Category Esszé

Varga Tamás: A Fictures projektről

A Fictures című könyvben különleges emberek láthatók, mellettük életük fontos eseményei szöveges formában. Emberábrázolás és képaláírás. A kép, a szöveg és a befogadó háromszögéből születik meg egy sajátos valóság, amely lehet, hogy igazi, de az is lehet, hogy nem az. (…)

N. Kovács Zita: Valóság és álom közé kifeszített vásznak – Ghyczy György munkáiról

Megkerülhetetlen minőségű rétegei alkotásainak a jelképiség, a síkszerűség, az érzékiség, a spontaneitás, a biomorfizmus és az absztrakciós készség. A történeti idő mélységében feltáruló, emlékekkel és képzettársításokkal, de valóságos tudással is alátámasztott víziókat rögzít munkáiban. (…)

Barabás László: Pálpataki lakodalom

Az édesapa említésekor könnycseppek jelennek meg Fábián Szász Margit szemében, és amikor „szülő édesanyjára” kerül a sor, hangosan felsír és zokog-zokog, zsebkendőbe temeti arcát. (…)

Barabás László: A sóvidéki férfi viseletről, három időtájban és tételben

Felnőtt fejjel, szemmel szétnézve, egyre több vidék öltözési szokását megismerve, nyilvánvalóvá vált, hogy az életmódbeli átalakulások következtében a hagyományos népviseletünk visszaszorul, több darabja, anyaga és készítési módja a háziipar megszűnésével eltűnt, vagy lassan eltűnik. Általános, törvényszerű folyamat volt ez, nem csak a Sóvidékre jellemző. (…)

Vécsi Nagy Zoltán: Időtlenséget idéző kortárs szobrocskák

Sánta Csaba alkotói interpretációja nyomán az őskori világban a túlélést biztosító, az élet vagy halál feletti uralkodó erők megidézésére hivatott, és a kiválasztottnak tekintélyt, méltóságot kölcsönző reprezentációs formák, valamint a termékenységi rítusok hatékonyságában megmérettetni kínált kifejezőeszközök a művészet misztériumának házi oltáraivá, vagy nemes szerelmi ajándékokká domesztikálódnak. (…)

Deák-Sárosi László: A Sóvidék magányra nyitott festője-költője – Megemlékezés Páll Lajosról (1938–2012)

Festészet és költészet egyaránt anyanyelve volt, és ezek a nyelvek egymásra megtermékenyítőleg hatottak. A gyakorlatban azonban külön tudta választani a kétfajta alkotótevékenységet. (…)

Bocskay Vince: Magamról

Nem vagyok újító szobrász, de a hagyományokra építve örök érvényű igazságokat követek. (…)

Vinczeffy László: A Kakasülő Galéria rövid története

Célom az volt, hogy minél több művészt mutassak be a közönségnek és Atyhát jobban megismertessem. Most elmondhatom, hogy 10 év után a Kakasülő Galériát 5918 látogató nézte meg, 78 képzőművész állított ki, 8 művészettörténész méltatta a kiállításokat, több énekes és zenész is fellépett. (…)

Barabás László: A sóvidéki táj és népi kultúra vonzásában, II. rész

Vidékünk sóval ízesített neve értelmiségiektől való, az egyszerű emberek nemigen ismerték, használták. Annál inkább azt, hogy a bányaközeliek, a parajdiak és a sófalviak afféle „sónyalók”, székely humorba oltva. A nép körében megszokottabb volt a másik táji megnevezés, a Szikonyország. (…)

Barabás László: A sóvidéki táj és népi kultúra vonzásában, I. rész

Sóvidéki határkerülésünkhöz a parajdi Rapsóné vára úrnőjének, mondabeli tündérasszonyának segítségét kérem. Legtöbb idevaló felnőtt, gyermek kedvelt története és tankönyvek, gyűjtemények révén széles körben ismert monda, hogy Rapsóné utat építtetett az ördöggel, hogy a tordai vagy kolozsvári templomba járhasson, majd a fizetéskor jól rászedte a pokolbéli fajzatot. (…)

Fazakas Réka: Metafizikai kapcsolódások – Koroknai Zsolt installációjáról

A festményreprodukciók különböző világokat szimbolizálnak, kétféle történetet mesélnek el, túlmutatva a közöttük feszülő összefonódásokon, amelyek felfedezéséhez szükség van a szuperpozíció elméletére, mely a részecskék kevert állapotáról beszél addig, ameddig valaki be nem avatkozik a folyamatokba. (…)

Novotny Tihamér: Otthoni sár – „Kiss Kukurica” üzen a csallóközi Aranykertből (2.0)

Nincs kétségem afelől, hogy M. Kiss Márta akkor bizonyít a legerőteljesebben, amikor fest, és csak fest, mert festményein keresztül a legnemesebb értelemben vett autonóm művészet csúcsait ostromolja. Ideje hát kissé alaposabban megvizsgálnunk identitásfestészetének sajátosságait. (…)

Novotny Tihamér: Biblia és kép(faragás) – Hadik Gyula művészetéről

Hadik Gyula bibliás témái sohasem keresettek, erőszakoltak, kényszeredettek, sokkal inkább egy örökölt közgondolkodás természetes, bár egyénített, senki máséval össze nem keverhető megnyilvánulásai. (…)

Hemrik László: Más a Férfi, más a Nő

Hol implicit, hol explicit módon lesz jelen a nő, a nemiség, a férfi és a nő viszonyrendszere, és ez így van rendjén a Helikon tetején dolgozó, múzsákkal megtámogatott férfi művészektől elvárhatóan. (…)

HAász Ágnes: Gépi fordulat – Lisányi Endre kiállításáról

A feldolgozás és az átalakítás során, bár többször kézzel is beavatkozott, elsősorban számítógépet és modern nyomdatechnikát használt, ahogy majdnem minden elektrográfiát készítő művész, viszont ezúttal többször a mesterséges intelligenciát is bevonta az alakításba. (…)

« Older posts

© 2024 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑