Szekció

Lapszámon kívül

Halász Levente: Súlytalanul lebegve a szerelem és romantika fővárosa fölött

Párizsról nem lehet írni. Túlságosan sokszínű, bonyolult és mély azon érzések és érzelmek csoportja, amelyeket a város látogatása során átél, megtapasztal az oda utazó. Aki egyszer megfordult Párizsban, az ottani városélmény akarva-akaratlanul is felkavarja lelkét, formálja jellemét. Végérvényesen. Mégis írok Párizsról. (…)

S. Nagy Katalin: Louvre, Montmartre, Farkas

Amikor elhagytam a várost, biztos voltam benne, hogy soha többet nem térek vissza. Ám a sors már 1977-ben másként döntött, amikor – dr. Székács István pszichoanalitikus közvetítésével – kijelölt arra, hogy lábjegyzet legyek a legeredetibb, legkülönösebb magyar festő életművében. (…)

Izsák Éva: Idő és tér vonzásában

Minden várost erősen meghatároz a természeti környezete, és sok évszázados fejlődése sem független ettől. Alakulására tehát tér és idő egyaránt rányomja bélyegét. Térbeli adottságok szabják meg a város növekedését, átalakulási folyamatait, időbeli változásait pedig a várostörténet jegyzi. E folyamatok szép példája a francia főváros: Párizs. (…)

Békési László: Miért hosszúkás a baguette?

A város, ahol története során minden francia frank bankót átlukasztottak. Ha egy vidéki francia férfi Párizsba utazott, a kiskabátja belső zsebéhez szögezte zihertűvel a bankjegyeit. Rájött ugyanis, hogy a párizsi rosszlányok nem a nadrágsliccbe nyúlkálnak ám!

Zsubori Ervin: 1989. június 16. – 12 részlet

A. Gergely András: Kép(let)es megértések a TŰZhöz

De vigyázat, itt már messze vagyunk attól, hogy az egyszeri textust a mindenkori kontextus függvényében értsük meg, mert hiszen a TŰZ nyelvén a pisla gyertyalángtól az ausztrál erdőtüzekig még ezernyi változat okozhat meglepetést…, viszont valamiképpen mégiscsak az Embertől függ mindennek komplexebb átlátása. S ahogy a tizenegy alkotó nevet ad közlésének, címet illeszt műve alá, úgy válik egyenként és összességében is egyre sokterűbbé maga a tűz is. (…)

Izsák Éva: Település „a széles folyó partján”

London városa és a Temze folyó kapcsolata hosszú évezredekre nyúlik vissza. Minden emberi időben komoly jelzéseket adott a londoniaknak arról, hogy milyen a körülöttük lévő világ. Segített az itt élő embereknek. Ide vonzotta a távolabb élőket, információval szolgált a természet állapotáról. (…)

S. Nagy Katalin: Irány a British Múzeum

A British Múzeum az emberi történelem és kultúra legátfogóbb és legnagyobb emlékhelye. Amióta ember létezik és nyomot hagyott maga után, az a kezdetektől máig végigkövethető pontosan dokumentált anyaga segítségével. 13 millió tárgyon keresztül az emberi tudás, gondolkodás és technika őrzője. (…)

Halász Levente: A globális világ egyik legbefolyásosabb városa

A tengerek közelsége miatt gyakran felhős az ég, így csupán a legmagasabb épületek kérkednek nyúlánkságukkal. Aztán hirtelen megcsillan a Temze Naptól arannyá színezett vize. Majd a Parlament, a Tower Bridge, a London Eye, a Szent Pál-katedrális, a Shard üvegtornya és a Canary Wharf sűrűn beépített felhőkarcoló-erdeje. (…)

Békési László: A város, ahol minden megtörténhet

Ahol Lenin kedvenc kocsmájában már szusit mérnek, de az olvasójegye a Yesterday második szövegváltozatát viselő gyűrött papírfecnivel együtt látható a British Libraryben. Az első változat szövege Scrambled Eggs, azaz rántotta volt. (…)

Izsák Éva: A VárosKépek sorozat elé

Városainkat sokféle szempontból vizsgálhatjuk. Sorozatunkban négy megközelítést alkalmazunk.

HAász Ágnes: Térfigurák

HAász Ágnes Térfigurák című anyaga 2005-ben jelent meg a Képírás Füzetek kiadványaként, s immár online is lapozgatható.

Petőcz András: Repkedő falak – Orosz István munkáiról

Orosz István tehát falat bont, ha kell. Ugyanakkor Orosz István építkezik is. Ha tetszik, falakat épít, magának, nekünk, a saját örömére, a mi örömünkre. És ezek a falak, amelyek folyamatosan utalnak a berlini falbontásra is, ami magának a szabadságnak lett a jelképe, ezek a falak csak jelképesek. (…)

Horváth Péter: Belső kiáltás – Szász Zsuzsa munkáiról

A múltra, elmúlásra, megújulásra reflektálnak objektjei. Sokan talán úgy gondolják, installációkat, experimentációkat és tárgykollázsokat készíteni egyszerű feladat, hiszen csak felhalmozzuk a különálló dolgokat. Ez azonban ebben a formában nem igaz, hiszen ezekben az esetekben emlékekről kell képi formában gondolkodni, és képzeletben kell játszani. (…)

Harsányi Sulyom László: Közelítések és távolítások – a Zöld napló sorai közt olvasva

Amikor Veres Ágota engem, azaz egy színházrendezőt, és nem egy képzőművészeti beágyazottságú személyt kért fel győri kiállításának megnyitására, nyilván számolt azzal a veszéllyel, hogy egy laikus, hogy ne mondjam, egy zöldfülű szemével tekintek a képeire. Így is tettem.

© 2020 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑