Szekció

2009/2: Második

FISZ Völgytalálka

A Művészetek Völgye helyett 2009-ben Völgytalálka néven szerveznek az érintett önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások az eddigiekhez hasonló fesztivált egy hosszúhétvégébe tömörítve.

Vass Norbert: Egy vádirat margójára – Tarantino és a hongkongi film

John Waters mondotta egyszer, hogy ízléstelenségből katedrálist építeni a harmónia legmagasabb foka. Quentin Tarantino korunk egyik legnagyobb katedrálisépítője. (…)

Csabai Anita: Rába-parti Thália

A Győri Nemzeti Színház mellett nem lehet csak úgy elmenni. Az embernek vagy tetszik, vagy nem. Az épületet nézve nem tudok objektív maradni magam sem, de nem is törekszem erre. (…)

Gáspár Ferenc: Szoboravató

Amikor Kaposvár városa közösségi szellemi tulajdonba adja ezt a köztéri alkotást, a mindennapi érzékszervi – látható, tapintható – megtapasztalhatóság ajándékán túlmenően egy teljes személyiséget bemutatni képes Rippl szoborral állít méltó emléket nagy fia számára. (…)

Szlaukó László: Gyermekjátékokból szőtt mitológia

Catlin Schlosser-Boross, a Malmőből, Svédország legdélebbi csücskéről Budapestre, a Közvágóhíd egyik loft lakásába átköltözött művésznő különös, automatikus, expresszív-szürrealista módon rajzolja, festi, faragja, gyúrja, varrja, ragasztja, szerkeszti és építi műveit. (…)

A barlangfestő ember

Káplán Géza: Táguló egyetemesség

A barlang képvilága maga a nyugalom, az emlékezés, az engesztelődés. Pedig a dráma intellektuális szívébe kerültünk. Platónnak „csak” 40000 évre kellett visszaemlékeznie. Ég a tűz, áldozunk, zenélünk, táncolunk, megjelenítjük a számunkra létező élő és holt univerzumot, s árnyainkat aznap vagy másnap egy mester a sziklára képzeli, rögzíti. (…)

Csepregi János: Takáts Jóskát elárulja az egészsége

Sokat töprengett az átvirrasztott órák során, s már odáig jutott, hogy tudja a fene, de talán tényleg nem lenne hülyeség elmennie a putnoki halottlátóhoz, hogy megkérje, mondja már meg annak a bizonyos ördögnek, az ő ördögének, amelyik éjszakánként a hasára telepszik, hogy egyfelől nincs, másfelől meg, hogy találhatna végre valaki mást magának, olyat, akivel sokkal jobban elszórakozhatna. (…)

Sánta Gábor: Fekete István kultuszának csapdái

Bizonyosan nincs még egy kánonból kimaradt írónk, akinek a halála óta eltelt csaknem negyven esztendő alatt nemhogy csökkent volna, sokkal inkább erősödött és intézményesült a kultusza. (…)

Lászlóffy Csaba: Bűntény és/vagy árnyékbokszolás

Goromba képpel indult meg a lejtőn. Vanda úgy repdesett a társaságban és kellette magát, mint egy vízimadár! Neki akkor nyilallott bele az oldalába a fájás legelőször, amikor a nő, akivel öt-hat éve együtt élnek, akár egy oktondi éretlen fruska, bekapcsolódott a harsány éneklésbe. (…)

Vörös Éva beszélgetése Kásler Miklós professzorral

Már az iskolákban az egészségórákon a tanulók kapjanak információkat a daganatos betegségek tüneteiről, panaszairól, általában a szűrésről, a szűrésen való részvétel fontosságáról. Rendkívül lényegesnek gondolom, hogy a televízió csatornák és újságok foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. (…)

Jász Attila: A sivatag meséje

Ablaknyílás a mellemen. Kitárom a szárnyait,
Hadd szellőzzenek a szobák. Repülje át
minden rejtett sarkát a friss levegő. (…)

Szauer Ágoston versei

Izzadó szurok, lomha szag.
Az utcát újraburkolják.
Semmi sem olyan. (…)

Villányi László versei

Túl vagyok a hajmosáson, a borotválkozáson is.
Téblábolhatnék a konyhában, merengve a világ felhőin,
vagy beletemetkezhetnék az irodalomba. (…)

Start: 2009/2

Internetes folyóiratunk második száma; a címlapon Catlin Schlosser-Boross munkája.

© 2017 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑