Torok Sándor születésének 85., halálának 15. évfordulója közeledtén a kiállítás rendezői az alkotó tevékenységének mintegy öt évtizede alatt létrejött gazdag életműből a hetvenes és nyolcvanas évek munkáiból tárnak a közönség elé egy reprezentatív, izgalmas képanyagot. (…)
Hat évtizeddel az alapítás után, a Néva gyakori áradásai miatt, II. (Nagy) Katalin parancsba adta, hogy vörösesbarna gránitkövekkel idomítsák a folyó partjait, illetve ezzel díszítsék a köztereket, az épületeket. Drága, elegáns és időtálló építőanyag. A keménység, az örökkévalóság szimbóluma. Elpusztíthatatlan. Mint maga a város. (…)
Ahol Sosztakovics a Leningrád szimfóniát komponálta esténként, napközben pedig a zenei konzervatórium tetején önkéntes tűzoltóként figyelte a bombázórajok vonulását, és így került a Time címlapjára 1942-ben. (…)
Az Ermitázs homlokzata két kilométer hosszú, persze hogy belül is valószínűtlenül hatalmas. Rögtön eltévedtem, de valahogy nem ijedtem meg az útvesztőiben. És egyszer csak ott álltam az egyik leghíresebb munka előtt. (…)
Az Izsák Székesegyház története számos elemében magán viseli a város történelmét. A katedrális históriája tehát egyben Szentpétervár regéje is. (…)
A Képírás szerkesztősége Berényi Zsuzsa erdélyi templomokban készült fotóival kíván minden kedves olvasójának Békés Karácsonyt!
Apám az ötvenes években teljesen felhagyott a festészettel, abban az értelemben, hogy nem csinált táblaképeket, csak magánjellegű, alkalmi alkotásokat. (…) Volt azonban egy másik következménye is annak, hogy apám nem tudott festőként a tervezett és remélt útra lépni: lassan kialakult, szinte véletlenül, egy másik pályája is, amely később rendkívül sikeresnek bizonyult. (…)
A szimbolizmus kora lejárt. / A dolgok és a fogalmak megszívták / magukat eddigi vonatkozásaikkal, / és önálló entitássá váltak. Meditációs / objektumokká és direkt kinyilatkoztatássá. (…)
Zsoltárok mobiltelefonra címmel 2020. november 28-án megnyílt a Magyar Elektrográfia Társaság 3D virtuális kiállítás-sorozatának ötödik tárlata, amely Sós Evelin képzőművész újabb digitális munkáit mutatja be.
A legősibb építmény minden bizonnyal a legendabéli névadó, Krakus fejedelem 16 méteres halma és a lányáról Wanda-halomnak elnevezett hasonló mesterséges domb. Jóval a történelem előtti időkben hordták őket össze, csillagászati megfigyelésekre és rituálékra. Bizonyos kelta ünnepnapokon a Krakusról nézve a Wanda-domb csúcsán kelt a nap. (…)
Krakkó tekinthető a lengyel identitás, a lengyel történelem, Lengyelország előbb dicső, majd szomorú, zűrzavaros múltja, büszke jelene és progresszív jövője kvintesszenciájának. Ugyanis ez a város a lengyel kultúra első számú központja. (…)
Ha semmi más látnivaló nem lenne Krakkóban, csak Leonardo „Hölgy hermelinnel” című festménye, akkor is érdemes volna odautazni és eltölteni néhány órát a képen megörökített fiatal lány társaságában. (…)
A heliocentrikus világkép megalkotójának krakkói életét a felfedező kutató szabadsága jellemezte. 1543-ban, halála évében jelenik meg Kopernikusz könyve „Az égi pályák forgásáról” címmel. Ez a könyv a nyugati kultúra, de nyugodtan állíthatjuk, az egyetemes emberi kultúra egyik „nagy könyve”. (…)
Egy olyan festői hagyományban fogalmazza újra a rétegképzés problémáját, amely, ha a kérdés felvetésének művészeti kontextusát próbáljuk körülhatárolni, leginkább mikrotörténeti vonatkozásában esszenciális. Festészetében meghatározóak azok a konceptuális alapok, melyek a felületképzés, a fakturális játékok, az erős gesztusokat megjelenítő ecsethasználat formaalkotó (s egyúttal formabontó) gyakorlatában érhetünk tetten. (…)
© 2021 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
