Szekció

Földem III

Földem III

Az összeállítás harmadik része.

Bertók László: Platón benéz az ablakon

A visszavert fény évszaka, / Platón benéz az ablakon, / kezében ásó és kapa, / csodálkozik, hogy itt lakom. (…)

Gáspár Ferenc: Barátom, Kokoschka – Rippl-Rónai és Oskar Kokoschka kapcsolata

A kutatás jelenlegi állása szerint úgy tűnik Kokoschka nem festette meg Rippl portréját. Ez a magatartás – ha tény maradna – számunkra meglehetősen fájdalmas. Nehezen tudjuk elfogadni ugyanis, hogy Kokoschka – aki az olasz fronton a jelek szerint többet köszönhetett Rippl-Rónainak, mint Rippl őneki – ennyire közömbös lehetett festőtársával szemben. (…)

Kelemen Lajos: Csinszka: külön szándék

Csinszka nem égi jelenség, de nem is egészen a földé, nem keveri össze a szépet a hasznossal, ugyanakkor hajlomos a képzeltet és a valót egymásban azonosítani. Mindenesetre akiben éhe sincs költészetnek, abból a zseni sem csihol elő költészetet. (…)

Lőrincz Sándor: Csibe szerepei – beszélgetés Kerekes Évával

Az itt töltött tizennyolc év kitörölhetetlen az életemből. Ahogy gurulok hazafelé, rabul ejtenek a somogyi dombok, s még a levegőt is másként veszem. Szeretem ezt a vidéket, csukott szemmel is felismerem: megérkeztem, itthon vagyok. (…)

Káplán Géza: Erotikai kalauz

Lebben a ponyva, pózol az igazgató, ordít a teve, és nehezen verekszem át magam a porond felé figyelő alkalmazottakon. Megvagyunk, így, együtt. A trupp. A költői bérmunkások. (…)

Varga Róbert: Haza-vallomás

Az ember, ha túlér élete delelőjén, meg-megpróbálja fölérni a lécet, amely a bölcsesség magasságát mutatja. De előbb még hátratekint, mint az állat, amikor megriasztják; szaladna vissza a vackába. Az én gondolataim is minduntalan a múltba révednek. (…)

Géger Melinda: Pogány bálványok, égi szárnyasok – Baktay Patríciáról

Baktay Patrícia családjában generációkra visszamenően jelen van a művészet: nagyapja, Gottesmann Alfréd nagybányai művésztelepen dolgozó festőművész, míg nagybátyja a keletkutató tudós, Baktay Ervin volt. A Kaposváron élő művésznő a hetvenes években kezdte az alkotómunkát: eredetileg a textilt választva kifejező anyagának. (…)

Horváth János Milán: Rippl-Rónai Párizsban

Az 1889 körül valóságos festészeti kohóként működő Párizsban következett be a radikális döntés, hogy változtatni kell az addig elsajátított felfogásán. Régi, akadémikus és új és még újabb művészetek bonyolult szövevénye vette körül. Egy újrakezdési gondolat vezette a művészeti stílusújítók, a művészforradalmárok sorába. Rippl, immár szélesebb tájékozottság birtokában, az epigonná válás veszélyét felismerve, két év múltán hagyta el Munkácsy biztonságot nyújtó műtermét. (…)

Vass Norbert: Ikonok közt barangoló

Drótposta-fiókomba tömörített csatolmányként érkeztek a somogyi képzőművészek alkotásai. Azon tűnődtem, vajh miféle algoritmus képes bitekké butítani színeket, érzéseket, hangokat és hangulatokat, mi tesz virtuális linkgyűjteménnyé műveket, életeket és életműveket? Micsoda lelketlen mechanizmus csomagolja képfájlokba a vásznakat, és megint csak mi változtatja őket ikonná operációs rendszerem asztalán? (…)

Balás Béla: Két kisesszé

Megpróbálom, amit eddig nem mertem. Leírom, hogyan látom a hazát, a tüzet és a vizet, az embert és a gépet, a munkát, a nótát, meg a halált, egyszóval a világot. (…)

© 2018 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑