Category VárosKépek

Békési László: A felejtés és az újrakezdés városa

Velence egy régi réz kapucsengő egy titkos sikátorban, amit már senki nem nyom meg, és az van a márványra felvésve, hogy Curtis. (…)

S. Nagy Katalin: Múzeum, kilátással a világ legszebb terére

Érdemes kimenni az erkélyre, lenyűgöző a panoráma, sok szakember szerint ez a tér Velence, sőt Európa, sőt az egész világ legszebb tere. (…)

Izsák Éva: Várostörténet a természeti környezet színpadán

A város palotái és műkincsei a mai napig tanúskodnak Velence egykori gazdagságáról. Korábban fontos tengeri hatalom volt, földrajzi elhelyezkedése miatt is kedvelt város. „Adria királynője” néven a Földközi-tenger legfontosabb kereskedelmi útjait irányította, hidat jelentett Kelet és Nyugat között. (…)

Halász Levente: Skandinávia fővárosa, a Balti- és Északi-tenger ölelésében

2020-ban a World Urban Happiness Index alapján Földünk második legboldogabb városa (az első Helsinki, vele holtversenyben a szintén dán Åarhus), egyik legkörnyezetbarátabb, legdemokratikusabb, legmagasabb életszínvonalat biztosító fővárosa és két évtizede a Forbes felmérése szerint a világ 10 legdrágább városának egyike. (…)

Békési László: Ahol tilos szaladni

Az utolsó említésre méltó uncsi katonai helyszín a Christiania kaszárnya. 1971-ben kivonult a hadsereg, és öt percre rá beköltöztek a középkori vizesárokkal és földsáncokkal védett, dülöngélő barakkokba és összedőlés előtti raktárakba a házfoglaló hippik. (…)

S. Nagy Katalin: Smørrebrød és más műalkotások

Ültem bambán, figyelve a ringatózó vagy elhaladó hajókat, a szimpatikus emberi lényeket, és nem tudtam betelni azzal, hogy a smørrebrødok műalkotásnak néztek ki. Pedig a koppenhágai múzeumkínálat is nagyon változatos. (…)

Izsák Éva: Európa északi világítótornya

A több száz szigetet ölelő tengerpartok földrajzi értelemben nagyon erősen tagoltak; mintegy 9 ezer kilométer hosszúak. Ennek is köszönhető, hogy az ország határait nagyon nehezen lehet meghatározni, hiszen az erózió állandóan változtatja őket. (…)

Halász Levente: Gránitba öltöztetve

Hat évtizeddel az alapítás után, a Néva gyakori áradásai miatt, II. (Nagy) Katalin parancsba adta, hogy vörösesbarna gránitkövekkel idomítsák a folyó partjait, illetve ezzel díszítsék a köztereket, az épületeket. Drága, elegáns és időtálló építőanyag. A keménység, az örökkévalóság szimbóluma. Elpusztíthatatlan. Mint maga a város. (…)

Békési László: A teljesen nyitott és teljesen zárt város

Ahol Sosztakovics a Leningrád szimfóniát komponálta esténként, napközben pedig a zenei konzervatórium tetején önkéntes tűzoltóként figyelte a bombázórajok vonulását, és így került a Time címlapjára 1942-ben. (…)

S. Nagy Katalin: Az Ermitázs homlokzata mögött

Az Ermitázs homlokzata két kilométer hosszú, persze hogy belül is valószínűtlenül hatalmas. Rögtön eltévedtem, de valahogy nem ijedtem meg az útvesztőiben. És egyszer csak ott álltam az egyik leghíresebb munka előtt. (…)

Izsák Éva: Székesegyházzal elmesélt történet

Az Izsák Székesegyház története számos elemében magán viseli a város történelmét. A katedrális históriája tehát egyben Szentpétervár regéje is. (…)

Békési László: Erődök és dombok

A legősibb építmény minden bizonnyal a legendabéli névadó, Krakus fejedelem 16 méteres halma és a lányáról Wanda-halomnak elnevezett hasonló mesterséges domb. Jóval a történelem előtti időkben hordták őket össze, csillagászati megfigyelésekre és rituálékra. Bizonyos kelta ünnepnapokon a Krakusról nézve a Wanda-domb csúcsán kelt a nap. (…)

Halász Levente: Európa első UNESCO világörökségi helyszíne

Krakkó tekinthető a lengyel identitás, a lengyel történelem, Lengyelország előbb dicső, majd szomorú, zűrzavaros múltja, büszke jelene és progresszív jövője kvintesszenciájának. Ugyanis ez a város a lengyel kultúra első számú központja. (…)

S. Nagy Katalin: A hermelines hölgy lakhelye

Ha semmi más látnivaló nem lenne Krakkóban, csak Leonardo „Hölgy hermelinnel” című festménye, akkor is érdemes volna odautazni és eltölteni néhány órát a képen megörökített fiatal lány társaságában. (…)

Izsák Éva: Kopernikusz városa

A heliocentrikus világkép megalkotójának krakkói életét a felfedező kutató szabadsága jellemezte. 1543-ban, halála évében jelenik meg Kopernikusz könyve „Az égi pályák forgásáról” címmel. Ez a könyv a nyugati kultúra, de nyugodtan állíthatjuk, az egyetemes emberi kultúra egyik „nagy könyve”. (…)

« Older posts Newer posts »

© 2021 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑