Álmomban vendégül lát az én Jóka barátom.

Ülünk az asztal mellett, amelynek sánta lábát összehajtogatott cigarettásdobozzal gyógyítottuk.

Ulica Vojvode Šupljikca 27.
Novi Sad.

1967. szeptember 1. – 1968. június 30.

Ablakunkban a hiányzó üveg helyén Magyar Szó.

Milyen jó lesz emlékezni rá, 55 év múlva, hogy újságpapírral zártuk ki szobánkból a telet.

Hatalmas havak hullnak.
Világ csikorog.
Fagy veszett kutya.


Ülök a Tisza-parton.

Zenta. 2022. 02. 02.

Mintha Jóka is velem pihengetne.
Filter nélküli niši Morava cigaretta illatát érzékelem.
Füst égre száll.

Vadszamár rühes tomporán termett foltok ezek a meddő felhők, melyek Tisza fölé tornyosulnak, mondá Jónás a cethal hasában, de nem visznek fölüdülést, kiszáradhat ottan minden, és eljövend akkor arrafelé a fekete csönd, megkukul és megvakul a közelgő május.

Manapság napsugár csak oda süt, ahol életerős nemzedékét látja.

Mindenség ragyogó királya haragos immár. Szememben ellenzéket talál, a csúf sötétet csúfabbra fertőzöm. Pokolbéli tobzódásom önsebet vágó tivornya.

Ó, Jónás, cethal belsősége büdösében reám ismersz-é?

Felhőérlelő vadszamár vakarná rühes tomporát, de reves a húsa, akár létem, s kukacok tekergőznek benne kielégüléssel, tiszta lelkiismerettel. Kihullik a cinóber citrom leghátul, dadogó üdvösségem, talmi emlékem őszinte világomból. Zöld legyek bedöngik, petéiket tüstént belerakják.

Ver, akár vércsillag-toronyóra, rózsaszín cethalnak szíve, dudorodik, erei duzzadnak, erődemonstrációja biztosan hat. Szétveri fejem: ignorálja szemem. Ó, az én szemem már csak Fényes-tó jegén kirúgott fakó aranykacsa! Körökben négyzetből indoktrinált, égen soha jegyzett.

Vadszamár ordít, hallgass meg, kedves!

Én meg röhögök, ti is röhögtök. Még az ógörög istenek is röhögnek erre.

Forrás fakad szememből!

Zavaros csermely Tisza felé.


Ülök egy síron.

Bácsfeketehegy. Akkor még Feketics.

2007. május.

Podolszki József

1946 – 1986

Író, költő, publicista.

Nekem kenyeres társam.

Szépia tüdejével Krivaja folyócska rákjait megetette.

Rákocskák rakásra pusztulnak.
Bácskában büdös gyékény.

Vadszamár sír szülőföldemen, könnyei hervadó gesztenyevirágok szent folyóm árva partján.


Ülök egy szobában.

Valahol valami vigéc világban.

2022. 02. 02.

Síri csönd.

Éjszaka.

Kergetőzik 19 Covid.

Csilláron Ω vigyorog.

Mindenféle járványok mulatnak házamban.

Hazámban.

Két fekete fehérje szerelmes belém.

Rezesbanda tagjai kibújnak a sírból, fényesítik szépen szóló hangszerüket.

Lángot vet bölcsőm szuvas deszkája.

2007. – 2022. február 2–12.