A kortárs magyar festészetben Verebics Katalin munkássága a figurális hagyomány radikális újraértelmezését képviseli. Képei a test, az identitás és az emlékezet vizuális konstrukcióit vizsgálják. A festmények nem stabil portrékat mutatnak, hanem fragmentált, egymásra csúszó identitásrétegeket. (…)
A Balaton, a tó környéki táj, annak természet adta képződményei: a víz, a berek, a hegy, a szikla – mind jelentős szerepet játszottak Takáts Gyula életében, költészetében, prózájában és képzőművészetében egyaránt. Jelen írásban Takáts életművének méltatlanul keveset emlegetett elbeszéléseivel foglalkozunk. (…)
Visszaemlékezései és naplói egybehangzóan mutatják, hogy milyen meghatározó volt a gyermekkori Balaton-élmény, a nem annyira messze fekvő, a dombok között csak sejtett, titokzatosnak tűnő, hatalmas vízfelület. (…)
A munkák nem tájképek, a kiállítók nem a természet dokumentálására törekszenek. A sokszor erezetekre emlékeztető, hálózati szövevényt sejtető növényi formák pusztán eszközei az emberi természet megidézésének, az alkotók önkifejezésének. (…)
Az erős fekete-fehér kontraszt, a finom szürke tónusok, a határozott, de ugyanakkor törékeny formák és a különféle anyagminőségek – mint például érdes, sima – tapinthatóvá teszik a vizuális megjelenést. (…)
A hosszú utazása után a partra vetett nádcsomó Ízisz-hajóvá lett, majd Ozirisz-orsóvá változtattam. A nádcsomók a Seholból küldött „üzenetek” hordozóivá lettek, pusztuló, bőrrel borított testté változva, magukban hordozva papír, fa, és más anyagokat, megfejthetetlen jeleket. (…)
Ugyan állandó lakhelyem nem a Balatonon van, de életem negyed részét mindig Balatonfenyvesen töltöttem. Itt, a páratlanul hosszú parton a lemenő nap házának lehettem gyakori vendége: a fények és színek drámai változásainak, az égbolton tornyosuló felhők és a víz mozgásszínházának. (…)
Balatonfenyveshez a táj szépsége, a Balaton szeretete, és a község csendes, nem túl felkapott volta miatt leginkább írók, költők, festők és más művészek kötődtek. Vannak azonban olyan személyek is, akik tudományos munkájukhoz találtak nyugalmat és ihletet ebben a kellemes, déli parti környezetben. (…)
Már a kezdet kezdetén izgalmas életutat bejáró írók, zenészek, festők, tudósok találták itt meg maguknak – s persze ha volt, családjuknak – a nyári nyugalom békés szigetét. S számuk egyre gyarapodott. A fenyvesi parnasszus tablójából három író-alkotót választottam ki… (…)
Tüskés Tibor többszörösen balatoni kötődésű író. A Balaton mellett, Szántódon született és élt hat éves koráig, 1962–1990 között szellemi munkára, pihenésre és barátok fogadására egész éven át alkalmas családi nyaralóval rendelkezett Balatonfenyvesen… (…)
E tanulmány célja, hogy bemutasson tizennégy olyan képzőművészt, akik hosszú éveken keresztül nyaranta vissza-visszatértek Balatonfenyvesre. Számukra a falu nem pusztán alkalmi üdülőhely, hanem a pihenést, feltöltődést kínáló sajátos alkotói közeg. Nyári tartózkodásaik során a balatoni táj vizuális és szellemi impulzusait is beépítették munkásságukba. (…)
E lapszám szerzői, akik maguk is tudósok, művészek, művészettörténészek, szellemi és nem egyszer biológiai elődeikre emlékeznek, azokra, akik Balatonfenyvest választották más balatoni települések helyett nyaralásuk és feltöltődésük színteréül, és bepillantást engednek Balatonfenyves ihlette bensőséges alkotási pillanataikba is. (…)
Az erdő Nádor számára nem kifejezetten motívum, mint Csontváry számára a motívumban keresett „festői bölcsek köve”, hanem folyton alakuló vizuális nyelv, ritmus, észlelet, alakítandó, forgó anyag. A képek ettől nem teljesen absztraktak, befogadhatók tájképként is, de sokkal fontosabb bennük a szerzői megfigyelés tapasztalata, mint az ábrázoló karakter. (…)
A kiállítás egyes művei egyféle párbeszédet folytatnak az épületben látható műalkotásokkal, belső terekkel. A Falconieri-palota patinás keretet ad ehhez. (…)
„Irodalmi festő” – e némileg lesajnáló kifejezés a historizáló, elbeszélő jelleget, legtöbbször egyszerűen a zsánert jelöli. Nos, Ungvári Károly is az, de mennyire más értelemben. A szürrealizmus, ha nem is az automatikus írás belsőből fakadó esetlegessége, de a konkrétumokból kiinduló asszociációk kifejezően építkező költőisége jellemzi művészetét.
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
