Category Esszé

Fűkő Béla: Álomidő kontra modernizmus?

Az ausztráliai művészet legkifejezőbb, esztétikailag a legmagasabb fokú alkotásai a sziklarajzok és a sziklafestmények, rituális rekvizitumainak szimbólumrendszere pedig az álomidő mitologikus asszociációinak rendkívül gazdag világába nyújt betekintést. (…)

S. Nagy Katalin: Kedvenc múzeumaim – Bázelben és Bernben

A kedvenc városaimról már írtam az elmúlt évben. Mivel minden alkalomkor a választott város múzeumairól igyekeztem tájékoztatni, most a két legkedvesebb múzeumomat mutatom be. Mindkettő Svájcban van, és mindkét város, Bázel és Bern a kedvenceim közé tartozik. (…)

Békési László: Ahová csak zarándokolni lehet – Ótátrafüred

Ótátrafüreden már semmi nem olyan, mint a régi szép időkben, sőt azt se tudjuk, mi volt az igazán szép idő. Keveredik a Monarchia és az Első Köztársaság, a Szlovák állam és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság eltérő, de végül is hasonló gigantomániája és hanyatlása a mai kor kérdőjeleivel. (…)

Halász Levente: A szimbólumok városa – Szarajevó

Ha pedig olyan várost kell említenem, amely a balkáni „életérzés” kvintesszenciája, rögvest Szarajevó a válasz. Tehát Szarajevó a Balkán – mint természetföldrajzi és szociokulturális régió – szimbóluma is. (…)

Izsák Éva: Újrakezdés és átmenet Afrika és Európa között – Knósszosz

A Földközi-tenger kontinenseket elválasztó medencéjében meghúzódó szigeten, Krétán a bronzkori civilizáció megmutatta ember és természet kapcsolatának rejtelmes viszonyait. Földrengések és tűzvészek pusztítottak többször a szigeten, de az itt élő emberek tudták: vagy itt, vagy sehol. (…)

Izsák Éva: A VárosKépek sorozat búcsúja #1 – Kedvenc városok

Rovatunk végéhez közeledik. Mostani összeállításunk címe: „kedvenc városok”. Ebben a hónapban ugyanis a szerzőink által választott településekről lesz szó, azaz a különböző nézőpontok itt különböző városokat is jelentenek. (…)

Kozák Csaba: Balla Attila festészeti világképe

Stilárisan nagy utat járt be: a figurális/ábrázoló reprezentációtól jutott el az akciófestészeten keresztül az absztrakt tájképfestészetig, a lírai absztrakcióig, az elementáris, a lélek rejtett bugyraiból előtörő/kikívánkozó gesztusfestészetig. (…)

Bódi Kati: Önképek, stílusgyakorlat

Komolytalan játéknak indult, többrétegű sorozattá nőtte ki magát. Egy Hetirajz nevű Facebook-csoport játékára készültek az első képek. Szabadon választott művész stílusában kellett önportrét alkotni. (…)

Halász Géza: A Karikaturista szakosztály és a KOKSZ-műhely

A KOKSZ megalapítása azt is jelentette, hogy eltávolodunk a „pesti humortól”, vagyis az elsősorban verbális humortól, vicctől, ami a kabarékban, de a magyar karikatúravilágban is sokkal inkább elfogadott volt, mint a csak képek által közvetített, ezáltal áttételesebb humor. (…)

Nagy Zopán: Pszichikai rejtjelek, szimultán közelítések…

Bálint Ádám Fóliói, akár az Idők végezetében eltűnt (kvázi)üzenetek, titokzatos lapok, melyek áttetsző hártyái között mikroszkopikus jelen(t)ések is lapulnak… (…)

Halász Géza: Karikatúradiverzitás

A technikai fejlődéssel a sajtókarikatúra jelentősen átalakul. A korábban szinte kizárólag fekete-fehér rajz a nyomdatechnikának köszönhetően kiszínesedik. Ez nem minden esetben jó, de új dimenzió, új lehetőség. Nagy segítséget és új eszközt kínál a rajzolóknak a számítástechnika. (…)

Halász Levente: A nyugati civilizáció kezdete

A városok anyja. A világ egyik leghíresebb és legrégebbi fővárosa. A demokrácia bölcsője, a szellemi élet mai napig meghatározó központja. Az ókori Athénban működő társadalmi, politikai és kulturális miliő két és fél évezrede alapozta meg és jelenünkben is befolyásolja a „nyugati civilizációt”, ezzel együtt mindannyiunk életét. (…)

Békési László: Évezredes lezáratlan ügyek

Sivatag, sziklák, félsziget: Athén mégiscsak egy sziget. Egyik szomszéd nép sem érti, amit itt írnak és beszélnek, illetve minden szomszéddal akad egy-két egy-két-évezredes lezáratlan balhéjuk. (…)

S. Nagy Katalin: A múzeumok múzeuma

Az athéni fellegvár Európa jelképe, mindaz, amiért érdemes emberként létezni. A meredek tetején 150 méter magasan tündököl a márvány épületegyüttes, mely Periklész uralkodása idején Pheidiasz (Kr. e. 521 – Kr. e. 430 k.) irányításával a városvédő Pallasz Athéné tiszteletére készült. Számomra ez a múzeumok múzeuma! (…)

Izsák Éva: A város mint földtani tényező

Az ember jelenlétét és környezetalakító tevékenységét a földtani rétegekben kialakult szünetek, hiátusok jelzik. A városok története egyben a földtaniréteg-hiányok jelenléte is. Athén példája mutatja számunkra a több ezer éves várostörténet és geológia összefüggéseit. (…)

« Older posts

© 2021 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑