Fontos megemlítenünk, hogy egyáltalán nem klasszikus, szó szerint értelmezett gyűjteményekről beszélünk, mivel az itt bemutatott munkák többsége tulajdonképpen „paraszolvencia”. Nem arról van szó tehát, hogy két tudatos gyűjtő, külsős szakértők bevonásával, hobbiból, vagy befektetési szándékkal kollekciót épít jól kijelölt témák, stílusok mentén. Ezért a tárlat némiképp heterogén. Dóra Attila és Sebők György kapta a műveket. (…)
Szlaukó László munkái között különös helyet foglalnak el az Ozirisz-orsók. Évtizedek óta időnként épít-alkot egyet-egyet. A sorozat (mert hát annak látszik…) ritkán látható együtt kiállításokon. Néha csak egyet állít ki, máskor hatot, hármat – de ezeket is változó sorrendben. Meditációs tárgyunk, rituális objektünk műalkotássá nemesül. Lélekkel bíró személyes tárgy, háromdimenziós lélekkép – pontosabb a fényképnél, és fontosabb is. (…)
Király Gábor kiállításának címe: Anomalia Humana, azaz emberi visszásságok, emberi ellentmondások. De talán a leghelyesebb fordítása vagy értelmezése az lehetne, hogy emberi gyarlóságaink. (…)
A Ferenczy Noémi-díjas Kányási Holb Margit textilművész performanszait dokumentáló videófilmek és az azokat bemutató katalógus oldalai láthatók a debreceni Csokonai Vizuális Műhely kamaragalériájában. Az életműből kiemelt rituális performanszok felől is jól szemlélhető, hogy a művész folklórral is kreatív kapcsolatot tartó… Tovább →
Festményein a bohócok – pontosabban fogalmazva: a szárnyas bohócok – egy összetett tartalmat felvonultató, átfogó ikonográfiai rendszer sokszínű szereplőiként jelennek meg. Találkozunk itt fiatalabb és kevésbé fiatal, gyermekarcú és szakállas, vidámabb és szomorkásabb bohócokkal, sőt még pantomimfigurákkal is. (…)
A tavaly elhunyt debreceni alkotó, Makoldi Sándor „a szerves magyar műveltség” egységét keresve arra tette fel életét, hogy megőrizze, és pedagógiai, kutatói munkásságával továbbadja a magyar népi kultúrát a következő generációnak. A Debreceni Művelődési Központ Újraírt népművészet címmel kiállítást rendezett emlékére, amelyre meghívta azokat a tanítványokat és követőket, akik szintén a népi kultúrában találták meg saját vizuális nyelvüket. (…)
Riportfilm Láng Eszter képzőművész (egyben a Képírás szerkesztője) miskolci kiállításáról.
A válogatás és a rendezés Dréher János – a képalkotások, felületkezelések iránt fogékony lírai absztrakt képzőművész – munkája. A jó kurátor gondolkodásmódja, ízlése meghatározó a kiállítás összképében. (…)
2018 első napján minden kedves eddigi és leendő olvasónknak és szerzőnknek tartalmas új évet kívánunk! A Képírás szerkesztősége
Őry Annamáriánál azokról a képekről beszélek szívesen, ahol a rend szépsége és méltósága megmutatkozik, az a rend egyébként, amely Bartalus Ildikónál is nyilvánvaló. (…)
A csillagjelenségek és a művészek által hozzájuk kapcsolódó színek és formák látványosak, sőt kápráztatóak. Nincs állókép, mindegyikben ott a mozgás, a változás ígérete. (…) A Magyar Elektrográfiai Társaság Geminidák – Adventi csillaghullás című kiállításának megnyitója.
Az üresség érzése a szemlélődés kezdete, melyben nem akarok sem elérni, sem megtartani semmit. Nem tartozom sehova, része vagyok a pillanatnak. Felelős vagyok érte. Számomra ez önvizsgálat, önpusztítás és önformálás, mely folyamatban a szobor időtlenné válik ott, ahol született. (…)
© 2018 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
