Puhalu feladata

Enigmatikus cím. Valamilyen képen kívüli valóság meglétét sugallja, amellyel a képnek egyértelműen referenciális viszonyban kellene lennie, és ezt a viszonyt látná el értelemmel a kép. Ugyanakkor sem a kép alapján nem derül ki, hogy ki is lenne ez a feladattal rendelkező Puhalu, és az elvárható általános műveltségnek sem képezi részét ennek a névnek az ismerete. A világhálón egyébként hawaii vonatkozásban jelenik meg a szó több nyelven is, és mellesleg részét képezi a magyar nyelv finnugor rokonságát tagadó diskurzusnak, ugyanis a szó jelentése megfelel a magyar „puha“ szónak, a „Puhalu ka hao“ mondat jelentése pl. „puha a hó“. Egy referenciális megközelítés efféle haszontalan eredményekre vezethet, ugyanakkor mégsem teljesen idegen a képtől az efféle játékos szemlélet, főleg ha nem törekszik egyetlen megoldás kizárólagosságára.

Teljes szöveg »

„Mert van valami különös és megdöbbentő az írásban, Phaidrosz, ami valójában a festészetre emlékeztet. Ennek az alkotásai is úgy állnak előttünk, mintha élőlények volnának, de ha kérdezel tőlük valamit, méltóságteljesen hallgatnak. Ugyanígy a leírt szavak: azt gondolnád, értelmes lényekként beszélnek, de ha megkérdezed valamelyik szavukat, hogy jobban megértsd: egy és ugyanaz mindig, amit jelezni tudnak.” - Platón: Phaidrosz

„Bármiről írunk, az időről írunk.” – Mészöly Miklós

Györgydeák György alkotói világához közelítve, megközelítésem tartós sajátosságaként fontosnak tartom hangsúlyozni alkotói szándékainak tiszteletét és a nagymértékű bizalmat az elkészült művek iránt. Nem firtatom az elkészült munkák kivitelezésének tökéletes vagy kevésbé tökéletes voltát, és nem foglalkozom a pálya esetleges kanyaraival, buktatóival, elmulasztott lehetőségeivel sem. Viszonyom a képzőművészethez nem művészetkritikusi, művészettörténészi, aki képzőművészeti folyamatokban gondolkodik, hanem képolvasói, vagyis egy szemlélődő és a látottakat valamilyen értelemmel ellátó megközelítés.

Teljes szöveg »

A művész tán legfőbb feladata, hogy többrétegű személyiséggé váljon. Az önarckép elkészítése tehát a maszkok eltávolításával kezdődik, rétegenként, a mélységig lecsupaszítva magunkat.

Tomislav Marijan Bilosnić monotípiával készült önarcképei megerősítik a fenti felvetést. Ábrázolt (én)karaktereinek arcvonásait figyelve szemmel látható az emberiség bölcsőjének maszkjaitól a mai kor szilárd modernizmusáig tartó változás. Bilosnić munkáin egyértelműen felismerhetők az öröm, a bánat, a melankólia, a cinizmus archetipikus érzései, mint ahogy világosan kimutathatók az őt inspiráló művészi hatások is.

Teljes szöveg »

A mai kor képzőművészének vagy nagyon nehéz, vagy nagyon könnyű a dolga. Mögötte van ugyanis az elmúlt évezredek művészeti arzenálja, az eredmények és eszközök soha nem látott pontossággal dokumentált sokasága. A művész megtapasztalja a bőség zavarát, hiszen úgy kell eleget tennie az elvárásoknak, hogy közben eredeti és tudatos legyen, ráadásul mindig „mondjon“ valami újat.

Teljes szöveg »

Deák Csillag: Útközben

Két pont között legrövidebb út az egyenes. Kivéve, ha nemeuklideszi dimenziókban, feketelyukas féregjáratokban járunk. Vagy egy kiállításon.

Bernar Venet szerint az úgynevezett meghatározatlan vonalaira egyetlen matematikai képlet sem vonatkozik. Mindenki húzhat ilyen vonalakat, létrehozhat így alkotásokat. A legfontosabb a nyitottság, a kísérletezés alkotó és néző részéről – hangsúlyozza a művész.

Teljes szöveg »

negatív jelenlét

a világbéke és a világvége
között a különbség mindössze
egyetlen hang és egy zönge,
fontolgatja, mikor belefekszik
a szkennerbe, azzal kísérletezik,
a retina néhány szempillantásra
kiég-e, mert ettől csak az lenne
fehérebb, ha oldalakhoz kötnék
a nyelvét, és már előre látja,
fejbe tapossák, vagy lelógatják,
de összes feje körül hártya

Voluntas Divina (szkenner-art)

Szerte az országban láthatunk kereszteket, szobrokat, kápolnácskákat az utak mentén, templomok oldalában. Egészen hozzátartoznak a magyar tájhoz. Reflexszerűen rájuk pillantunk, egyikük igényesebb, barokk munka, míg másikukat „provinciálisnak” mondaná a kritika – de talán mégsem a szépségük miatt kereste őket tekintetünk. Van, hogy kifinomult ízlésünkkel ütköznek a durva, elnagyolt vésőnyomok, az eleven színek, melyek váratlanul visszakerültek a régi szobrokra. Manapság szokatlannak tűnhetnek a kápolnákban lakó, százéves, öltöztethető Mária-alakok. Pedig fáradhatatlan kezek tatarozzák, javítgatják őket, gondoznak körülöttük kis kertet, öntenek friss vizet a csokrok alá, hogy a munka végeztével nyugtázza tekintetük: bizony ez így való.

Teljes szöveg »

Öt képre

(az írások szerint)

egyik kezem valamivel csonkább
korcsabb és csenevészebb
mert olvasni egy is elég

Teljes szöveg »

Lehet, hogy vad ötlet vagonból templomot építeni, mindenesetre nem mindennapi, de én már csak ilyen vagyok, mindenben templomot látok. Új település, vagy városrész – mely nem rendelkezik templommal és/vagy kulturális központtal és így tulajdonképpen hagyományokkal sem – lelkes, aktív lakossága, önkormányzata építhetne egy ilyen általam elképzelt és tervezett új, kísérleti templomot.

Teljes szöveg »