Category Esszé

Petőcz András: Emlékek a Magyar Műhelyről – arról, hogyan kezdődött a kapcsolatom a lappal és közösségével

1980 nyarán a feleségemmel úgy döntöttünk, hogy turistaútra Párizsba utazunk. Az „útlevélhelyzet”, valamint a „devizaváltás” meglehetősen nehézkessé tette egy ilyen típusú út megszervezését, de sikerült. Párizs volt a cél, azért, hogy a Magyar Műhelyt felkeressem, és a képverseimet a szerkesztőknek megmutassam. (…)

Gyenes Zsolt: Videofónia – Néhány példa a magyar kísérleti videóművészet elmúlt négy évtizedéből, 2. rész

A „videófónia” arra utal, hogy a kísérleti elektronikus audiovizuális művészetben, vagyis a videóművészet jelentős területén, mint ahogyan a példák is plasztikussá tették, a hang és (mozgó)kép sajátos, egyenrangú viszonyt alakíthat ki. (…)

Gyenes Zsolt: Videofónia – Néhány példa a magyar kísérleti videóművészet elmúlt négy évtizedéből, 1. rész

Tanulmányunk a videóművészetre fókuszál, így ebből a perspektívából tekintünk szét. (…) Ez a szöveg a Magyar Műhely szellemiségéhez kapcsolódó videóművek közül szándékozik egy szubjektív válogatást, összegzést felvillantani. (…)

Fűkő Béla: „Dada, a gyors és érdekelt változás kaméleonja”

A dada ugyanolyan közvetlen, mint a természet, és megpróbálja megadni minden dolognak a maga lényegi helyét.”

G. Komoróczy Emőke: Az avantgárd új virágkora az ezredfordulón

A párizsi Magyar Műhely 1964-es Kassák-száma alapvetően megváltoztatta művészetszemléletünket, és segítséget kínált a „szocreál” igájába betörni nem akaró ifjú művészeinknek. (…) Az ezredfordulón megnyílt Budapesten, az Akácfa utca 20-ban a Magyar Műhely Galéria, ami mindmáig otthont ad az új s újabb alternatív művészi kísérleteknek, mintegy integrálva azokat a magyar avantgárd évszázados, sokágú vonulatába. Így lépett be szinte zökkenőmentesen a Magyar Műhely „rügyfakasztó oldalági leszármazottjaként” a rendszerváltás hajnalán az avantgárd-kontinuitásba egy újabb korszakos alkotói csoport: az EX/ksz/PANZIÓ, amely indulásakor a kora-avantgárd radikális – akcionista – örökösének tartotta magát. (…)

Kincses Károly: Mesét mondok néktek – Ötvenöt a címe, és Síró Lajos születésnapi kiállításáról szól

Síró az idővel van nagyon közeli kapcsolatban, mondhatni barátságban. Megadja mindennek a módját, elegendő időt hagy az alkotás kigondolásának, megtervezésének és a kivitelezésének is. (…)

Abafáy-Deák Csillag: A jövő nyomában? – Bánföldi Zoltán kiállításáról

Bánföldi Zoltán K Galériában megrendezett kiállításának címe: XXII. század. Olvasva a meghívót, izgalmas időutazásra gondolhatunk, nagy változásokra, futurisztikus építményekre, technikai bravúrokra, talán a mesterséges intelligencia felerősödött és nem feltétlenül pozitív hatásaira. Nem ezt kapjuk, azonban az izgalmas jelzőt nem kell elfelejtenünk. (…)

Székelyhidi Zsolt fotóiról

Székelyhidi Zsolt közel 10 éve rendszeresen fotózza kortárs költőinket, íróinkat. Persze, könnyedén mozog közöttük, hiszen maga is ír, eddig 10 könyve jelent meg. (…)

Sinkó István: Emlék és varázslat – P. Boros Ilona kiállításáról

Mágikus képek P. Boros Ilona munkái. Sem festmények a szó hagyományos értelmében, de grafikák sem, sőt – bár van némi kitüremkedésük a térbe – síkplasztikáknak sem mondhatók. Mágikus tárgyak, meditációs objektek, melyek anyagaikban hordozzák a múlt jelenlétét, formájukban a kortárs gondolatot. (…)

Kalmár János: Felfelé zuhanás

E szobrok mindegyike egyfajta spirál, ügyetlen, következetlen emelkedés mentén mozdul vertikális irányba, felfelé. (…)

Baráth Bálint: Kalmár János kiállítása elé

Az ő tere hajlik, görbül, hurkokat képez, összezár, majd újra kibújik. Soha nem múló átalakulásról, származásról és megújuló törekvésről tesz tanúbizonyságot ez a tér. (…)

Zsubori Ervin: Az Arnolfini Mini[e]MailArt sokszínű világa

Van, aki egy gesztussal letudja (vagy éppenséggel egyetlen gesztusba belesűrít mindent), más felkollázsolja a fél művészettörténetet a szalvétányi felületre. (…)

Gyenes Zsolt: Pécs fotográfiai életéről – részlet Fotográfia mozgásban című könyvből

Pécsen a fényképezés megjelenése, a gyökerek a XIX. század második felére nyúlnak vissza. Az első fényképész 1860-ban tűnt fel a városban. A XIX–XX. század fordulóján öt-hat hivatásos fotográfus munkálkodott. (…)

Kelemen Lajos: Inkarnáció a jelben – Bátai Sándor művészetéről

Aki csak egy rövid időre is magáénak tekinti Bátai Sándor műveinek terét, rögtön megérzi, hogy alkotásaiban valami külön erő lüktet. A köztesség rőt-vörös, örök-barna konzerv-színén valami sajátos regényesség igyekszik áttörni. (…)

Pataki Gábor: Emlékpontok – Láng Eszter munkáiról

A tökéletesen nonfiguratív munkáktól a szimbolikus-allegorikus karakterű, vagy tájélmények emlékét sugalló absztrakt műveken át a figuratív részleteket őrző képekig terjed a skála. Mindez nem bizonytalanságot, ellenkezőleg, a teljességre, változatosságra törekvést jelez. (…)

« Older posts

© 2023 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑