Torok művei egyszerre elvontak és líraiak. Munkáinak líraisága azonban nagyon szigorú keretek között marad: az érzelmek kifejezése visszafogott, és sohase téved a szentimentalizmus csapdájába. (…)
A Zentai Művésztelep az első jugoszláv művésztelep, amely a megalakulásától (1952) máig megszakítás nélkül működik. Létrejötte a 19. század végi és 20. század eleji művésztelepi mozgalomban gyökerezik és némiképp a nagybányai, gödöllői, kecskeméti valamint a nagybecskereki művésztelepek tevékenységének folytatását képezi. (…)
A mauritsi vonalat mintha folyamatos kettősség jellemezné: erős, szikár, ugyanakkor hajlékony, flexibilis; gyors, hirtelen, s valahol mégis lassú, mélyenszántó; elsőre esetlegesnek tűnő, ám mindenképp rendkívül megfontolt. (…)
Végül addig hallgatott,
hogy már nem bírtam szóval,
mindent kimondtam,
amit csak lehetett (…)
Csáth Géza novelláival sokan sokféleképpen foglalkoztak. A különböző előfeltevésekből kiinduló elemzők rendre más és más eredményre jutottak. Ahogyan azt egy korábbi írásomban már részletesen taglaltam, feltett szándékom, hogy kutatásaimmal új horizontot nyissak az egyre szélesedő Csáth-kutatásban. Az általam kitűzött cél egy dekadens esztétika felől való Csáth-újraolvasás. (…)
Minden eszköz fényesen ragyog. Olyan arisztokratikusan, mint egy étkészlet ezüstjei, és ipari formatervezőjük sem lehetett más, mint aki a leveses merőkanalat tervezte, hogy a szélén még megüljön egy hajszálnyi tészta, és el lehessen dönteni, hova kerüljön; ugyanennyire volt funkcionális ennek a kanálnak az alakja is, amely viszont nem engedett a kételyeknek: tartamának egyértelműen kerülnie kellett valahova. (…)
A vajdasági magyar irodalomnak ezekben az években van a születési évfordulója. E mondat időzavarából is látszik, mennyire nehezen határozható meg a vajdasági magyar nyelvű irodalom létrejöttének időpontja. (…)
Szombathy Bálint multimediális és nyelvi-ideológiai szempontból többfelé ágazó munkásságának egyik fő csapásán találjuk a városi környezetben végzett vizuális jeltani kutatásait, melyeknek kezdete 1971-re nyúlik vissza. (…)
anyám testvére akkor emigrált,
mikor semmi értelme nem volt már
szökni, az ország, a nép
mindennek a végét járta (…)
Vajdasági alkotókkal és műhelyekkel foglalkozó lapszámunk címlapján Bada Dada munkája.
© 2025 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
