Idei második, nyári számunk nem egyetlen tematikára épül, s lapunk visszatér ahhoz a korábbi gyakorlathoz, miszerint négynaponta követik egymást a publikációk.

Első 2017-es számunk közvetve vagy közvetlenül kaposvári kötődésű alkotókkal, művekkel, illetve témákkal foglalkozik, s tartalma egyszerre jelenik meg. Az összeállítást Kelemen Lajos szerkesztette. A címlapon Lendvai Péter munkája.

Ma elstartol a Képírás internetes folyóirat legújabb, ezúttal összefogó tematika nélküli lapszáma. A címlapon Harangozó Ferenc munkája.

Új lapszámunkban a 2015. augusztus 7-én, tragikusan fiatalon, 47 évesen elhunyt Prágai Tamásra, a Képírás internetes folyóirat alapító – és immár örökös – főszerkesztőjére emlékezünk.

E lapszámunk a kollázs témakört járja körbe – a képzőművészettől a filmen át a verskollázsokig.

E lapszámunkban az egy éve elhunyt alapító-főszerkesztőnkre, Prágai Tamásra emlékezünk. Az összeállítást szerkesztette: Kelemen Lajos.

Tavaszi lapszámunkban a prózai munkák mellett Láng Eszter, Jász Attila, Szép Tamás, Heller Zsolt, Szénási Miklós verseit közöljük, valamint Magén Istvánét, akitől címlapos grafikánkat is választottuk.

Székelyföld-számunk egyebek mellett Sepsiszentgyörgyöt, Gyergyószárhegyet és Nyárádszeredát érinti, az alkotók közül pedig Horváth Levente, Ferencz S. Apor és Szabó Zoltán Judóka művészetét méltatja, miközben természetesen versek és prózai munkák is szép számmal olvashatók benne.

Az immár 5 éves Képírás folyóirat utolsó 2014-es lapszámában egyrészt Berényi Zsuzsa fotódokumentumaival és Lábas Zoltán írásával Erdély Miklóst és az INDIGO csoportot idézzük meg. Másrészt Sós Dóra esszéjét közöljük, amelyben David Karla és Jennifer Parker grafikus zenekottáiról értekezik.

Lapszámunkban az ösztön tematikába illeszkedő verseket és prózai munkákat – köztük két regényrészletet – adunk közre, valamint Zsédely-Szabó Tímea esszéjét a New York-i Living Museumról, illetve beszélgetését a múzeum vezetőjével, Marton Jánossal.