A világítótornyot akartuk megnézni, / az ódon szigetecske egy elfeledett, odahagyott / kincsét, amit utolsó látogatásunkkor birkák laktak. / Valahogy nem találtuk az odavezető utat. (…)
kitüntetett szerep / elolvasni egy könyvet / utoljára / mármint adott példányt / utolsóként / mielőtt kidobnák / mondjuk a papírgyűjtő konténerbe / vagy tűzre tennék elárvultan / lemondva róla végleg (…)
bekormozódott boszorkányok / fölött száll el a tó / benne az elolvadt tavalyi hó / elszáll fölöttük az idő / özvegy papírhajón csendes ólomkatona (…)
Itt a ház: ami nincs. / Itt a kert: ami nincs. / Gyönyörűszép / gyerekkorom / talmi kincs, talmi kincs. / Fű között kikirics. (…)
ő bólogat, de le nem fekszik, / őrizni kell – mondja – a lábát, / vagyis inkább a zoknit rajta, / mert tudja, hogyha leveszi, / a Zoknievő Szörny előjön, / s a fél zokniját megeszi (…)
A villamoson beszél erről, / Mi közben egy fogantyún kapaszkodik / Istennel. Dezodor illatú az Atya. / Elegáns, fitt. Mintha vadonatúj / Személy lenne. Pedig régi, mint a patina. (…)
felemeljük a fejünket s utána nézünk a madaraknak, / elveszett szárnyaink kazlakon fehérlenek, álmodoztatnak, / hogy hová lett, hol van a másik élet, az a régi? (…)
Matyikó Sebestyén Józsefre (1951–2014) születésének 70. évfordulója alkalmából két versével és rövid életrajzának közreadásával emlékezünk.
Mintha a víz vágná ketté a tervet / A pára teszi lággyá a szervert / S a lelket az idegen szívek / Futtatja a pátoszt olajban az est / Magázódnak a fűben a szőlőszemek (…)
Mondják, a dolgok belseje / megőrzi a változó dolgok színét, annak / esszenciáját gyűjti össze, ezért süt, / ha dörzsölik. A kiszáradt falevelet, / hátramaradt szalmát, polyvát, szőrt magához / vonzza, miként nő a férfit, tenyér tenyeret. (…)
Pelerin hab-fodra: korai alkonyra / szabott hölgybánat… / Egyenes testtartás – ha törik, ha / szakad a szép erőmű… // Pártatlan prímszámlét és kihívó mélabú. (…)
Valamikor áthajóztunk a másik oldalra. / Valamikor, régen. Akkor még minden / más volt. Ennek mintegy ötven éve, na, / nem éppen annyi, talán csak negyvenhat. (…)
ÍZLÉSEK ÉS POFONOK… / Sóska porral, / Sós kaporral. // EGYSZERŰ TEMETÉS EGYFOGÁSOS HALOTTI TORRAL / Fakoporsó-letétel, / Fakó por, sólet, étel. // SEMMI SEM LEHETETLEN / Lyukasóra / Lyuk a sóra. (…)
megszálló katonák orvosa / rongyos gyomrot kimossa / morfin habzik / macska bagzik / bolondház kártyavár / kertek alatt kutya jár / veszett nyála csorog csorog / kábultak bús komondorok (…)
Írj új várost, tengeri széllel, kis kikötővel, / hol körben lebegő hegyek őrzik csendben az öblöt, / és fent Van Gogh kékje az égbolt nagy kupolája, / s ősszel furcsa rozéaranyos színt ölt fel az este! (…)
© 2023 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
