Category Lapszámon kívül

Halász Levente: A nyugati civilizáció kezdete

A városok anyja. A világ egyik leghíresebb és legrégebbi fővárosa. A demokrácia bölcsője, a szellemi élet mai napig meghatározó központja. Az ókori Athénban működő társadalmi, politikai és kulturális miliő két és fél évezrede alapozta meg és jelenünkben is befolyásolja a „nyugati civilizációt”, ezzel együtt mindannyiunk életét. (…)

Békési László: Évezredes lezáratlan ügyek

Sivatag, sziklák, félsziget: Athén mégiscsak egy sziget. Egyik szomszéd nép sem érti, amit itt írnak és beszélnek, illetve minden szomszéddal akad egy-két egy-két-évezredes lezáratlan balhéjuk. (…)

S. Nagy Katalin: A múzeumok múzeuma

Az athéni fellegvár Európa jelképe, mindaz, amiért érdemes emberként létezni. A meredek tetején 150 méter magasan tündököl a márvány épületegyüttes, mely Periklész uralkodása idején Pheidiasz (Kr. e. 521 – Kr. e. 430 k.) irányításával a városvédő Pallasz Athéné tiszteletére készült. Számomra ez a múzeumok múzeuma! (…)

Izsák Éva: A város mint földtani tényező

Az ember jelenlétét és környezetalakító tevékenységét a földtani rétegekben kialakult szünetek, hiátusok jelzik. A városok története egyben a földtaniréteg-hiányok jelenléte is. Athén példája mutatja számunkra a több ezer éves várostörténet és geológia összefüggéseit. (…)

Tönköl József versei

mintha várna valaki borral, vacsorával, / és hallanám hombár árva fejű urát elalvás előtt, / amikor bolondul nőttek tulipánok és tűzliliomok, / amikor innen elmentem, akkor még fiatal volt, / hagytam neki az ég ünnepét, naplomb koronáját, / húsvéti tojást, aztán elszaladtam úgy, / mint a megütött biciklikarika szalad el. (…)

Halász Levente: Lagúnán úszó furcsa meseváros

Velence élő múzeum. Pontosabban az volt. Ám a tömegessé váló turizmus oltárán feláldozták. Meggondolatlanul, rövid távú pénzügyi érdekek miatt. (…)

Békési László: A felejtés és az újrakezdés városa

Velence egy régi réz kapucsengő egy titkos sikátorban, amit már senki nem nyom meg, és az van a márványra felvésve, hogy Curtis. (…)

S. Nagy Katalin: Múzeum, kilátással a világ legszebb terére

Érdemes kimenni az erkélyre, lenyűgöző a panoráma, sok szakember szerint ez a tér Velence, sőt Európa, sőt az egész világ legszebb tere. (…)

Izsák Éva: Várostörténet a természeti környezet színpadán

A város palotái és műkincsei a mai napig tanúskodnak Velence egykori gazdagságáról. Korábban fontos tengeri hatalom volt, földrajzi elhelyezkedése miatt is kedvelt város. „Adria királynője” néven a Földközi-tenger legfontosabb kereskedelmi útjait irányította, hidat jelentett Kelet és Nyugat között. (…)

Láng Eszter: „pedig az olyan szépen van kitalálva” – Szénási Miklós és Heller Zsolt verseskötetéről

A város Debrecen, ahol én is már sok évtizede élek, s ahol a könyv szerzői is, születésüktől fogva. Így nagyon is könnyű dolgom van, amikor ezt a felelgetős, beszélgetős kis kötetet olvasom, mert ismerem a város utcáit, tereit a Déli sortól a Darabos utcáig, az István úttól a Csapó utcáig. (…)

Halász Levente: Skandinávia fővárosa, a Balti- és Északi-tenger ölelésében

2020-ban a World Urban Happiness Index alapján Földünk második legboldogabb városa (az első Helsinki, vele holtversenyben a szintén dán Åarhus), egyik legkörnyezetbarátabb, legdemokratikusabb, legmagasabb életszínvonalat biztosító fővárosa és két évtizede a Forbes felmérése szerint a világ 10 legdrágább városának egyike. (…)

Békési László: Ahol tilos szaladni

Az utolsó említésre méltó uncsi katonai helyszín a Christiania kaszárnya. 1971-ben kivonult a hadsereg, és öt percre rá beköltöztek a középkori vizesárokkal és földsáncokkal védett, dülöngélő barakkokba és összedőlés előtti raktárakba a házfoglaló hippik. (…)

S. Nagy Katalin: Smørrebrød és más műalkotások

Ültem bambán, figyelve a ringatózó vagy elhaladó hajókat, a szimpatikus emberi lényeket, és nem tudtam betelni azzal, hogy a smørrebrødok műalkotásnak néztek ki. Pedig a koppenhágai múzeumkínálat is nagyon változatos. (…)

Izsák Éva: Európa északi világítótornya

A több száz szigetet ölelő tengerpartok földrajzi értelemben nagyon erősen tagoltak; mintegy 9 ezer kilométer hosszúak. Ennek is köszönhető, hogy az ország határait nagyon nehezen lehet meghatározni, hiszen az erózió állandóan változtatja őket. (…)

Fűkő Béla: „Így, vagy úgy, vagy amúgy, az ocsú elválik a búzától” – Velekei József Lajos szobrászművészre emlékezve

Szellemiséget adott és teremtett. Vezéregyéniségek kiváltsága, hogy ahová gondolataikat fókuszálják, ott az eszme táptalajra lel. Nagy gondolat-alkimista volt, álmai nem csupán szobrokban realizálódtak: ha kellett, akkor egy kiállítás szellemiségében, ha úgy adódott, akkor versben, grafikában, falfestményben. (…)

« Older posts

© 2021 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑