Category Lapszámon kívül

Halász Levente: A kelet-, közép- és nyugat-európaiság példa nélküli elegye

A hasonló társadalmi és gazdasági jellegzetességek, valamint történelmi párhuzamok ellenére, Prága életminőségben, kulturális sokszínűségben, a helyi társadalom szervezettségében és nyitottságában, a lakosság önmagával kapcsolatos igényességében megelőzi Budapestet. (…)

Békési László: Csak itt még nagyobb a tudathasadás

Meghívás Barátainknak! – hirdeti egy 80-as évekből származó prospektus Prága fotójával a szobámban. Prága és Karlsbad, Németország – írja egy másik, megszállás idejéből származó brossúra. Hát igen. Nem tudjuk, mikor is játszódik Prága. (…)

S. Nagy Katalin: Bonyolult nagyszerűség, groteszkség és egyediség

Európában egyre több város válik múzeum jellegűvé, amelyek ugyanúgy vonzzák a turistákat, mint a hatalmas mennyiségű tárgyat bemutató, az emberi történelem különböző idejében felhalmozott emlékeket, műveket őrző múzeumok. Ilyen például Róma csaknem egésze, a reneszánsz Firenze, Barcelona gótikus utcái, Brügge, vagy a németalföldi aranykort őrző Amszterdam – és Prága is ebbe a sorba illeszkedik. (…)

Izsák Éva: Kreativitás és innováció a városban

A kilenc dombra települt várost a leletek szerint már az ókorban is lakták. Két nagyon fontos dolog állt Prága fejlődése mellett. Az itt élő népek mindenkor és minden időben kreatívak és innovatívak voltak. Városfejlődés, urbanizáció szempontjából ez a két tényező mindig jelentőségteljes volt. (…)

Halász Levente: A polgári kávéházi kultúra városa

A bécsi kávézói kultúra példátlan. Annak ellenére, hogy a történelem első kávéháza a XII. században Mekkában, Európáé pedig Velencében nyílt meg, a kávéházi élményt legtöbben Béccsel párhuzamosítják. (…)

Békési László: Ahol minden kétfejű

A Kétfejű Birodalom Budapestnél is nagyobb városa, ahol a házfalakon a sasok először kétfejűek, majd egyfejűek, majd újra kétfejűek (1934–1938), majd egyfejűek lettek horogkereszttel, majd ismét egyfejűek, de sarlóval és kalapáccsal. Máig is találunk mogorva sasokat (Hofburg) és vidám sasokat egy-egy iskola falán. (…)

S. Nagy Katalin: A jó szomszédok biztonsága

Annyiszor fennakadt a torkomon Bécs (a nagystílű szomszédok a vidéki kislány torkán), hogy valamikor az ötvenes éveim közepén egyszer csak úgy döntöttem, hogy Bécs lesz az, ahol minden múzeumot megkísérlek bejárni, megismerni, hátha akkor jobban befogad, és én is őt. Ez valóban megtörtént. (…)

Izsák Éva: A folytonosság városa

Tudjuk, hogy minden város építészetén kitűnően látszik társadalmának történelme. Ez fokozottan igaz és irigylésre méltóan nyomon követhető Bécs esetében, mert fejlődése a XV. századtól napjainkig töretlen, komolyabb harcok, pusztítás nem sújtotta. (…)

Abafáy-Deák Csillag: Kerék-pár

Barátnőim azt mondják, személyi edzőt keressek. Eddig herceget se kerestem, nem is vártam rá. Nem vagyok olyan várós fajta. Se várandós, az már megvolt, nem is egyszer, most már a gyerekeim várják a herceget, vagy ők sem. Ami jön, az a jó, az a tuti, mondják, nem kell parázni. A dédi szokta volt mondani: Ha szeretnek, az jó, ha szeretsz, még jobb, ha szeretsz és szeretnek, az minden. Ezt a mindent keresem, mióta a férjem meghalt. Motorozott, és nekiszaladt egy villanypóznának. (…)

Petőcz András: Idegenek-trilógia (részlet)

Soha nem szabad még magamnak sem megbocsátanom! Nemhogy a terroristáknak. Amikor Amélie elindult a fegyveres terrorista utasítására! Tudta jól, hogy az utolsó útjára megy. Helyettem indult el. Nekem kellett volna akkor meghalnom. Nekem, és nem neki. (…)

Hörcher Eszter: Az újrakezdés alkonyán – Petőcz András trilógiájáról

Petőcz András új kötete az Idegenek, a Másnap és az Aysa trilógiájának egybeszerkesztett változata. A regény Anna életét követi végig, beszűkített terekben, de egy egész élet (egy évszázad története) tükrében. (…)

Halász Levente: A megismerhetetlen város

Lelki, szellemi és fizikai felkészültség kell ahhoz, hogy az utazó feltérképezhesse. Pontosabban fogalmazva, kapirgálhassa azt az urbánus felszínt, amely alatt az ókori, a középkori, a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus, a historizmus, a fasizmus, végül a posztmodern korok, stílusok, a társadalmi fejlődés maradványai rétegződnek. (…)

Békési László: Maga az ókor

Talán a római metró az egyedüli a világon, ami kintről a központ felé épült, hiszen a belső szakaszokon annyi a régészeti lelet, hogy először a külső szakasz készült el (C vonal). (…)

Izsák Éva: Az európai városok eredete

Innen irányították a rómaiak szinte egész Európára kiterjedő birodalmukat. Települések, városok épültek a folyók mellett, megalapozva a mai kor metropoliszait is. Az ókori császári birodalomban pontosan tudták a természeti környezet értékeit, hasznosították a városföldrajzi energiákat. Mindehhez tökéletes példaként szolgált Róma. (…)

S. Nagy Katalin: A lélegző múzeum

Róma önmagában múzeum. 2800 éve folyamatosan bővülő gyűjtemény. Utcái, terei, épületei, tárgyegyüttesei az európai civilizáció, kultúra, vallások, művészetek, mindennapi élet, népek és nemzetek emlékhelyei. Minden együtt. És minden mindennel összefüggésben. Az emberi történelem tanúságtevői. (…)

« Older posts

© 2020 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑