Hangulat
elhúzódik a partról
a hajnali köd
kavargó fehérség a láthatár
sziklák omlanak a tengerbe
kitörölt emlék
az éj
a monoton pusztulás
másképpen szólnak a hullámok
Repülés
volt néhány gondolatom
kitöröltem
a gondokat mind elengedtem
életben tart majd
a közöny
kezemben egy lepkeszárny
nem akartam
repülj
a súlytalanság művészetét
gyakoroljuk ezután
Stációk
nézem a falat
…
elgondolom a lehetetlent
…
nézlek a falból
Időutazás
jégdarab koppan
üres homokóra falán −
időutazáson
egy befagyott lélek
Variációk
a szélvihar
madarakat sodor
…
a szélvihar
madarakkal sodor
Emlékezet
hisz mondtam
elfelejtettem
a világot
csak a tengert nem
ez marad látod
a felszínen
tegnapok kései
fénye
és egy madárárny
tükröződése
a nap lebukik
elülnek
a hullámok
csillagtalan emlékezet
a mély
