Persze az ügyek attól ügyek, mert akik kitalálták, megharcolták, értéket igyekeztek teremteni, azok ritkán adják föl. Az alap, vagyis az önkormányzati partnerség rendben volna a gyűjtemény irányába. Ha így marad, csak idő, kitartás, elkötelezettség és szakmai hozzáértés kérdése, hogy a BA MEM, a magyar elektrográfia eddig egyetlen közgyűjteménye – amely egyébiránt európai kulturális különlegesség –, jobb napokat lásson. (…)
Belső képek szakítják át a tudat kapuit, parttalanul áramlanak s illeszkednek követhetetlenül a zenei motívumokhoz. Reflexiók, úttalan utakon… (…)
A jegyet – mint egyfajta hivatalos irományt – gyakran dátummal látják el. Ezen dátumok zöme a nevezetlenek megszámlálhatóan végtelen csoportját gyarapítja. Még a jeggyel együtt is, amelyen szerepelnek, legfeljebb halványan képesek felidézni azt a múltdarabkát, amelynek kapcsán betöltötték küldetésüket: érvényesítették őket. (…)
Már évtizedek óta vonzanak a magára hagyott, ott- és elfelejtett táj- és kultúrtörténeti elemek, az egykori csodalétesítmények, templomok, kolostorok, pusztuló kastélyok. Ezeknek, miután betöltötték egykori fontos szerepüket, nagy részük sajnos elfelejtődik, lassan, de biztosan pusztul. (…)
Büki Zsuzsa egész művészete az anyagok, a formák természete, szerkezetük rejtélye iránti rajongásból ered. Nem csak látványokat alkot, hanem struktúrákat és viszonyokat. (…)
A Kiterjeszthető végtelen az emberi testnek a mozgás és a fények általi, részleges metamorfózisát megvilágító, elvont figurativitásra épül, szemben a Putrefakcióval, ami totális absztrakció, méghozzá az avantgárd hagyományaiból származó sajátosságai mellett a Charlene Spretnak-i értelemben vett spirituális dinamizmussal. (…)
A Magyar Elektrográfiai Társasághoz csatlakozott alkotók munkáiban a fényjelenségek, a mozgás ritmikájának érzékeltetése általánosnak tekinthető, akár mikroszkopikus rezzenések, finom lüktetések megjelenítéséről, akár a tér végtelenségének dinamikus érzékeltetéséről legyen szó. (…)
A fénymásoló olyan eszköz volt, amit sokféleképpen használtak alkotóeszközként. Olyan közeg, aminek nagyon meghatározott jellemzői léteznek a grafikus formában és kifejezési keretek között, az idő fogalmában, a kreatív közvetítés megközelítésében, az eredmények közvetlenségében, a technológiai és fényképészeti összetevőben. (…)
Ma már a legtöbb helyen, a komoly, nemzetközi grafikai kiállításokon önálló kategóriát képez az elektrográfia gyűjtőfogalom alá tartozó és különböző technikai elnevezésekkel illetett – például digitális nyomat, c-print, elektrografika stb. – új műfaj. (…)
Idei nyolcadik lapszámunk tematikája az elektrográfia; a borítón Büki Zsuzsanna munkája.
© 2024 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑