Szerző

Láng Eszter

Láng Eszter: Rajzolmányok

A Vidéki Szelep második kiadása, azaz a sorozatnak szánt tárlatok második epizódja nyílt meg Miskolcon, a TPG Galériában. Láng Eszter megnyitója.

Láng Eszter: „Szüntelen létezés”

A szerző egyszerre van belül és kívül a történésekben: átélője, egyben rögzítője az eseményeknek, érzéseknek. Leírásának, elemzésének tárgyát alapvetően a kétszemélyes kapcsolat és a hétköznapi szituációk képezik, az emberi létezés a boldogság érzékelésében, megélésében merül ki. (…)

Láng Eszter: Megkapaszkodni az augusztusi fellegekben

Nyirán szövegei nyomán a szavak hol mézként, hol ecetként születnek az ajkunkon, ahogy megformáljuk őket. Soraiból – mint legóelemekből a várat – újra és újra felépítjük magunkat, miképpen ő is, versbe írva magát. (…)

Láng Eszter: 56-ról szabadon

Ha festőként színekkel akarnám érzékeltetni a szabadságot, akkor a szín világos lenne, például fehér, ahogy Picasso is fehér galambként fogalmazta meg a békét – és miért ne lehetne a béke és a szabadság „testvérfogalom”. Ebben a kontextusban a sötét szín jelenthetné a szabadság ellentétét, a rabságot, az elnyomást. Ám a dolog nem ilyen egyszerű. (…)

Láng Eszter: A Matricák 2017 – Pixelmezők kiállítás elé

E tárlaton a munkák valamilyen módon kapcsolhatók a természethez, ez a kötés közöttük, tehát a csoportalkotó elem vagy jellemző tulajdonság. Ezen belül is változatos blokkokat képezhetünk. (…)

Láng Eszter: Szénási Bence képei elé

Munkáira erősen hatnak a képregények, filmek, média. Tartalmilag ötvözi a hagyományost és a modernet. A tartalom mindig valami szokatlanra, titokra, talányra épül, ezeket első látásra nem is mindig vesszük észre. Kérdéseket vetnek fel a képek bennünk, magunknak, a befogadónak kell ezekre választ találnunk, és a lehetőségek számosak. (…)

Arnolfini-Kör: 7×4 kollázs

Gábos József, Géczi János, Lakner Zsuzsa, Láng Eszter, Mózes Katalin, Torma László és Zsubori Ervin munkái a Koincidenciák című kiállításról. Artézi Galéria, Budapest. Rendezte: S. Nagy Katalin.

Láng Eszter: A ready-made irányából a képi világ irányába – Géczi János kollázsai és dekollázsai

Ha Géczi roncsolt plakát műveit valamely (ma már) hagyományos kategóriába akarnám sorolni, abban az esetben, ha saját, negációval történő osztályozását alkalmaznám, a dadaista vonulatba illeszkedne, ugyanis ő maga e kreációkat nem tekinti képzőművészi alkotásoknak. Magam viszont, a végeredményt szemlélve, a művészetellenes dadával szemben a Merz vonulatába illesztem. (…)

Láng Eszter: A földről és a szeretetről

résznek jó lenni
jó tartozni valamihez
amivel együtt egész lehetünk
jó fele lenni valakinek
érezni a másikat a másik felet
és együtt a biztonságot (…)

Láng Eszter: Dorel Găină – A kolozsvári fotográfia élő legendája

Nemcsak fotóművész, hanem a fényképnek, de az általában vett képiségnek is egyik kitűnő teoretikusaként tartja számon a szakma, még akkor is, ha maga önmagát „a fénykép és a fényképről való mesék kedvelőjeként” aposztrofálja. (…)

Láng Eszter: Tara, a román képzőművészeti élet fenegyereke

Tara érzékeny művész, aki nem vonul elefántcsonttoronyba, nem önmagáért való művészetet művel, hanem erős és biztos erkölcsi alapállásból viszonyul a világ konfliktusokkal teli övezeteinek eseményeihez. (…)

Láng Eszter: Archaizmus, avagy az állandóság keresése

Amikor egy író, költő archaikus elemeket használ, archaizál, saját korához képest egy régebbi korra utal. Teheti ezt egyrészt fogalmi és formai archaizmusokkal, de hajdani művekre, műfajokra való utalással, a szellemi elődök megidézésével is. (…)

Láng Eszter: Az élet vibráló szépsége – Torok Sándor művészetéről

Torok művei egyszerre elvontak és líraiak. Munkáinak líraisága azonban nagyon szigorú keretek között marad: az érzelmek kifejezése visszafogott, és sohase téved a szentimentalizmus csapdájába. (…)

© 2017 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑