Sol Invictus

Ezeket kényszerülünk boldog békeidőknek hívni.
Dördülnek puskák, de már egyik sem a miénk.
Egytől egyig a tagadás falanxa mögül védekezünk,
hátulról-mellbe kergetjük egymást őrületbe.
A kocka el van vetve, leharcolt vázrendszert
sodor a Rubicon.
Így lettem porig égett Rómád,
hisztérikus Néró.
Sírni csak a győztesnek szabadna,
én zokogok a megtévesztés miatt.
Éljen, legyőzhetetlen vagy!
Élvezd a dicsőséget egymagad.

Rézgálic

Rézgálic színű ingben futottál be újra az életembe,
legalább köszönni megtanultál, mikor belépsz valahová.
Felnézek rád, de már csak a konvencionális magasságkülönbségünk miatt.
Többen is megjegyezték, hogy sosem láttak még annyira elragadónak,
mint a hétszázhúsz kilobyte-os képernyővédőmön,
amin pixeles vállaink szenvtelen érnek egymáshoz.
Így múlik el diszkréten a világ dicsősége,
gradiens kooperál a képpontokkal is.
„Ex nunc – disztópia” azonnali hatállyal lép életbe,
még jó, hogy a rosszalláson kívül semmi sem volt közös.
Egy utolsó fotón még megférünk egymás mellett,
aztán mehetünk, amerre látunk, szét,
más társaságokba vegyülve mosolyogni.
Évek múlva talán egy baráti kör csoportképén
még feltűnhetünk egyszerre a széleken.
A rézgálicból akvamarin-kékké fakult ingedben integetve.
Legalább köszönni megtanultál.

párhuzamosuniverzumokigenisléteznek

I.

Párhuzamos univerzumok igenis léteznek.

II.

A „De jó hallani a hangod”
és
a „Ki nem állhatom”
kezdetű megnyilvánulásaid
között eltelő idő ezt bizonyítja.

Érdekes paradoxon,
mert én tudok az utóbbiról is,
pedig csak a hátam mögött vágtad a fejemhez.
Harmadkézből csepegtetett információ,
inkább öntöttek volna ólmot a füleimbe.

Hogy nem vettem észre,
hogy már előre kell köszönnöm ahhoz,
ha interakciót akarok kicsikarni belőled.

III.

A tegnapi napon immunrendszeri leépülésre
hivatkozva, igazoltan hiányoztam
az iskolából.
Az internet szerint a melegfront
migrénes fejfájásaim aljas okozója.

IV.

„Rosszul alszom – Én is rosszul alszom.”
Hangzott el egy februári délelőtt.
Szintén a melegfrontra gyanakodtunk,
a szokatlanul perzselő napsugarakra.
Pár nap, és árvizek lesznek mindenfelé,
belefullad a világ az igazságnak hitt
félmondataid reciprokába.

V.

Egy olyan bibliai özönvíz kellene már,
fejmosás mindkettőnknek,
vizsgálni a hallójáratban lecsöpögött
szavak részhalmazát.
Az Úristen majd úgyis kiszelektálja,
aminek érdemes megmaradni.
A komplementert hagyjuk meg egy másvilágnak.