Szerző

Szeifert Judit

Szeifert Judit: Séta az időkertben – Bíró Sándor archaikus és panteisztikus festői világa

Bíró Sándor művészetének két alapvető inspiráló forrása az idő és a természet, e két fogalom által meghatározott koordinátarendszerben helyezhetők el művei. Hol egymást metsző pontokban találkoznak, hol párhuzamosan haladnak, máskor egymás inverzeként értelmezhetők. (…)

Szeifert Judit: Itáliai töredékek – Bella Dóra fotográfiáiról

Az anyagokra jellemző a felületi minőség, az anyagszerkezet külső megjelenése. A legpontosabb információt erről tapintással szerezhetjük, de kellő tapasztalat birtokában képesek vagyunk felismerni számos anyagot, pusztán textúrája képéről is. Ezt és a felületi minőségek által keltett asszociációs képességünket aknázzák ki Bella Dóra fotográfiái. (…)

Szeifert Judit: Transzparens árnyak – Baksai József akvarell-kollázsai

Baksai József új rendszert teremtő, kisméretű akvarell-ceruza-kollázs sorozata 2009-ben kezdődött, az első több mint száz képpel. Ezeknek az azóta folyamatosan készülő apró, tenyérnyi képeinek technikája alapvetően akvarell, de ezt olykor kiegészítik ceruzával rajzolt, vagy ragasztott, applikált részletek. Akadnak köztük önkollázsok, betűkkel, tépéssel, pauszpapírral kombinált vízfestmények. (…)

Szeifert Judit: A trendkívüli – Takács Máté Igazolt hiányzó című tárlata

Az emlékek felderengő, mélyről előrajzó és egymásra rakódó rétegeit a pausz alkalmazása teszi még szemléletesebbé. Úgy homályosítják a látványt a pauszlapok a képeken, ahogy az emlékek derengenek, tompán. (…)

Szeifert Judit: Töredék-metaforák – A lírai archaizálás jelensége a magyar művészetben

Ha elfogadjuk, hogy a kortárs művészet is a művészettörténet része, akkor ugyanolyan tudományos eszközökkel kell vizsgálnunk, mint a régebbi korok alkotásait. A kortárs művészet megközelítésének alapja a jelenségek (kiállítások, [élet]művek, műcsoportok stb.) szakszerű leírása. 1997 óta folyamatosan ennek a dokumentatív szándéknak a szellemében foglalkozom a kortárs magyar művészettel. (…)

Szeifert Judit: Plasztikai genetika – A Magyar Szobrász Társaság Generációk című tárlatáról

Az eltérő korosztályokhoz tartozó alkotók közös térben és időben való megjelenése nem csak arra mutat rá, hogy az újabb nemzedék milyen formai, gondolati, stiláris vagy anyaghasználati újításokkal gazdagítja szobrászatunk történetét, de egyben láthatóvá teszi azokat az „örökletes” szobrászati megoldásokat, vagy tartalmi, formai elemeket is, amik hidat képezhetnek a különböző generációk között. (…)

Szeifert Judit: (T)rendületlenül – avagy van művészet a trendeken túl

Írásom alapkérdése a következő: mi van azokkal a művészekkel és egész művészgenerációkkal, akik időlegesen sem tűntek elő, nem kapva soha kellő figyelmet? Ha egy pillanatra eltekintünk attól, hogy a figyelem megilleti-e a szóban forgó alkotókat, vagy sem, a középgenerációból kifelé lépdelő, a ma ötvenes-hatvanas éveikben járó művészek zöme számára a művészeti élet perifériáján való lét akkor is kortünet. (…)

Szeifert Judit: Mozdulatlan dinamika – Nádor Tibor képeiről

Kívül kerülünk időn és téren, ha Nádor Tibor képeit nézzük. Pedig ott vagyunk, azon a helyen. Nádor az embert körülvevő világot jeleníti meg. Egyrészt a közvetlen, mesterségesen kialakított környezetét ábrázolja, másrészt a tágabb léptékű organikus közeg, a táj a főszereplője műveinek. (…)

Szeifert Judit: Fényből szőtt árnyak – Tellér Mária Köd és kontúr című kiállításáról

A kiállítás címe Köd és kontúr, ami esszenciálisan összefoglalja Tellér Mária jelenlegi (és szerintem minden eddigi) képének ellentétekre épülő lényegét, s egyben kijelöli azt a két végpontot, amelyek közötti intervallumban Tellér valamennyi műve értelmezhető. (…)

© 2018 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑