Hónom alatt a párna. Nincs más, amit elvigyek, nincs messze. / Öt-hat perc és ott vagyok. Tizennyolc évesen minek sietnék, / egész további életemben ott lesz velem, a fejem alatt. / Vele fogok élni, egy kis szobában. Meg azzal, akit elveszek, / lángoló szerelem, a jegyesemmel. Estére már a feleségem lesz. (…)
Témaválasztása rendkívül széles spektrumot fog át. Ábrázolja a gyermekkort, ám minden hagyományos, negédes és cukormázas attribútumtól mentesen. Témája a mitológia és a mese, ám ebben van egy csavar: első látásra mai, kortárs alakok, naponta az utcán szembejövő embertársaink a vásznakon, ősi, archetipikus öltözetekben és környezetekben… (…)
kagylókéssel szétfeszítik / élő tagjaim s elviszik / a gyöngyöt mit ajkaidra / kínom verítéke izzadt // húsom inaim szétszedik / szemem szívem szétverik / ágyékomon táncot járnak / koponyámból gurguláznak (…)
megszabadítom szívem / minden más gondolattól // és magamra úgy tekintek / mintha jelenlétében állanék // mielőtt imádkozásba mélyedek / félre kell fordulnom kissé // azután csendesen / áhítatba hozom magam (…)
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
