem félek
szétszórt kártyák a napok
arcod térképén keresgélek
fogd a kezem míg meghalok