Ha semmi más látnivaló nem lenne Krakkóban, csak Leonardo „Hölgy hermelinnel” című festménye, akkor is érdemes volna odautazni és eltölteni néhány órát a képen megörökített fiatal lány társaságában. A mű 1489–90-ben készült a milánói herceg, Ludovico Sforza megrendelésére.

Kis méretű olajkép, ez a technika még újdonságnak számított, a flamandok után akkoriban kezdett elterjedni az olasz reneszánsz festők körében is. Újszerű a mű megvilágítása is, ennek és Leonardo különleges anatómiai ismereteinek köszönhetően háromdimenziósnak, plasztikusnak érzékelhető az ifjú test. Kiemelendő a kéz finom rajzossága. A fehér hermelin, mely később került a felületre, egyértelmű utalás arra, hogy Cecília, a hölgy a herceg kedvelt szeretője volt. Sosem értettem, hogy miért a Mona Lisa váltotta ki a felfokozott népszerűséget (háromszor is tanúja voltam Párizsban, amikor japán turisták tülekedtek, hogy minél közelebbről fotózkodhassanak vele együtt). Ez a festmény elegáns, a női arc figyelemreméltó, vonzó, rendkívül szép, és benne mindaz a zsenialitás, ami miatt Leonardo egyedülálló a művészettörténetben.

Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel, 1489–90

A festmény 1800 körül bukkant fel újra. Krakkó szerencséjére Czartoryski herceg vásárolta meg családi gyűjteménye számára. Most a méltán világhírű festmény a hercegről elnevezett, 2019-ben felújított múzeumban tekinthető meg. Előtte évtizedekig a Krakkói Nemzeti Múzeum főépületében volt látható európai (például Rembrandt, Brueghel) és lengyel képzőművészek alkotásainak társaságában. Megjegyzem, hogy ez a rendkívüli esztétikai értékű kép 2009-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumban is látható volt egy reneszánszot bemutató kiállítás keretében.

Krakkót az óvárosa, az óváros főtere (Rynek Glówny), egykori zsidó negyede, a 15. századi gótikus zsinagógái, Zakopane és Auschwitz közelsége miatt keresik a turisták. A mindenütt szokásos történeti, szépművészeti múzeumai és a Jagello Egyetem jelentős gyűjtőkörű múzeuma mellett kiemelendők műszaki múzeumai is. A világon egyedülálló Földalatti Múzeuma, a főtéren multimediális látványosságokkal. Van Városi Műszaki Múzeuma és Városmérnöki Múzeuma is. Igazi különlegesség az 1963-ban megnyílt Lengyel Repülési Múzeum, mely 1912-ben még az Osztrák–Magyar Monarchia által megnyitott katonai repülőtér helyén épült. Hatalmas utas- és teherszállítók mellett vitorlázórepülők, motorok tucatjai tekinthetők meg benne.

Lengyel Repülési Múzeum (Forrás: Pixabay)

Különlegesség az 1906-ban nyílt Ólomüveg Ablak Múzeum, amelyben ma is működik sikeres kézműves műhely. Kontrasztként említem a népszerű Oskar Schindler zománcgyáros emlékét őrző gyűjteményt, mely egyben Steven Spielberg Schindler listája filmjének dokumentumait is bemutatja, megidézve, milyen volt a mindennapi élet Krakkóban 1939 és 1945 között, Hitlerék hatalma idején.

Kihagyhatatlan „a Nobel-díjas fiókja”. Wisława Szymborska költő 1996-ban kapta meg a Nobel-díjat, lakását alakították át múzeummá. Kiállítva látható saját tervezésű, 36 fiókos komódja.

Az 1364-ben alapított Jagello Egyetem (a világ egyik legrégibb egyeteme) Múzeumával zárom a sort, nemcsak azért, mert itt tanult a modern európai természettudományi szemléletet megalapozó Kopernikusz, hanem mert számos híres magyarnak is alma matere volt, főként a 15. és 16. században.


Krakkóról még:

> Izsák Éva: Kopernikusz városa

> Halász Levente: Európa első UNESCO világörökségi helyszíne

> Békési László: Erődök és dombok