Folytatva kulturális sétánkat, az érdeklődőket, a Nagyatádon vendégeskedőket és a sietős helybelieket is további sétálós nézelődésre hívom.
A sportcsarnoktól továbbindulva, néhány perc alatt egy másik kis térhez érünk, ahol Rátonyi József „Anya gyermekével” című bronzszobrát találjuk. A babakocsiban ülő kisgyerek feje, és a kezében tartott bohócbaba fényesre koptatottak a sok simogatástól. Az 1978-ban elhelyezett alkotás igazi zsánerszobor, sajátos hangulatot ad a helynek. Ebben a városban már akkor állítottak hétköznapi életképet ábrázoló köztéri szobrot.
Rátonyi József: Anya gyermekével
Nagyatád központjában vagyunk; emberléptékű, hangulatos utcákkal, terekkel. Sétánk során a város főtere és főutcája találkozásához érünk. A fő inkább csak a fontosságukra, mintsem tényleges nagyságukra, szerepükre utal. Szemben jellegtelen emeletes ház a Kossuth utca sarkán, a nyomda. Falán Benyák János nyomdász emléktáblája. Nagyatád fejlődéséről, polgárosodásáról sokat elárul, hogy már 1886-tól működött nyomda a településen, amely aztán 1905-től Benyák János könyvkötő mester tulajdonában, irányításával jelentős üzemmé vált. Egy évszázadon át „Benyák Nyomda” néven emlegették az itt élők.
Benyák János emléktáblája a nyomda falán. A domborművet Spanics Katalin készítette
A ház oromzatára a két világháború között zászlótartó árbócot készítettek-szereltek. Ezt 2016-ban a Prológ Nagyatád Alapítvány rekonstruáltatta, így azóta minden nemzeti, városi ünnepen ott leng, lendül, lobog a zászlónk.
Zászlótartó árbóc a két világháború közötti évekből, rajta a város lobogója
Különleges és sajátos, kicsit ironikus, de mindenképpen egyedülálló: Nagyatádon a gróf Széchenyi Istvánról elnevezett téren áll Kossuth Lajos szobra. Milyen különös és szimbolikus. Bertók László Nagyatád című versében meg is írta:
„Helyhez kötött, akár a fürdőd,
akár a csöndes Kossuth-szobor
a legnagyobb magyar terén.”
Kossuth Lajos szobrát 1903-ban emelték a nagyatádiak, azt nagy tömeg jelenlétében avatták fel. Horvay János szobrászművész igazán szép, kifejező, Kossuth Lajost államférfiként ábrázoló bronz mellszobrot készített. Az arcvonásain elmélyültség, figyelmes gondolkodás, nyugodt elszántság; a tekintetében tenni akarás, előrelátás, remény.
Horvay János: Kossuth
A Kossuth-szobor helyének különlegességét talán a szoborállítók hibájának, tévedésének gondolva, vagy csak a földhözragadt gondolkodástól vezérelve valamikor a hetvenes években eredeti helyéről elvitték a Kossuth utca közepére, mondván: „Kossuth-szobornak a Kossuth utcában a helye.” Egy négyemeletes társasházhoz, a földszinti cipőbolt kirakata elé állították. Keskeny, vörösmárvány posztamensénél szélesebb volt Kossuth válla… Aztán 2004-ben a nagyatádiak visszaállították az eredeti helyére, szép talapzatra emelve. Így most Kossuth Lajos szobra újra ott áll a politikai rivális gróf Széchenyi Istvánról elnevezett téren. Inspiráló is, hogy egyszer állítsunk szobrot „a legnagyobb magyar” tiszteletére. Kossuth Lajos szobra mellé, vagy szemben vele…
Azért állíthatták felavatásakor a magyar polgári átalakulást vezető államférfi szobrát oda, az eredeti helyére, mert ott volt már mögötte a város legszebb háza, az 1902-ben épült elemi népiskola, egy év múlva polgári fiúiskola, ahová rövid idő múlva lányok is járhattak. Milyen nyitott szellemiségű volt Nagyatád… Az eklektikus épület oromzata a neobarokk, homlokzata a neoreneszánsz jegyeit viseli; harmonikus ablakkiosztás, egyenletes ritmusú vakolatdíszek, kváderfalak. A sárga és a földszínek mindezt felerősítik. A nagy tölgyfa kapu fölött erkély kovácsoltvas korláttal, felette szép ívű koszorú közepén színes kerámia Kossuth-címer. Ez a ház egy évszázadon át szolgálta a nagyatádi gyerekek tanítását, nevelését. Szerepét fokozatosan más intézmények vették át, új funkciót kellett találni neki. A 2022-es felújítását követően így lett a T25 Művészeti Galéria és Közösségi Tér. Nagyatád művészeti hagyatéka van itt összegyűjtve és bemutatva.
Bencsik István Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész Nagyatádon töltötte gyermekkorát, majd ő alapította meg és több évig vezette a Nagyatádi Nemzetközi Faszobrász Alkotótelepet. Szobrai, plasztikái láthatók a galériában. Bertók László József Attila- és Kossuth-díjas költő fiatalon hat évig dolgozott Nagyatádon könyvtárosként, majd gyakran visszajárt a városba. Költői hagyatékából és személyes tárgyaiból Emlékszoba van berendezve a T25-ben. Varga Géza Ferenc, Rumi Attila és Békési Ervin szobrászművészek, valamint Ország László képzőművész-festő, és Nagy Erika festő alkotásaiból látható itt kiállítás. Frank Eszter keramikus iparművész használati tárgyai is megtekinthetők az épületben.
A kilencvenes évek első felének délszláv háborúja miatt otthonukat elhagyni kényszerülők tömegei találtak menedéket Nagyatádon, a volt laktanyában. E befogadóállomás, a hazájukból menekülni kényszerült emberek életét mutatják be eM. Soós György fotóművész képei. Nagy Miklós fotóin a fókuszált figyelem pillanatai látszanak a természetet, az emberi nézőpontot művészien megragadva. Durgó Tibor, Nagyatád fotográfusa a kilencszázhetvenes évektől kétezerig tartó várostörténetet örökítette meg. Ennek külön fejezeteként szenvedélyesen és folyamatosan fotózta a faszobrász alkotótelepen dolgozó szobrászok művészi alkotómunkáját és a szobrokat; pótolhatatlan megörökítése ez egy nagyszerű művészeti történetnek. A T25-ben ott vannak a várostörténet és a szobrok fotográfiái. Polák Judit gobelinjei finomságukkal, árnyaltságukkal keltenek figyelmet. A patinás, szépen felújított falak között értékek és szépség, gondolatok és érzések, az alkotásokban nyitott szellemiség.
Kossuth-szobor, mögötte a T25, a város legszebb épülete. Mi van velük szemben? Egy lépést sem kell tennünk, csak megfordulni, és ott van előttünk évszázados vadgesztenyefákkal egy park. Ezt a parkot abban az időben telepítették, amikor a házat építették, a szobrot emelték.
A Széchenyi park
A XIX-XX. század fordulója, a kilencszázas évek első harmada Nagyatád virágkora. A gazdasági gyarapodás, fejlődés, a szellemi, kulturális kiteljesedés, a helyi társadalom, közösség megerősödése; a polgáriasodás időszaka ez. A kialakuló, öntudatosodó polgárság többet és jobbat akart. Olyan szellemiség érvényesült, ami teret adott a kezdeményezéseknek, ami ösztönözte az emberek társadalmi szerepvállalását. A gazdasági gyarapodás velejárója lett a közösség, a lakóhely iránti felelősségvállalás, elkötelezettség térnyerése. Helyi civil szervezetek, egyesületek alakultak és vállaltak tevőleges szerepet a település fejlesztésében, valósítottak meg új kezdeményezéseket. E virágzó korszak nagyatádi polgárai építették, gyarapították Nagyatádot úgy, hogy az akkor létrehozott értékeket ma is használjuk. Biztos, hogy vezette őket, bennük volt az a gondolat, amit Bertók László koszorús költőnk is megfogalmazott:
„Azzal leszünk jelen,
hogy munkálkodunk.”
Belépve a Széchenyi tér vadgesztenyés parkjába, a „Hősök szobra” áll előttünk. A nagyatádi Sárdinecz Ferenc rajtanár tervezte és Orbán Antal kőművesmester készítette a helyi polgárság által 1924-ben emelt emlékművet. Az I. világháború nagyatádi hőseinek és áldozatainak emléket állító alkotás nem szokványos megfogalmazású. Az erőt és az elszántságot, a féltést és a kétségbeesést egyaránt kifejező szobor alakjainak egymásba fonódó tekintete és egymásba kapaszkodó, biztatást adó, szorító kézfogása megindító, drámai és patetikus hatásúvá teszi az emlékművet.
Hősök szobra. Az I. világháborús emlékmű tervezője Sárdinecz Ferenc
Pár lépéssel arrább láthatjuk azt az emlékhelyet, amelyet a város közössége 1994-ben állított a II. világháború nagyatádi hőseinek, áldozatainak, ezzel kifejezve helytállásuk, hűségük iránti örök tiszteletét és megbecsülését. Bors István szobrászművész alkotása az elhunytak és az utódok összetartozását, a közös emlékezetet jelképezi.
Bors István: II. világháborús emlékmű
A park fái alatt megyünk tovább. Biztosan sétált, ült itt a padon Bertók László, akit megérintettek a virágzó vadgesztenyefák:
„Nagyatád, parkod gesztenyefáit
mássza, gyertyákat gyújtogat
klorofill-zászlós évszakom.”
A Széchenyi park
Rövid séta után a fák alól egy szép régi házat látunk. A város virágkorában, a századfordulón banknak épült, amikor a gazdasági fejlődés eredményeként három takarékpénztár is működött Atádon. A bankház tornyán méhkaptár jelképezi a szorgalmas munka, a gyarapodás erényét. Most könyvtár, a szellemi kincsek, értékek gyűjtő és megosztó helye. 2021-től Bertók László Városi Könyvtár a neve.
A Bertók László Városi Könyvtár épülete, bejárata
E könyvtárban dolgozott hat évig a fiatal Bertók László, aki Kossuth-díjas költőként is hűséges maradt Nagyatádhoz, amit sokszor és sokféleképpen bizonyított. Méltán lett Nagyatád díszpolgára, és kapta róla a nevét a város könyvtára.
„…hat évet hat borítékban
elrejtettem a Rinya-parton,
de ebből egy szó sem igaz.
Ami igaz: az ifjúság,
a billegő kövek a Kossuth utcán,
a történelem plakátjai a tornyok
és gyárkémények csúcsára kifeszítve,
az ismerős arcok fényképalbuma,
az ismeretlen új házak sora,
a vásárok, polgárok, iparosok,
a parasztok, Nagyatád szelleme…”
A Széchenyi park és tér
A Széchenyi parkot szabálytalan négyszöget alkotva négy térfal határolja. Nyugaton a T25 Művészeti Galéria, északon a Bertók László Városi Könyvtár, keleten a Turisztikai Központ a térfal meghatározó épülete.
A Turisztikai Központ épülete
Nem lehet, nem tudunk elszakadni a város virágkorától. Ez a most turisztikai központ nevet és funkciót hordozó épület 1900-ban községházának épült. Az öntudatosodó atádiaknak szép, új hivatal kellett, hát építettek maguknak. A neoreneszánsz épület homlokzatát eredeti állapotában újították fel, meghagyva harmonikus ablakkiosztását, kvádereit és timpanonját. Utóbbiban egy ló jelképezi, hogy abban az időszakban ezen a helyen országos jelentőségű állatvásárok voltak. 1983-ig volt itt a község, a nagyközség, illetve a város háza. Aztán zeneiskolának adott otthont, most pedig turisztikai fogadóhely, közösségi tér és kiállítási épület.
Katonatörténeti kiállítás a Turisztikai Központban
A város gazdag katonai hagyományait, katonatörténetét bemutató, látványos kiállításnak ad otthont, az udvarán pedig harcjárművek, tankok láthatók.
Hadipark
A Széchenyi tér keleti oldalán sétálunk tovább, és pár lépés után a Szent Kereszt Felmagasztalása templom előtt állunk.
A templom falaival lehatárol egy helyet, ami különbözik a hétköznapitól. Ez a szakrális tér; a misztikum, a hit, a vallás; a felismerés, a megváltás és a feloldozás helye. A XVIII. század közepén épült a katolikus templom és ferences kolostor. A tekintélyes, jellegzetes és hangsúlyos épületegyüttes kezdetektől alakította a település szerkezetét, arculatát. Az ezerhétszázas évek derekán a ferences szerzetesek a valláson, hitéleten túl műveltséget, írásbeliséget, új ismereteket és szélesebb látókört hoztak Atádra. A műemlék barokk templom és kolostor városképet alakító, építészeti értéke Nagyatádnak.
Szent Kereszt felmagasztalása katolikus templom és ferences kolostor
A II. világháborúban a hetekig Nagyatádon álló frontvonal harcaiban a templom súlyos károkat szenvedett, tornyát a lábazatig lerobbantották, szentélyének, hajójának teteje beszakadt. A tér másik oldalán lévő zsinagógát is földig lerombolta az állóháború ágyúzása. Az erős katolikus közösség másfél év alatt újjáépítette templomát. A Nagyatádról elhurcolt zsidók soha nem tértek vissza; templomukat, zsinagógájukat nem volt ki újjáépítse, annak tégláit széthordták…
A Szentháromság oszlopok a terek jellegzetes formálói. Nagyatádon 1885-ben emelték az Atya, a Fiú és a Szentlélek oszlopát. A gondosan tervezett és kidolgozott, arányos posztamensen álló, szép barokk szobor dísze a térnek. A mészkőből készült emléket 2023-ban újíttatta fel Nagyatád Önkormányzata.
Szentháromság oszlop
A Széchenyi téren sétálót hosszabb útra hívja a Keresztút itt látható stációja. A templomtól a völgybe, a patakokon-hidakon, erdős ligeten át fel a lankás dombra, a csendbe, egészen a Jézus Szíve kápolnáig visz a nagyatádi keresztút. A kálvária domborműveit Orr Lajos szobrászművész készítette, és az 2017-ben lett megáldva. Keresztutat évszádokra építenek az emberek. A Nagyatádiak közössége is így épített keresztutat; közös akarattal, összefogással. Jézus keresztútja az élet útja, a sorsunk útja. A keresztút nem csak a hívő emberek útja, hiszen aki bejárja, átérzi és megérti, az az életét érzi, érti jobban. A keresztút próbatétel.
Keresztút, a stációdombormű Orr Lajos alkotása
Sétánk során csak kicsit hagyjuk el a főteret, hogy megnézzünk egy szobrot és egy házat. Nagyatád történetében, fejlődésének alakulásában nagy jelentősége volt, hogy 1871-ben járásbírósági székhely lett. Ez új szerepkört hozott a településre. Jelentőségéhez méltó elhelyezésére 1913-ban építettek új bírósági épületet, ami azóta is az igazságszolgáltatásnak ad helyet. Az épület kialakítása, homlokzata, nagysága tekintélyt és nyugodt biztonságot mutat; olyan, mint egy bíróság. Ez a ház a városkép egyik meghatározó eleme. A századfordulón, az ezerkilencszázas évek elején olyan nagy tudású, művelt személyek kerültek járásbíróként Nagyatádra, akik hivatásuk gyakorlásán túl a település közügyeinek alakításában, a társadalmi, kulturális és sportéletben új szemléletű, kezdeményező szerepet vállaltak.
A járásbíróság épülete
A bíróság utcájának másik oldalán egy játszótér mellett állították fel 1980-ban Bencsik István „Kis lovas” című mészkőből készült szobrát. Barátságos és jó hangulatot sugárzó, kedves, szép munka; harmonikus, arányos rajta a ló és kis lovasa. A szobor egy útkereszteződésben van, a játszótér sarkán. Átlósan a másik oldalon lévő sarkon a rendőrkapitányság épülete áll, az első emeleten lévő kapitányi iroda a szoborra néz. Amikor felállították a Kis lovast, azon a fiú és a ló befelé, a játszótérre nézett, így a ló tompora átlósan a rendőrkapitány irodája felé mutatta magát. A rendőrtiszt felháborodva követelte, hogy fordítsák meg a szobrot…
Bencsik István: Kis lovas
Kicsit tovább sétálva a Hild sétányhoz érünk. A hely elnevezése azért történt, mert Nagyatád egyedülálló módon kétszer, 1983-ban, majd 2006-ban is kiérdemelte, elnyerte a Hild János-díjat, amit a harmonikus városfejlesztésért adományozott Nagyatád közösségének a Magyar Urbanisztikai Társaság. A díj kőbe vésve van a nagyatádiak „birtokában”.
Hild János-díj
A sétány végén áll Julij Kanasin „Erdei történet” című szobra, ami 1979-ben készült a faszobrász alkotótótelepen.
Julij Kanasin: Erdei történet
Újra a Széchenyi téren vagyunk, ahol az évszázados platánok mellett besétálunk a parkba. Fiatal vadgesztenyefákkal körülvéve Hidi Endre „Nyújtózkodó” című, a faszobrász alkotótelepen készült szobrát láthatjuk.
Hidi Endre: Nyújtózkodó
Az évszázados gesztenyefák szegélyezte sétányok a Gyógyfürdőhöz vezetnek, ahol Takács Gyula, Babay József és Bertók László irodalmi személyiségek is szívesen kúrálták magukat, pihentek. A csodatévő gyógyvíz reumatikus, ízületi bántalmakra, műtét, törés utáni gyógyulására egyaránt használ.
A Gyógyfürdő bejárata
A fürdő melletti ivókútból ugyancsak gyógyvíz folyik, amit előszeretettel hordanak haza a nagyatádiak. Megszünteti a gyomorpanaszokat, oldja a stresszt, és előbb megpuhul benne a bab… A múlt századfordulón, Nagyatád virágkorában az egyre növekvő népesség ellátására ivóvizet keresve ezen a helyen 1906-ban kutat fúrtak, de termálvíz tört a felszínre. A helyi vállalkozók részvénytársaságot alapítva erre a kútra, majd 1907-ben fürdőt építettek, a vizet bevizsgáltatva azt gyógyvízzé nyilváníttatták. Boldog békeidők…
Ivókút a Széchenyi parkban
A parkból kisétálva az út túlsó oldalán ismét látjuk a köztéri órát. Bizony már két órája járjuk a várost, kezdünk elfáradni. De még felfedezünk valamit.
Színes, figyelemfelkeltő szobor áll egy modern épület előtti fiatal liget szélén. Ez a munka is a faszobrász alkotótelepen készült; a „Faiskola” Budahelyi Tibor szobrászművész alkotása. Először, 1998-ban a szoborpark mellett, facsemetékkel körbeültetve állították fel. Aztán megnőttek a fák, eltakarták az alkotást; de mivel a fákat nem akarták kivágni, a mostani helyére, az akkor felújított épület elé hozták és állították fel a szobrot. A facsemeték kinőtték a faiskolát, fák lettek. A szobor új értelmet nyert, megfogalmazása a sokféleséget idézi meg. Ha a vágott végű hasábjain lévő élénk színeit szemünkkel, képzeletünkkel összekeverjük, újabb és újabb színeket kapunk. Ez az átalakulás, a változás, a megváltozás folyamata. A szobor hasábjai más-más színűek és más-más hosszúságúak. Az egyik színből többre volt szükség, nagyobb szerepet kapott; a másik kiegészítette azt, hátteret, vagy kontúrt adott; az egyikből sok, a másikból alig használódott; mint a „Színes ceruzák…”
Budahelyi Tibor: Faiskola („Színes ceruzák”)
Ez változhat, hiszen a helyzetek, a szerepek, a feladatok is változnak. Megtörténnek a dolgok, változást hoznak; és ehhez idő, erő, gondolat, érzés és színek kellenek. A szobor egy helyzetet mutat meg; egy folyamat egy pillanata. Az az idő, amikor látszik, hogy cselekvés zajlik, fogynak a színek, változik a méret, különböző irányba mozdulnak-indulnak a színes hasábok, távolodnak-közelednek-távolodnak egymástól. Minden, mindenki, mindenkor más.
Bár a történet, az út folytatódik, a mi kulturális sétánk Nagyatádon véget ért. Majd egyszer továbbmegyünk.
Nagyatád – „…mása nincs, folyton változik.” (B. L.)
Fotók: Ormai Bálint, Ormai István
