Áramlat
nyugtalan napokon
mire várni
az otthon halott metafora
nyugtalan napokon
láthatóvá válik a menet
kitárod az ajtót
az átvonuló barbárok előtt
nyugtalan napokon
láthatóvá válik a világ
kitárod az ajtót
a beáramló közöny előtt
nyugtalan napokon
átjár a csend
az otthon halott metafora
Kivetítés
egy tükörfalnál
állok
a tengert nézem
eltűnik
ha
megfordulok
akár egy holnapi álom
Sivatag
a tűz
a víz
ha találkozik
az oázis nyugalmában
por kavarog a szélben
főnixmadár árnya kering
a sivatag egén
Lezáratlan
elhagyatott ház
a függöny mögött
kivehetetlen
utcák arcok árnyak
a város
egyetlen történet
nincs
vessző pont határ
a hajnal
mint
villám az égen
belevilágít az éjszakába
senki nem jár haza
az osztatlan múltba
Part
este a hídon
hátam mögött emberáradat
gyertyaláng a folyóban
napsugár-labirintus
a vízfelszín
valaki átsétál rajtam
mint egy kísérteten
fent a nap
fent a hold
felhőárnyékok a parton
két világ peremén
