Category 2024/1: Január–Február

Novotny Tihamér: Otthoni sár – „Kiss Kukurica” üzen a csallóközi Aranykertből (2.0)

Nincs kétségem afelől, hogy M. Kiss Márta akkor bizonyít a legerőteljesebben, amikor fest, és csak fest, mert festményein keresztül a legnemesebb értelemben vett autonóm művészet csúcsait ostromolja. Ideje hát kissé alaposabban megvizsgálnunk identitásfestészetének sajátosságait. (…)

Géczi János: A mosoly

Harminchat éves, mint mindig, a világ kezdetétől a világ végezetéig ennyi marad, csupán a hajkoronáját növeszti, azáltal, hogy hajszálait meg-meglengeti a szél, a körmét, amikor a széles vállú, néma és izmos férfiak hátába mar, s a szeme közepén a karimás tükrű pupillát, amely éjszakánként olyan tág és zöld, miként álmában szokott lenni a júniusi Balaton. (…)

Szolláth Mihály versei

kagylókéssel szétfeszítik / élő tagjaim s elviszik / a gyöngyöt mit ajkaidra / kínom verítéke izzadt // húsom inaim szétszedik / szemem szívem szétverik / ágyékomon táncot járnak / koponyámból gurguláznak (…)

Petőcz András: Vissza az égbe – Tandori Dezsőnek küldöm

Ez a lépcső itt ép volt / és érintetlen. Emlékszem, / megcsodáltam simaságát és keménységét, / és most: mintha egy-két perc alatt / évszázadok telnének el, / mintha az enyészet csupán néhány / pillanat alatt végezné el / munkáját, úgy porlad és esik szét / minden. (…)

Novotny Tihamér: Biblia és kép(faragás) – Hadik Gyula művészetéről

Hadik Gyula bibliás témái sohasem keresettek, erőszakoltak, kényszeredettek, sokkal inkább egy örökölt közgondolkodás természetes, bár egyénített, senki máséval össze nem keverhető megnyilvánulásai. (…)

Kontra Ferenc: A kígyó levedlett bőre

Az írás folyamata a külső szemlélő számára hektikus, öntörvényű és áttekinthetetlen. Az író legalább annyira rejtegeti készülő munkáját, ahogyan a szobrász vagy a festőművész. Mintha kiderülne a titka. Holott csak arra gondol, hogy ami még képlékeny, alakulóban van, nem való közönség elé. (…)

Hemrik László: Más a Férfi, más a Nő

Hol implicit, hol explicit módon lesz jelen a nő, a nemiség, a férfi és a nő viszonyrendszere, és ez így van rendjén a Helikon tetején dolgozó, múzsákkal megtámogatott férfi művészektől elvárhatóan. (…)

Kerényi Tamás versei

a lakásodban hideg volt, / benned meleg, / végül a velencei karnevál helyett / kórházba mentünk. / idegbecsípődés, / 4-es, 5-ös csigolya. / a mentőautóból kiguruló tolószék / ösvényeket rajzolt a szűz hóba. (…)

HAász Ágnes: Gépi fordulat – Lisányi Endre kiállításáról

A feldolgozás és az átalakítás során, bár többször kézzel is beavatkozott, elsősorban számítógépet és modern nyomdatechnikát használt, ahogy majdnem minden elektrográfiát készítő művész, viszont ezúttal többször a mesterséges intelligenciát is bevonta az alakításba. (…)

Jász Attila: A kép ötödik sarka

A rendező megmutatja színészének, aki őt fogja eljátszani / az újraépített gyerekkori makettházban, hogy mit vár el tőle. / Természetesen a lehetetlent (…)

Sinkó István: Ritmusok és bálványok

Az Artézi csoport tagjainak tárlata a kortárs gondolatok és technikák változatos tablója. Az egyes művészek önálló, autonóm alkotók, mégis összeköti őket a filozófia, a szellemi mélységek iránti elköteleződés és a nagy emberi gondolatok kifejezésének vágya. (…)

Heller Zsolt: Metastasis

Ott ültek egymás mellett a padon, és nézték, ahogy a szemközti onkológiai szakrendelésről lassú, komótos léptekkel távoznak a betegek. A hetvenes évei közepén járó, vékony asszony idegesen remegő ujjaival a blézerének varrását morzsolgatta. (…)

S. Nagy Katalin: A napba néző és a vízbe néző – Egry József művészetéről

A fény nála nem a tárgyak megvilágítása, hanem önállóan létező entitás, vonalak és foltok rendszere. Egyrészt az egyszerű, tiszta anyag, anyagiság, másrészt a fény általi metamorfózisok. (…)

Oláh András versei

az ember kerítéseket bont és falakat / kivágja a fákat és keze nyomán / új alakot nyer a kertvég de a szétfűrészelt / fákat visszahordja az emlékezet (…)

Abafáy-Deák Csillag – Kölüs Lajos: Tóth Menyhért világáról, egy új kötet apropóján

Sümegi György dokumentumkötete hiteles képet ad Tóth Menyhért művészete egészéről, fontos összetevőiről. Elsőként térképezi fel Tóth Menyhért életművét, méghozzá rendhagyó formában: a hagyatékban maradt, közel százötven, családjával, pálya- és kortársaival váltott levelén, illetve velük vagy a művésszel készített interjúkon keresztül.

« Older posts

© 2024 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑