A Teremtő nem tud úszni. / Hogy kiteljesítse magát, alkotta meg a vizet, / az éjt, s beléjük vetette az embert, ússzon! / Kórusban fröcsköljék rá a trágárságokat. / A káromlás kánona lent mollban, / fent dúrban hallatszik. (…)
Györgydeák fanyar világa tragédiákkal és megszenvedett-feldolgozott helyzetekkel, viszonyokkal érlelt – s mert ezek éppen hétköznapiak, mindenkivel megtörténők, tömegesek, hát ezért ennyire rémségesen pontosak (és nevettetőek). (…)
Olykor annyi is elég, / ha tovább lehet szőni a szerelem szőttesét, / amelyet az éjjel ligetében / Történet Úr leterít, reám vágyakozik, / hogy egyszer felöltöztet, / máskor levetkőztet a mondataival. (…)
A tó fölött fehér madarak repülnek. Zagyva az értelmük, gondolja a lány, de az elgondolását nem mondja ki, mivel szemzugából látja, hogy a fiú is éppen ezt gondolja most, a röpképek alapján. Hát csak kölcsönösen bólintanak egymás azonos elképzelésére. Sirályok, a fiú tudja, a lánynak csupán hófehér, sárga-piros lábú madarak, amelyek képesek a vízfelszínen ringatózni. (…)
Ugyan, ha egyedül volt, folyton dünnyögött,
de valójában három vagy négy évtized kellett,
hogy megtalálja a saját mondatait,
kavicsként tegye a nyelve alá mindegyiket,
ne maradjon csendben. (…)
Gábos József, Géczi János, Lakner Zsuzsa, Láng Eszter, Mózes Katalin, Torma László és Zsubori Ervin munkái a Koincidenciák című kiállításról. Artézi Galéria, Budapest. Rendezte: S. Nagy Katalin.
Ma reggelre tájat váltottam, amire vágytam, megadtam magamnak: elmentem a magában minden szócikkelyt befogadni kész kék könyvhöz, a nagy enciklopédiámhoz, a tengerhez. Hajnal előtt beültem az autóba, hogy reggelre kicseréljem mindazt, ami kívül rekedt a bőrömön. (…)
© 2025 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
