(D.-nak)
ahogyan a felhő beleilleszkedik
véletlenül
egy-két faág formájába
úgy,
egy tudatban
megtanulni egyedül lenni
megtanulni úgy,
ahogy gyerekként voltunk jelen a térben
a megosztás idején
összekötni
vagy összeérezni a felhőket,
mert mi mást lehet
mert minden csak zajlik
de nincs
a nincsben van
mégis valahogy a létben
mindenki számára
van valami ismerős üresség,
ami otthonos
