Category Esszé

Ruppert János: Gondolatok művészetről, szobrászatról – töredékek

Nem az a lényeges, hogy én mit akarok kezdeni a kővel, hanem a kő mit sugall és mire késztet engem. (…)

Matits Ferenc: Kalocsai Enikő pitypanguniverzuma

Szimbolikus tartalmú kompozíciói a pitypangok életének, különös metamorfózisának fázisait jelenítik meg. A művész azért választotta vizsgálódása tárgyául a pitypangot, mert e virágon keresztül jól meg tudja ragadni az idő folyását, a természetben tapasztalható körforgást. (…)

A. Gergely András: Tanyavároskép/zetek – Fekete Attila kiállításáról

Látva látszik, hogy egy bontásra ítéltetett lakótömb éppoly idő-faktoros romlás állapotrajza lehet, mint egy kieső tanyai épület vizuális nekrológja, s egy látszatra még életteli fázisban megnevezett épületrész ugyanúgy a „senkihona” pillanatképét nyújtja, mint a funkcióját vesztett kisbolt vagy iskola valamely amortizálódott tanyai világban. (…)

A. Gergely András: Egy filmes Gesamkunst felé – Bódy Gábor szcénájáról

Mint ahogy (szinte) bármely Bódy-film mutatkozik, úgy kap jelentés-univerzumot a könyv is: a fekete-fehérségtől az akusztikus zajvázlatig, a részletfotóktól a zajbeszéd-geneneráló képfolyamig, a javított gépirattól a kultusztörténeti metszetig, filmforgatókönyvtől a standfotókig, portrétól a kozmosz teljességéig annyiféle és olyan lenyomat, melyre csak keresve lehet közelítő jelzőt találni. (…)

Bugyi István József: Néhány gondolat Ghyczy György Jeleinek kapcsán

A festett jel nála sajátos kódolással, grammatikával bír, és saját autonomitását is reprezentálva önállóan is képes érvényesülni, információt és élményt nyújtani. Ezenfelül egy ilyen egyben látható jelkollekció nagy hatást tud gyakorolni, mert mindinkább szervesen összeillő rendszert kezd alkotni… (…)

Lisányi Endre: Ghyczy György művészetéről

Ghyczy György rajong a színekért, és ezt festményein bátran megmutatja. Alkotásaiban a művész színekhez való viszonyát, színörömét nyilvánítja ki. Tisztán, keverve, különféle kontrasztokban, ragyogón, tompítva és tónusfokozataiban vékonyan kenve és vastagon felhordva egyaránt attraktívan használja; minden képén érzékelteti a színnel való foglalatosság érzéki örömét. (…)

SAXON Szász János: A kocka nincs elvetve, mert nem is létezik…

A kocka nincs elvetve, mert nem is létezik, legalábbis számomra, abban a polidimenzionális világban (sokrétű univerzumban), ahol mentálisan élek és alkotok. (…)

Németh Anett: Cube – egy diplomakiállítás koncepciója

A számomra oly fontos kövek magukban hordozzák az időt. Óriási lépték ez, hiszen a kialakulásuk több millió évvel ezelőtt zajlott. A forma pedig, a kockaforma a stabilitást és a teljességet jelképezi. Nagyszerű kombináció! Mit tehetnék én még mindehhez? Talán, ha megvésem a felszínüket… (…)

F. Balogh Erzsébet: Miként folytatódhat a gesztus három dimenzióban?

Célom, hogy olyan kifejezési formákat és megoldásokat találjak a tradicionális festészeten belül, amelyek egzaktabban fejezik ki a szubjektív és objektív elemek kapcsolatát és örök dilemmáját. Pár éve foglalkoztat az a kérdés, miképpen lehetne a kockát mint az egyik legtökéletesebb mértani testet beemelni festészetembe. (…)

Kozák Csaba: Geometria vízben oldva – Ványai Magdolna Kocka-sorozatáról

A leginkább tájképfestészetre és csendéletekre „szakosodott” akvarell tematikát Ványai teljesen felrúgja, hiszen egy geometrikus testet választott vízfestményei „főszereplőjének”; az utóbbi közel két évtizedben ezen akvarellsorozatának alanya/tárgya a kocka. (…)

Németh Géza: A kocka mint kulturális alap

A kocka az emberi kultúra szimbóluma, hiszen csak épített környezetben találkozunk derékszöggel. (…)

Láng Eszter: Rend és ritmus

Köböl Vera képein a kocka áttételesen jelenik meg. Úgy van jelen, ahogy az elefánt az óriáskígyó hasában Saint-Exupérynél. De ott van. (…)

Sz. Molnár Erika: Szurcsik-kockológia

Az agglutináció, a tárgyi elemekkel összeforrt emberi arc és alak Szurcsik József karakteres képi szimbóluma. A kezdetektől megfigyelhető nála a tárgyak, mértani tömbök emberarcúsága, ami az elidegenedés, eltárgyiasodás élményét tükrözi. (…)

Matits Ferenc: Wrabel Sándor kálváriája

Meggyőződésem, hogy a Wrabel-hagyaték közkincs, aminek rendkívüli művészi-szellemi értékeire a szakma és a közvélemény további kiállítások során figyelhet fel. Jó kezdeményezés, hogy Wrabel Sándor művészete a békásmegyeri Szent József Házban állandó kiállításon tekinthető meg. (….)

Láng Eszter: A kocka a képzőművészetben

A kockaforma a képzőművészetben legkorábban a szobrászatban jelenik meg Krisztus előtt mintegy kétezer évvel, Egyiptomban. (…)

« Older posts

© 2022 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑