Category Esszé

S. Nagy Katalin: Az Ország Lili és művésztársai kiállításról

A veszprémi kiállítás meggyőzően bizonyítja, hogy Ország Lili életművében a vissza-visszatérő motívumai (kövek, betűk, betűtöredékek) mellett a falaknak van a legfontosabb szerepük. A fal, ami fizikai és lelki gát, elválaszt, bezár, akadályoz, korlátoz. Akár börtön is lehet. Ugyanakkor védelmezhet is… (…)

Húber András György: Ötven év a „magyar művészeti libalegelőn”

Szobraimról született számtalan értékelés, kritika, talán egykori barátaim szavai a legértőbbek, legkedvesebbek számomra, ezekből idéznék fel néhányat. (…)

Klencsár Gábor: Transient Human

A Transient Human nem egy történetet mesél el, hanem struktúrát próbál adni annak a tapasztalatnak, amely a halál pillanata és a megérkezés között feszül. (…)

Káplán Géza: Olvasóköri bejegyzések 2.

Sajátosan igaz, szenvedélyes éjszakánk volt, s volt mit megbánnom másnap. De lobogtunk, mint a széltében-hosszában kiterjesztett lelkiismeret; s mint a közösség helyettes démonai. (…)

Káplán Géza: Olvasóköri bejegyzések 1.

2015-től szombatonként, alkonyat után, az Éneklő Akadémia tagjai (Káplán Géza, Klencsár Gábor, Lékai Sándor, Novák István) és kis létszámú pártolóik összegyűlnek a „Kaposvári Broadway” (Noszlopi utca) egyik presszójának teraszán, hogy aztán, kulturális beágyazottságuk mértékét meghaladva, szételemezzék és felülénekeljék a kultúra aktualitásait. (…)

Káplán Géza: Bauhaus – 100

Egy nagy, tavaszi Bauhaus emlékműsorra készül fel, most az egyszer még „időben”, az Éneklő Akadémia. (…)

Gosztonyi Géza: Személyes benyomások az V. Művészkönyv Triennáléról

A miskolci triennálé nyitó termében mindössze egyetlen művet helyeztek el a kurátorok (a cseh Gina Renotiére és a szlovák Jarmila Kováčová), Zbigniew Sałaj „Fáskamra” című munkáját, s ezzel a (harsány, zenei) felütéssel alaposan alápörköltek a nézőknek! (…)

Mikó F. László: Az önmegőrzés gesztusa

A művészet azért válhat támasztékká, mert időtlen viszonyítási pont: a rohanó pusztulás közepette olyan állandóságot képvisel, amely nem a múltba révedés, hanem az örök jelen megélése. (…)

Zsubori Ervin: Gábos József világkönyvtára

Ebben a Könyvtárban nincs két egyforma könyv, de két egyforma lap sem. Formák és ritmusok, kontrasztok és egybemosódások, színek és színevesztettségek, síkba préselt domborulatok és térbe kívánkozó kartonívek váltják egymást. (…)

Zoltai Bea: A kép mint menedék

Az öltések és a közben múló idő mélységében is átrendezik az anyagot. Megszámlálhatatlanul sok láthatatlan jelenlévő, tartó-fenntartó öltés hozza létre, támasztja belülről a képtestet. (…)

Balázs Sándor: Párhuzamos különutak – Ghyczy György és Ghyczy Csongor művészetéről

A történetek párhuzamosak – a művekben mégis elkülönülnek. A kép az élmény szülőlombikja, a művek teszik őket ilyenné vagy olyanná, apává és fiúvá… Elkülönülővé, különutakat járóvá. (…)

Abafáy-Deák Csillag – Kölüs Lajos: A Magdolna Udvar Schaár Erzsébet-kiállításáról

Az alkotások nem ikonikus műtárgyakként, hanem emberi állapotok egymás mellé helyezett tereiként vannak jelen. A címek nem lezárnak, hanem irányt adnak. Ez a kurátori megközelítés lehetővé teszi, hogy a látogató ne csak szemlélője legyen a szobroknak, hanem részesévé váljon a művész által teremtett belső tereknek, ahol a magány, a várakozás vagy a bezártság fizikai valósággá válik. (…)

Máthé Andrea: Az időtlen és végtelen felé – Krajcsovics Éva és Vojnich Erzsébet kiállításáról

Megtalálják azt a rést, amelyen keresztül a létteljességről és nem a léthiányról tudnak szólni, és arról, hogy a szép, az érték(es) képes áthatolni a rútságon, át tudja törni, ha csak töredékként is, a rút határait, áttűnik a visszatetszőn is. (…)

Mikó F. László: „A szent tűzözön regéi” – Barics Sándor kollázs-átfestéseiről

Juhász Ferenc nyers, szürreális világába visz el kollázsaiban minket Barics Sándor. A kollázs-átfestések, a rétegek egyfajta burkot képeznek az egyes művek gondolat-csomagjain, melyet Barics elénk tesz: tessék, fejtsd le a felszínt, áss mélyebbre, ha tudsz. Juss el magadhoz. (…)

S. Nagy Katalin: T. Horváth Éváról, új kiállítása kapcsán

Drámai rejtélyek és gyermeki játékosság, nosztalgia és spiritualitás. A sokféle (nemcsak nemes) anyag, képépítő elem ellenére emelkedettség, tisztaság, biztos esztétikai igényesség sugárzik a munkákból. (…)

« Older posts

© 2026 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑