Category Szemle

Ruzsa Dénes: Genezis – Az elektrográfusok közelítésében

Az eredetileg fekvő formátumban készült műalkotásokat egy gömbre feszítettük, ahol a folyamatos mozgás következtében új dimenziók nyíltak meg. A rendszert, aminek részei vagyunk, így bizonyos szinten kívülről is vizsgálhattuk. (…)

Láng Eszter: Hommage à Radnóti

A kiállítás felhívása Radnóti életművéből két fontos szeletet emel ki, az egyik a hazaszeretet, a másik a történelemmel összefonódott egyéni sors. Az alkotók e két kérdés mentén reflektálnak a költői életműre. (…)

Halász Levente: Európai kaleidoszkóp – beszámoló a Városképek esszékötet bemutatójáról

A könyv a pandémiának köszönheti létrejöttét, ugyanis 2020 tavaszán a szerzők azt a célt tűzték ki, hogy a mindannyiunk életét alapvetően (és sokakét végérvényesen) megváltoztató járványválság alatt az európai kultúra fontos városairól írjanak, ezzel könnyítve az utazás nélküli kényszerű és számtalan alkalommal abszurd helyzetet teremtő létet. (…)

Ruzsa Dénes: Azsúrozott fadoboz és más különlegességek – A Magyar Műhely Galéria legújabb projektjéről

A Magyar Műhely Galéria az idén hat alkotót hívott meg az Artmarketre azok közül, akiknek korábban már rendeztek a galériában önálló kiállítást. A nemzetközi projektben a hat művész három országot képviselt. (…)

Kölüs Lajos: Plakátfolyó

Orosz István igazi csendháborító. Hasonlatos Szolovjov regényének hőséhez, Naszreddin Hodzsához, aki furfangos eszű tréfacsináló, a keleti emíreknek, császároknak állandóan bosszúságot, bajt okoz. Plakátjai az életbölcsesség, az életrevalóság és humor dokumentumai, jelképei. Időtlenek. (…)

Abafáy-Deák Csillag: A tetten ért idő névadója

Orosz István plakátjaiból nyílt kiállítás a Kossuth-, Munkácsy- és Balázs Béla-díjas művész hetvenedik születésnapja alkalmából. Ennek láttán is az az érzésem, hogy Utisz nem jós, nem varázsló, több annál: tetten éri, fülön csípi, hétköznapi keretbe, történetbe foglalja és leleplezi az időt… (…)

Borbély Szilárd: Hit és gondolat – Tamus István linómetszeteiről

Tamus István grafikái arról tanúskodnak, hogy a hit a hűségből születik, pedig a hitből élő ember ismeri legjobban az elhagyatottságot. A képzőművész hitére gondolok most elsősorban, a mesterség szolgálatára és hagyományozására. (…)

Varga László: uzsArt-kollázsok – fotóesszé

Az I. uzsArt Művésztelep 2021 nyarán zajlott Uzsán. Az alábbi fotóesszé kollázsokba rendezett fotói ott készültek.

Koscsó László: Az I. uzsArt Művésztelepről

Az uzsArt művésztelep másabb és újszerűbb a többi művésztelepnél: komplexitásban gondolkodik, szakmai programja van, a kortárs magyar képzőművészet progresszív vonalát képviseli, szoros kapcsolatot épít ki nemzetközi képzőművészeti projektek vezetőivel, alkotói megjelennek nemzetközi virtuális kiállításokon, Uzsa Csoportként kollektív kiállításokkal jelentkeznek folyamatosan.

Orbán György: Margó – A könyvről és a művészkönyvről

A művészkönyv mint műfaj csak a könyvhöz való viszonyában létezik. Ezt a szűkösséget, korlátozottságot használja fel, a művek ebben a térben kapnak új, általánosabb értelmet. (…)

Kalmár János: Tilos a Ki

Mintha mindenki lelépett volna a városból az utolsó pillanatban, és elfelejtette volna eloltani a villanyt. Pilinszky négysorosa elevenedett meg az üres éjszakákban. (…)

Kalmár János fotói: Tilos a Ki

A.Gergely András: Látképek a létképekről

A „munka”, ez esetben huszonegy esszé, valahol a képzet, képzelet és valóság köztes terében, mondhatnánk Univerzumában tett séta, kicsiny kerülőút a világérzetváltások lehetőségei felé. Érzékeny, rákérdező, felfedező és felelős barangolás olyan tájakon, melyeken részben senki sem járt, de szinte minden érdemleges művész mégis, s melyek itt élnek velünk, köröttünk, az időben és térben, a rejtelmekben és méltó névtelenségben. (…)

Nagy Zopán: Pszichikai rejtjelek, szimultán közelítések…

Bálint Ádám Fóliói, akár az Idők végezetében eltűnt (kvázi)üzenetek, titokzatos lapok, melyek áttetsző hártyái között mikroszkopikus jelen(t)ések is lapulnak… (…)

Tönköl József versei

mintha várna valaki borral, vacsorával, / és hallanám hombár árva fejű urát elalvás előtt, / amikor bolondul nőttek tulipánok és tűzliliomok, / amikor innen elmentem, akkor még fiatal volt, / hagytam neki az ég ünnepét, naplomb koronáját, / húsvéti tojást, aztán elszaladtam úgy, / mint a megütött biciklikarika szalad el. (…)

« Older posts

© 2022 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑