Tag S. Nagy Katalin

S. Nagy Katalin: Louvre, Montmartre, Farkas

Amikor elhagytam a várost, biztos voltam benne, hogy soha többet nem térek vissza. Ám a sors már 1977-ben másként döntött, amikor – dr. Székács István pszichoanalitikus közvetítésével – kijelölt arra, hogy lábjegyzet legyek a legeredetibb, legkülönösebb magyar festő életművében. (…)

S. Nagy Katalin: Irány a British Múzeum

A British Múzeum az emberi történelem és kultúra legátfogóbb és legnagyobb emlékhelye. Amióta ember létezik és nyomot hagyott maga után, az a kezdetektől máig végigkövethető pontosan dokumentált anyaga segítségével. 13 millió tárgyon keresztül az emberi tudás, gondolkodás és technika őrzője. (…)

S. Nagy Katalin: Tükör és kép

Szókratész mondja Platón Államában: festeni „nem is olyan nehéz dolog, sőt sokféleképp és egész hamar meg lehet valósítani; de talán a legkönnyebben úgy, ha egy tükröt veszel, s azt mindenfelé körülhordozod: így egykettőre alkothatsz napot és mindent, ami az égen van, földet, sőt nagyon hamar magadat, a többi élőlényt, használati tárgyakat, növényeket, s minden egyebet is megalkothatsz, amiről az imént beszéltünk”. A kortárs magyar képzőművészekre is érvényes a fenti megállapítás: így számos megközelítésben mutathatjuk be a tükör, a tükörkép, a tükröződés és a festmény közötti összefüggéseket. A XX. század a tér százada – sokféle gondolkodó következtetése szerint. (…)

S. Nagy Katalin: Önarckép ma

A 15 képzőművész bizonyítja, hogy az önarckép műfaja túléli a válságokat, elbizonytalanodásokat, azt is, hogy az emberábrázolás számos XX–XXI. századi irányzatban elvesztette, elveszti jelentőségét. Hogy hol a határ az úgymond realitás, valóság és az emlékek idézése, képzelgés, átírások, metamorfózisok között, az a néző szabadságán, beleérző képességén múlik. (…)

S. Nagy Katalin: Farkas István korai rajzai

Az aktrajzok többsége határozott kontúrok, erőteljes, lendületes körvonalak közé zárt. Azok a tónus-, folt- és vonalértékek, modulációk, amelyek akkor és ott alakulnak ki, megőrződnek az 1920 és 1924 között Budapesten és Dalmáciában készült szénrajzokon. (…)

S. Nagy Katalin: Kharón ladikja

Kharón ladikja – kiállítás az Artézi Galériában. A Genezis című kiállításon, 2017 márciusában, kilenc művész mutatta be munkáit: különböző értelmezését a teremtésnek, születésnek, eredetnek – a kezdeteknek. Akkor tavasz volt, most ősz, lassan evickélünk az év vége felé. A Genezis a zsidó-keresztény hagyományokhoz (Biblia) kötődik, a Kharón ladikja a görög-rómaihoz. Nagyon széles a merítés Homérosztól Ovidiusig, és persze máig, hiszen a mai kultúrában is szerteágazóan benne van ez az ókortól fontos szimbolikus történet. (…)

S. Nagy Katalin: Sziget

Ezerszínű motívum a sziget. Itt a kiállításon szinte minden fellelhető: a kivonulás esztétikája, a szigetlakók saját szabályai, a sziget mint sorsforduló, mint akadály, mint kényszerlakhely, ahonnan nincs menekvés, mint kincses sziget, titokzatos sziget, lakatlan sziget, mint külön világ, ahol létre jöhet az újrateremtés, az újjászületés. Sziget-utópiák, képzeletbeli szigetek, mint az álmok, vágyak, titkok, szorongások kivetülései, mágikus varázslatok. (…)

S. Nagy Katalin : Az Arnolfini-Kör művészei

Hét alkotó kollázsait válogattuk a bemutatkozásra. Egyrészt mindegyikük készít kollázsokat, így azonos műfajhoz tartozó műveket hasonlíthatunk össze. Másrészt a kollázst tartom a kubizmus óta máig a modern művészet, az avantgárd és az avantgárd utáni művészeti irányzatok meghatározó, a szemléletbeli változásokat közvetítő műformájának, egyben domináns munkamódszernek, az alkotási folyamat olyan részének, amely a befogadásban is kiemelt jelentőségű. (…)

Newer posts »

© 2024 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑