„Egy absztrakt képbe »bele lehet látni« alakokat, valahogy úgy, ahogy az ember a felhőkbe például egy lovat vagy egy hajót »láthat bele«. De ha így járunk el, tévútra lépünk. A helyes út nem az absztrakciótól vezet a realitáshoz, hanem a realitástól az absztrakcióhoz.” (Heinrich Lützeler)
Az uzsai művésztelep – az uzsArt – sajátos színfolt a kortárs magyar művésztelepek palettáján. Sajátos és különleges, mert ebben a kis Veszprém megyei falucskában, melyben egyszerre van jelen a múlt és a jelen, sőt talán a jövő is, egy kifejezetten tematikus témájú művésztelepet álmodott meg három éve Koscsó László festőművész, grafikus.
A 2023-as zárókiállítás részlete
A művésztelep kizárólag az absztrakció irányába elkötelezett művészeket vár kéthetes alkotómunkára. Olyan alkotókat, festőket, grafikusokat és fotósokat, akik alkotói oeuvre-jüket elsősorban a forma és tér redukciójában, absztrahálásában és újraértelmezésében gondolják tovább.
Ennek megfelelően egyaránt jelennek meg absztrakt expresszionista, geometrikus absztrakt és konstruktív-konkrét alkotások a kéthetes alkotói ciklusban.
Balról Soós Krisztina, mellette Szász Zsuzsa festménye
Egy művésztelep, különösen, ha a táj, ahol a művek születnek, inspiráló, áttételesen reagál a környezetre. Uzsa, e csendes és rendezett egykori bányászfalu – melynek ötvenes évekbeli kockaházait az idők során korszerűsítették, útjai, parkjai tiszták és gondozottak, s még a sövényeket is geometrikus alakzatokká nyírják – tökéletesen alkalmas az ilyen típusú művésztelepi alkotómunka helyszínéül. Az inspirációt a közeli kőbánya külszíni fejtésének infernális látványa még tovább fokozza. De, mint Lützerer fenti idézetéből is kiolvasható, itt a látványtól az absztrakcióig vezető út lehet az igazán izgalmas egy alkotónak.
Bodnár Imre: Ördögök I.
A művésztelepen idén a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében 24 művész dolgozhatott, s elmondható, hogy a két hét alatt összességében magas színvonalú művek születtek.
Ha megkísérlünk valamiféle csoportosítást az egyes műfajok alkotóinál, akkor a következő metódusokat figyelhetjük meg:
- Konkrét-konstruktív irány, mely elsősorban Sz. Kovács Ildikó és David Quay műveiben fedezhető fel. Ezek feszesebb, erős szerkezetességgel bíró alkotások, melyeket a nagy színfelületek és a közéjük rendelt vonalak, a síkokat elválasztó élek törnek meg.
- A geometrikus absztrakt „vonal” képviselője Uzsoky Katinka, illetve áttételesebb formában Koscsó László, akik a felületek és foltok ritmusát, az abban megjelenő véletlenszerűségeket úgy alkalmazzák, hogy közben megőrzik a geometria szabályosságát is.
- Az absztrakt expresszionizmus. Az absztrakció legszabadabb formáját, melyet egykor elsősorban az amerikai absztrakt expresszionisták honosítottak meg, itt a telepen 11 festő, illetve grafikus műveiben lelhetjük fel. Both Theodóra, Gedeon Irén, Fehér Irén, Láng Eszter, Soós Krisztina, T. Szabó Magdolna, Baranyai Ferenc, Bodnár Imre, Ghyczy György, Kőrösi Papp Kálmán, Lach Sándor műveiben a gesztus, a lendület, a tasizta módszer, a véletlenszerű és a tudatos szoros kapcsolata figyelhető meg. Műveikben kiaknázzák a különböző anyagok adta lehetőségeket, fakturális megoldásokat, sőt jelek, nyomatok is megjelennek a képeken, grafikákon.
- A kép átalakítása az absztrakttól a szürreális felé. Ebben a heterogén csoportban Herczeg László munkája kivételes helyet foglal el, mivel a kép felszámolásának végeredményeként az egyik műegyüttesén például a festményt munkaruhái takarják el. Szász Zsuzsa az art brut irányába fordítja némely alkotásán az absztrakt alapot.
- A képzőművésztelep fotós alkotói, Janisch Kornélia, Pintér Marianna és Varga László csatlakoztak a központi tematikához, és fotóikon, manipulált képeiken a lírai és a konkrét elemek, a geometriából a lágy felületekké való átalakulás folyamatai is feltűnnek.
- Dekoratív, motívumközpontú absztrakció Palásti Erzsébet és Bornemisza Rozi választott iránya. Mindketten egy-egy motívumból – Palásti talán ősi, népi elemekből – építkeznek, és teremtik meg önálló képi világukat.
Pintér Marianna kísérleti fotói
Összegezve a tábor tanulságait, hasznos egy-egy ilyen tematikus művésztelepi munka, erősíti az egy irányban alkotó-gondolkodó művészeket, és e tekintetben az uzsArt szellemiségét is. Így jelenhetett meg itt az 50-es években a műfajról vallott gondolat igazsága, azaz „az absztrakció mint a művészet egyetemes nyelve” felfogás.
