A tihanyi Limnológiai Intézet a hazai tudományos kutatás egyik alappillére és fontos centruma lett. Az impozáns épületben működő tudományos intézetben neves tudósok dolgoztak: dr. Entz Géza, Sebestyén Olga a balatoni hidrobiológia úttörői lettek, de a később Nobel-díjjal elismert Szent-Györgyi Albert is rendszeres tagja, látogatója volt az intézetnek. (…)
Fiaimmal, Deák Lacival és Peti fiával hatalmas homokvárat építettünk, tornyokkal, alagutakkal. Esténként a teraszról néztük a györöki hegyek mögött eltűnő napot, Orbán Ottóék, Parancs Jánosék és mások társaságában. Egyetlen alkalommal utaztam egyedül Szigligetre, szerencsém volt, minden nap együtt ebédelhettem Kertész Imrével, és természetesen könyvekről beszélgettünk. (…)
A Balaton-felvidék, a mediterrán jellegű táj változó fény- és színhatásaival akvarellsorozatok festésére inspirál. (…)
A három hónapot átfogó Balaton számunk főként Tihany hagyományait, történetét és közelmúltjának alkotóit mutatja be, de a Balatonhoz kötődő más művészek, írók műveiből is válogatunk. A címlapon Fekti Vera munkája.
Idei ötödik lapszámunk ismét a Balatont járja körül, és három hónapon keresztül bővül. A címlapon Fekti Vera akvarellje.
Ez a kéz, ami ír, csak ír a papíron, / egy régi nő keze, ki az anyám volt, / ez az álmatlan éj sok előző éj éje, / mit nem csak én töltöttem ébren, / de egy régi nő is, ki az anyám volt (…)
azóta várom hogy megszülettem / jöjjön gyorsan jöjjön hirtelen / nem tudom honnan nem tudom mi ez / nem tudom miért de legyen itt velem (…)
A remény a fűszálakkal együtt nőtt, szinte láthatóan, / ahogy lépdeltek, az ösvényen. Egészen addig / minden fűszálat viszonylag pontosan / meg lehet rajzolni, // megidézni láthatatlanul a lepkéket és a bogarakat, / a zümmögést és a szárnysuhogást. (…)
Kezdetben jellemzőnek tekinthető volt a fénymásoló széles körű használata, ami gyakran a képek egymásba csúsztatását, egymásra rétegzését hozta magával. Az alkotások keletkezésénél megfigyelhető a hirtelen ötlet, a gyors kézvonás, színfolt beillesztése. (…)
Kezdetben volt a kép aztán a horzsolás. / Borzongó időkben – mindig – ikonfestés. / Mert egy vagyunk vele. / Bennünk a hasonmás. / Felemás kezünkben vetület. (…)
A Csontváryról való gondolkodásunkat vissza kell terelni arra a szakmai területre, oda, ahol minden magyar művészről beszélünk: Markó Károlyról, Szinyei Merse Pálról, Ferenczy Károlyról, sőt még Munkácsy Mihályról is. Még mindig nem aknáztuk ki sem a természettudományos vizsgálódások lehetőségeit, sem a művészettörténeti, filológiai kutatások eredményeit… (…)
Mindig ez van. Hiába erősödik a szél, / tovább már nem gyorsulunk, csupán / nagyobb orrhullámot túrunk magunk előtt. / Hasítunk, hasítanak. (…)
© 2024 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
