Párizsról nem lehet írni. Túlságosan sokszínű, bonyolult és mély azon érzések és érzelmek csoportja, amelyeket a város látogatása során átél, megtapasztal az oda utazó. Aki egyszer megfordult Párizsban, az ottani városélmény akarva-akaratlanul is felkavarja lelkét, formálja jellemét. Végérvényesen. Mégis írok Párizsról. (…)
Amikor elhagytam a várost, biztos voltam benne, hogy soha többet nem térek vissza. Ám a sors már 1977-ben másként döntött, amikor – dr. Székács István pszichoanalitikus közvetítésével – kijelölt arra, hogy lábjegyzet legyek a legeredetibb, legkülönösebb magyar festő életművében. (…)
Minden várost erősen meghatároz a természeti környezete, és sok évszázados fejlődése sem független ettől. Alakulására tehát tér és idő egyaránt rányomja bélyegét. Térbeli adottságok szabják meg a város növekedését, átalakulási folyamatait, időbeli változásait pedig a várostörténet jegyzi. E folyamatok szép példája a francia főváros: Párizs. (…)
A város, ahol története során minden francia frank bankót átlukasztottak. Ha egy vidéki francia férfi Párizsba utazott, a kiskabátja belső zsebéhez szögezte zihertűvel a bankjegyeit. Rájött ugyanis, hogy a párizsi rosszlányok nem a nadrágsliccbe nyúlkálnak ám!
De vigyázat, itt már messze vagyunk attól, hogy az egyszeri textust a mindenkori kontextus függvényében értsük meg, mert hiszen a TŰZ nyelvén a pisla gyertyalángtól az ausztrál erdőtüzekig még ezernyi változat okozhat meglepetést…, viszont valamiképpen mégiscsak az Embertől függ mindennek komplexebb átlátása. S ahogy a tizenegy alkotó nevet ad közlésének, címet illeszt műve alá, úgy válik egyenként és összességében is egyre sokterűbbé maga a tűz is. (…)
London városa és a Temze folyó kapcsolata hosszú évezredekre nyúlik vissza. Minden emberi időben komoly jelzéseket adott a londoniaknak arról, hogy milyen a körülöttük lévő világ. Segített az itt élő embereknek. Ide vonzotta a távolabb élőket, információval szolgált a természet állapotáról. (…)
A British Múzeum az emberi történelem és kultúra legátfogóbb és legnagyobb emlékhelye. Amióta ember létezik és nyomot hagyott maga után, az a kezdetektől máig végigkövethető pontosan dokumentált anyaga segítségével. 13 millió tárgyon keresztül az emberi tudás, gondolkodás és technika őrzője. (…)
A tengerek közelsége miatt gyakran felhős az ég, így csupán a legmagasabb épületek kérkednek nyúlánkságukkal. Aztán hirtelen megcsillan a Temze Naptól arannyá színezett vize. Majd a Parlament, a Tower Bridge, a London Eye, a Szent Pál-katedrális, a Shard üvegtornya és a Canary Wharf sűrűn beépített felhőkarcoló-erdeje. (…)
Ahol Lenin kedvenc kocsmájában már szusit mérnek, de az olvasójegye a Yesterday második szövegváltozatát viselő gyűrött papírfecnivel együtt látható a British Libraryben. Az első változat szövege Scrambled Eggs, azaz rántotta volt. (…)
Városainkat sokféle szempontból vizsgálhatjuk. Sorozatunkban négy megközelítést alkalmazunk.
HAász Ágnes Térfigurák című anyaga 2005-ben jelent meg a Képírás Füzetek kiadványaként, s immár online is lapozgatható.
Orosz István tehát falat bont, ha kell. Ugyanakkor Orosz István építkezik is. Ha tetszik, falakat épít, magának, nekünk, a saját örömére, a mi örömünkre. És ezek a falak, amelyek folyamatosan utalnak a berlini falbontásra is, ami magának a szabadságnak lett a jelképe, ezek a falak csak jelképesek. (…)
A múltra, elmúlásra, megújulásra reflektálnak objektjei. Sokan talán úgy gondolják, installációkat, experimentációkat és tárgykollázsokat készíteni egyszerű feladat, hiszen csak felhalmozzuk a különálló dolgokat. Ez azonban ebben a formában nem igaz, hiszen ezekben az esetekben emlékekről kell képi formában gondolkodni, és képzeletben kell játszani. (…)
Amikor Veres Ágota engem, azaz egy színházrendezőt, és nem egy képzőművészeti beágyazottságú személyt kért fel győri kiállításának megnyitására, nyilván számolt azzal a veszéllyel, hogy egy laikus, hogy ne mondjam, egy zöldfülű szemével tekintek a képeire. Így is tettem.
© 2020 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
