Az elmúlt évek sikereit követően, 2023-ban június 4-étől szeptember 3-áig már 30 vasútállomáson hallhatók versek – összesen 33 költemény – a Balatonnál. Ebből adunk közre néhányat Czompó Gábor válogatásában.


Szőcs Petra: Nem Gagarin utazott messzire, hanem az Űr nagy

Mire gondolhatott édesapám, amikor megharagudott,
hogy Gagarint ünneplik?
Talán arra, hogy a mutatós ábrázata, alacsony termete,
és még ki tudja, mi más miatt lőtték fel az űrbe.
De semmiképpen sem a felkészültsége miatt.

Nem szerencsés dolog, hogy Gagarint ünneplik,
mivelhogy ő csak egy szerencsés alak.
Mindenki ömleng így meg úgy, hogy kék ég,
de a valóság az, hogy Gagarin sötétben repült.

Édesapám rajzaiban semmi sincs abból a heroizmusból,
amit a Gagarint ábrázoló bélyegek árasztottak magukból.

Dukay Nagy Ádám: Közös szókincs

Alkonyat-buszok
fordulnak a pályára
– milyen időben beszélek? –;
a pályák mindenhol
milyen-milyen szépek,
s mindig-mindig
pihenőkben álldogálunk
hipp-hopp szendvicseket
konzervsörrel majszolunk.
„A nyárnak – összegezted egyszer –,
a nyárnak teszaga van;
és vanília- és levendula-
és teszaga van.”
De napunk rézsút sugara
lassan mahagóni-narancsra
színezte az élőket,
s a belőlünk akkorra
vörös hajú, szeplős-mosolygós
angyalsegédekké vált lényeket.
„Ugye, múlt időben beszélünk?
Múlt időben, ugye?”
Kislány voltál már újra,
félérett kamasz, azt hiszem;
s ahol állad legszebben
hajlik, arcod ott érintettem.
Soha többé nem kérdeztél,
és én utoljára feleltem:
„Múlt időben, igen.”

Kemény István: Egy megmaradt házasság

Naiv maradtál, mint a pára.
Felszállsz, leszállsz,
meg-megülsz az ablakon,
én pedig nézlek, lélegezlek,
ki is, be is,
mert én is itt lakom.

Egy eltűnt színházban élünk,
már csak két elhúzott
függöny jelzi, hol volt.
A nap besüt, az idő múlik,
nem mondanám,
ha nem volnál meghatódós.

Az idő múlik, a nap elsüt
ferdén, mert tél van,
egész az alvó kutyáig.
A kétszer kettő jutott eszembe
róla reggel,
s jár az agyam még délután is.

Most boldog vagyok, mert egyben látom,
aminek rég
szét kellett volna esni,
te naiva vagy, bízol bennem,
megmondod: négy,
és tudom, hogy nem nevetsz ki.

Géczi János: K-k között az é

A kövekből emelt kerítés tetején
kék íriszek virágoztak.
Az egyik lépésnél két k között az é-re,
a másiknál, két nyúlánk virágszál között,
az égre láttam.
A saroknál, az utolsó résben
megláttalak, ott voltál, te,
azúrszínben, Ének.

Azt mondtam egykor,
nem leszel soha elfelejthető.
Valami nem stimmel veled,
válaszoltad,
s hogy a magasban alacsonyabb a színhőmérséklet,
és nem csapatban száll a vadmadár.
Az orrod tövén az anyajegy foltja tetszett,
úgy is mondhatnám, szerelmes voltam belé,
mivel azt képviselte,
nincs szépség, amely tökéletes.

18 évre rá, napra pontosan
Firenzében, a Boboli-kertben váltál verssé.
Lettél Ének.
36 évvel azután, most, ismét látlak:
két virág közt, mint k-k között az é,
riadtan, a távolság kék selymében.


A vasúti peronok, ahol hallhatók lesznek a versek 2023-ban

Balatonaliga, Balatonboglár, Balatonfenyves, Balatonföldvár, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonvilágos, Fonyód, Siófok, Szabadisóstó, Szántód és Zamárdi állomásokon, valamint Alsóörs, Badacsonytomaj, Balatonakali-Dörgicse, Balatonalmádi, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Keszthely, Révfülöp, Sümeg, Tapolca, Veszprém, Vonyarcvashegy, Zalaegerszeg, Zánka-Köveskál és Zirc állomásokon.