A budapesti Dávid Galéria nemzetközi kutatói státusszal rendelkező kurátora, a Donatello-díjas (Firenze, 2022) képzőművész, Balog Béla olyan kiállítás létrehozását tűzte ki célul, amelynek témája a jelek és jelképek alkalmazása a nemzetközi kísérleti szcénában. A legfontosabb a nemzetközi alkotói kör kialakítása volt; nem véletlenül dicséri a kurátor szakmai és művészi előéletét, hogy igazán jeles kiállítókat sikerült megnyernie.
Terdik Szilvia: Kortárs szék vagyok, nem Csipke Rózsika
Az Artfacts nemzetközi listájáról – amely a világ képzőművészeit rangsorolja – egy fő a top tízes csoportból való (Bruce Nauman), ketten a százasból (Valie Export és Francis Alÿs), hárman az ezresből (a Turner-díjas Douglas Gordon, Henri Cartier-Bresson és Dorothea Lange), négyen pedig a tízezresből érkeztek (Leo Hainzl, Benczúr Emese, Balog Béla és a Nagyapáti Kukac Péter-díjas Csernik Attila). Mellettük a többi résztvevő is jól ismert művész: Mohamed Thara, El Kazovszkij, Naomi Devil, Dávid Norbert, Terdik Szilvia, Boros Viola, Stark Attila és Dósa Róbert.
El Kazovszkij: Kinek a természete ez a természet?
Amint ismert lett a kiállítók névsora, a nemzetközi szaksajtó azonnal reagált a Budapesten szerveződő képzőművészeti eseményre. Említhetjük például az Experimental Cinema internetes folyóiratot, mely mára a nemzetközi művészeti szcéna egyik legismertebb és legfontosabb angol-spanyol nyelvű platformja és előszeretettel foglalkozik az új médiaművészettel, valamint a kísérleti filmekkel.
Naomi Devil: Breaking News
Miután május 28-án megnyílt a Jelek és Jelképek / Signs & Symbols kiállítás, az expcinema.org arról írt, hogy világsztárok és hazai tehetségek jelentek meg egy budapesti térben, és úgy fogalmaztak, hogy a Dávid Galéria legújabb kiállítása merész vállalkozás.
Henri Cartier-Bresson: JAPA-Tokyo-Hibiya kerület
A tárlat azzal, hogy a statikus galériatérbe dinamikus kísérleti elemeket visz, hidat ver a klasszikus képzőművészet és a mozgóképarchívumok között. A tárlat motorja a kurátor, Balog Béla, aki maga is aktív kiállítóművészként vesz részt a projektben. A figyelem a kurátori koncepciónak köszönhető, hiszen sikeresen integrálta a magyar kísérleti hagyományokat a globális diskurzusba. Ez az esemény a budapesti Dávid Galéria előtt a világ számos kapuját nyithatja meg, és ilyen módon a magyar kísérleti művészet tartósan jelen maradhat a világ fontos művészeti fórumain.
Dávid Norbert: Az első kilenc hónap
Példaként arra, mit is láthattunk itt, a két vajdasági résztvevő kiállított alkotásaiból válogatok egyet-egyet.
Csernik Attila Text című alkotása az írásjelek, a szöveg és a jelentés kapcsolatát vizsgálja. Arra irányítja a figyelmet, hogy az elolvasott és értelmezett jelek nem kizárólagos információhordozók, hanem valójában olyan kulturális kódok, amelyek értelmezése tanult folyamat. Csernik munkája elsősorban azt veti fel, mit jelent egy olyan szöveg, amelynek nem ismerős a kódrendszere. A mű befogadója szembesül azzal, hogy a jelek jelentése nem magától értetődő, hanem az értelmező és a jelrendszer kapcsolatában jön létre.
Csernik Attila: Text
Balog Béla Bináris számrendszer című fotómontázsa arra mutat rá, hogy a 21. század információs társadalma is saját, sokak számára láthatatlan jelrendszerekre épül. A mű így tudatosítja, hogy mivel minden adat bináris jelek formájában létezik, ezek értelmezéséhez speciális „gépi fordítókra” van szükség. Az alkotás arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi emlékezet nem tökéletes. A koponyánk bal felében, a fül mögött elhelyezett mentális lexikonunk ugyan megszámolhatatlan jelet tartalmaz, agyunk mégsem tud tárazni mindent – még a saját megélt életünkből sem.
Balog Béla: Bináris számrendszer
