Szekció

Esszé

Varga Róbert: Levél Sánta Gábor irodalomtörténész-tanár barátomnak

Nagy horgász voltál, csakúgy, mint Fekete István. Sorozatban küldtem Neked a fényképes beszámolót a sajtóban megjelent balatoni és Deseda-tavi kapitális halfogásokról. Ezeket természetesen dátum és méret szerint katalogizáltad. Könyvtárosokat megszégyenítő alapossággal tárgyszavaztál minden dokumentumot, ami a kezed ügyébe került. (…)

Deák Csillag: A tojásból született hal

Deák Németh Mária egyszerre igyekszik a föld, a víz alá, és egyszerre föl, föl a levegőbe, az égbe. Kontúrjai elhatárolódások is, külön szigetek, amiket a tekintet és más formák kötnek össze. (…)

Lieber Erzsébet: A kollázs és papírművészet összehasonlítása

A kollázs szintúgy, mint a papírművészet, egyfajta konstruáló, építkező attitűdöt feltételez, azonban a két terület között jelentős különbségek mutatkoznak. A kollázs műfajának és a papírművészet összevetésének gondolata felvetődik az országos kollázs- és papírművészeti kiállításokra beadott, vagy időnként inkább a másik területhez tartozó művek kapcsán is. (…)

Deák Csillag: Route 66

Temesi Ferenc Por című regényét, amikor nem ismertem őt személyesen. Újraolvasva a könyvet és elolvasva a korábbi kritikákat, helyzetem könnyű is meg nem is. Volt, aki tagadta, hogy ez regény lenne. Én regényként olvastam, olvasom, ez az én olvasói utam. Hosszú út. A Por két kötete 1110 oldal, 666 szócikkel. Mágikus szám. Gyorsan lecsalok egy hatost és máris a híres 66-os úton találom magam. (…)

Kölüs Lajos: Por favor

Temesi Ferenc regénye, a Por nem hamvad, nem porlad, nem mállik, nem is rohad, nem esik szét, nem is nyugszik. Még akkor sem, ha ma kevesen olvassák, tudjuk és hisszük, hogy olvasni fogják. Temesi Porlód város történetén keresztül láttatja a távoli múltat és a közelmúlt jelenbe szálazó világát. Polifonikus regény a Por, többszólamúsága zenei hangokat ébreszt az olvasóban. (…)

Virág Zoltán: Expanzió és explózió (Fenyvesi Ottó precíz tablói)

Az eredeti kontextusukból kiemelt, fotográfiákkal, vizuális jelekkel módosított, hol humoros és könnyed, hol pedig mélyenszántó komolyságú szókapcsolatokkal, mondategységekkel felületkezelt képarchitektúra zsibongása, dőzsölése nyomán az applikálás, a felragasztás, a mellétapasztás folyamatai, kombinációs fázisai homogenizálódnak. (…)

Szeifert Judit: Transzparens árnyak – Baksai József akvarell-kollázsai

Baksai József új rendszert teremtő, kisméretű akvarell-ceruza-kollázs sorozata 2009-ben kezdődött, az első több mint száz képpel. Ezeknek az azóta folyamatosan készülő apró, tenyérnyi képeinek technikája alapvetően akvarell, de ezt olykor kiegészítik ceruzával rajzolt, vagy ragasztott, applikált részletek. Akadnak köztük önkollázsok, betűkkel, tépéssel, pauszpapírral kombinált vízfestmények. (…)

Láng Eszter: A ready-made irányából a képi világ irányába – Géczi János kollázsai és dekollázsai

Ha Géczi roncsolt plakát műveit valamely (ma már) hagyományos kategóriába akarnám sorolni, abban az esetben, ha saját, negációval történő osztályozását alkalmaznám, a dadaista vonulatba illeszkedne, ugyanis ő maga e kreációkat nem tekinti képzőművészi alkotásoknak. Magam viszont, a végeredményt szemlélve, a művészetellenes dadával szemben a Merz vonulatába illesztem. (…)

Szombathy Bálint: fenyvesi Tóth Árpád (1950–2014) kollázsai és montázsai

Fenyvesi Tóth Árpád nyitott természete és kísérletező mentalitása minden fenntartást nélkülözve emelte be alkotói gyakorlatába a képi-szöveges összeillesztés szintetikus nyelvezetének eszköztárát. (…)

Lakner Zsuzsa: Kollázs a nemzetközi kortárs művészetben

Kollázzsal mindent el lehet mondani, mindenre lehet reflektálni. Van, aki több tucat részletből komponál komplex látványt, mások csupán két erős képkivágás konfrontációjával okoznak maradandó élményt a nézőben. (…)

Ryosuke Cohen: Mail Art – Networking art, Levelezőművészet – Hálózatos Művészet

A levelezőművészet hálózatos terjedésében semmiféle meghatározott „izmus” nem irányít bennünket. Levelezőlap, xerox, kollázs, grafika, fénykép, CD, egyéb formák – ezeket cseréljük egymás között levélben, faxon, drótpostán (E-mailben). Elképesztő az a sokféleség, ahogyan a képzőművészek gondolkodnak és kifejezik önmagukat! (…)

Sós Dóra: A gépesített ember és a lelkesített gép – Poszthumán fantáziák a kortárs művészetben

Andy Clark szerint mi mind született (natural-born) kiborgok vagyunk.(4) Úgy lettünk megteremtve, hogy képesek vagyunk internalizálni eszközeinket. Katherine N. Hayles 1993-ban azt írta, technikai értelemben az Egyesült Államok népességének 10% kiborg, elég csak a pacemakerre, csípőprotézisre vagy a beültetett hallókészülékre gondolni.(5) A kiborgok (azaz kibernetikus organizmusok) meghatározásuk szerint szerves és biomechatronikus elemeket is tartalmaznak, így ebben az értelemben gépesítésünk már javában zajlik. A tanulmány hét művész munkáin keresztül ad betekintést a poszthumán fő témáiba, melyek a kortárs képzőművészeket is foglalkoztatják. (…)

Kazinczy Gábor: A kollázs és következményei

A kollázs-elv látványos kibontakozása egyúttal a síkban látás, síkban festés forradalmi tettét eredményezte. A tér problematikája természetesen nem tűnt el a vizuális művészetek köréből, csupán az addigiaktól lényegesen különböző megközelítés folytán, a harmadik dimenzió tényleges bevonásával, az illúzió síkjáról áttevődött a valóságos, kézzelfogható anyagi forma régiójába. (…)

Forgách Éva: Kováts Albert precíz szürrealizmusa (1982)

Amikor Kováts Albert mintegy húsz évvel ezelőtt feltűnt képeivel, nyomatékosan hangsúlyozta kötődését a magyar szürrealista festői hagyomány Vajda Lajos képviselte örökségéhez. Nemcsak Vajda jellegzetes, érzékeny vonalvezetését, de formáit, sőt motívumait is felidézte. Nem epigonizmus volt ez, hanem tisztelgés és odaadó tanulmányozása választott mesterének. Ezeken a képein Kováts – jóval megelőzve a művészettörténeti irodalmat és a kritikát – Vajda elevenségét és érvényességét is demonstrálta: azt, hogy létezik egy szinte érintetlen örökség a magyar képzőművészetben, amelyből meríteni lehet. (…)

Kováts Albert: A kollázsról

Végtelen számú kísérletre adott módot a nyersanyagok fajtáiban rejlő lehetőség. Már korán használatba vették a tapétát, az újságot, az ipari társadalom ezerféle nyomtatványát a gyufacímkétől és a szivargyűrűtől a különféle jegyeken át a képes árjegyzékekig, prospektusokig és csomagolóanyagokig. (…)

© 2017 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑