Category Képzőművészet

Géczi János: Minimalista kollázsok

Velencei-tó Magazin: Érzékeny művészet a tó közepén

A fiatalok beavatását a természetművészet rejtelmeibe Péter Ágnes nagyon fontosnak tartja. A természet, a tó, a tópart önmagában is inspiráló, témát adó közeg, melyre reagál, melyből merít az alkotó a mű létrehozásához. (…)

A Velencei-tavi Symposion néhány művészének vallomása

Ember és állat – ház, odú és fészek. Csak a forma más, az otthonteremtés ösztönös indítéka megegyezik. Ez az akár banális párhuzam élesebben érzékelhető egy szigeten… (Szanyi Borbála)

Novotny Tihamér: Eőry Emil önarcképei

Ha Eőry Emil önportréinak sokféleségét, kaleidoszkópját, önvizsgálati Én-képeit, szerep- és helyzetjátékait nézzük, számuk ma már jócskán meghaladhatja a százat, a szobrokban megfogalmazott, hasonló törekvéseivel együtt pedig valószínűleg a száznál is jóval többet, s ez a nemcsak mennyiségi adat tekintélyt parancsoló, rangos helyet jelöl ki számára a művészettörténetben.

Várallyai Réka: Jelenlét

A nádasok útvesztőjében elrejtve egy sziget. A csónakok utasai művészek és közönségük, a tó a szigettel pedig egy kortárs művészeti kiállítótér. A Nemzetközi Velencei-tavi Symposion tárlatára evezünk… (…)

Kovács Zsolt képei

Fűkő Béla: „Dada, a gyors és érdekelt változás kaméleonja”

A dada ugyanolyan közvetlen, mint a természet, és megpróbálja megadni minden dolognak a maga lényegi helyét.”

G. Komoróczy Emőke: Az avantgárd új virágkora az ezredfordulón

A párizsi Magyar Műhely 1964-es Kassák-száma alapvetően megváltoztatta művészetszemléletünket, és segítséget kínált a „szocreál” igájába betörni nem akaró ifjú művészeinknek. (…) Az ezredfordulón megnyílt Budapesten, az Akácfa utca 20-ban a Magyar Műhely Galéria, ami mindmáig otthont ad az új s újabb alternatív művészi kísérleteknek, mintegy integrálva azokat a magyar avantgárd évszázados, sokágú vonulatába. Így lépett be szinte zökkenőmentesen a Magyar Műhely „rügyfakasztó oldalági leszármazottjaként” a rendszerváltás hajnalán az avantgárd-kontinuitásba egy újabb korszakos alkotói csoport: az EX/ksz/PANZIÓ, amely indulásakor a kora-avantgárd radikális – akcionista – örökösének tartotta magát. (…)

Kincses Károly: Mesét mondok néktek – Ötvenöt a címe, és Síró Lajos születésnapi kiállításáról szól

Síró az idővel van nagyon közeli kapcsolatban, mondhatni barátságban. Megadja mindennek a módját, elegendő időt hagy az alkotás kigondolásának, megtervezésének és a kivitelezésének is. (…)

Abafáy-Deák Csillag: A jövő nyomában? – Bánföldi Zoltán kiállításáról

Bánföldi Zoltán K Galériában megrendezett kiállításának címe: XXII. század. Olvasva a meghívót, izgalmas időutazásra gondolhatunk, nagy változásokra, futurisztikus építményekre, technikai bravúrokra, talán a mesterséges intelligencia felerősödött és nem feltétlenül pozitív hatásaira. Nem ezt kapjuk, azonban az izgalmas jelzőt nem kell elfelejtenünk. (…)

Bánföldi Zoltán: XXII. század

Síró Lajos fény/képei

Sinkó István: Emlék és varázslat – P. Boros Ilona kiállításáról

Mágikus képek P. Boros Ilona munkái. Sem festmények a szó hagyományos értelmében, de grafikák sem, sőt – bár van némi kitüremkedésük a térbe – síkplasztikáknak sem mondhatók. Mágikus tárgyak, meditációs objektek, melyek anyagaikban hordozzák a múlt jelenlétét, formájukban a kortárs gondolatot. (…)

Kalmár János: Felfelé zuhanás

E szobrok mindegyike egyfajta spirál, ügyetlen, következetlen emelkedés mentén mozdul vertikális irányba, felfelé. (…)

Baráth Bálint: Kalmár János kiállítása elé

Az ő tere hajlik, görbül, hurkokat képez, összezár, majd újra kibújik. Soha nem múló átalakulásról, származásról és megújuló törekvésről tesz tanúbizonyságot ez a tér. (…)

« Older posts Newer posts »

© 2024 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑