Robin Sperling munkássága az anyagon, a képen, a történelmen és az emberi viselkedésen keresztül követi végig a technológia útját. Korábbi művei a rejtett struktúrákat és infrastruktúrákat tették láthatóvá, míg az új sorozat ezeknek a struktúráknak jóval instabilabb és fantáziadúsabb formát ad. (…)
Kelemen Lajos József Attila-díjas író, költő hosszú ideig főszerkesztője is volt lapunknak. Emlékét kegyelettel megőrizzük.
Nem tudom, hány még a világ, / s hogy hova bújjon az ember, / ha már végképp kitakarták. / Ha kitakarták és felnyalábolták / szeretettel, ha körülfogták, / elől és hátul, és rátették, / mint pecsétet, kebelükre. (…)
Az online árverésen május 1-jén este 9 óráig 40 alkotó 69 műalkotására lehet licitálni.
Ebben a Könyvtárban nincs két egyforma könyv, de két egyforma lap sem. Formák és ritmusok, kontrasztok és egybemosódások, színek és színevesztettségek, síkba préselt domborulatok és térbe kívánkozó kartonívek váltják egymást. (…)
Megtalálják azt a rést, amelyen keresztül a létteljességről és nem a léthiányról tudnak szólni, és arról, hogy a szép, az érték(es) képes áthatolni a rútságon, át tudja törni, ha csak töredékként is, a rút határait, áttűnik a visszatetszőn is. (…)
Juhász Ferenc nyers, szürreális világába visz el kollázsaiban minket Barics Sándor. A kollázs-átfestések, a rétegek egyfajta burkot képeznek az egyes művek gondolat-csomagjain, melyet Barics elénk tesz: tessék, fejtsd le a felszínt, áss mélyebbre, ha tudsz. Juss el magadhoz. (…)
Lele-Húber Edit kívülállóságának szentsége van. Nincs direktsége, hajhászása, látványosságra törekvése. Kevesen merészelnek ilyet megengedni. Csak befelé figyelni. (…)
A Képírás szerkesztősége ezúton kíván minden kedves olvasójának és szerzőjének békés karácsonyt és eredményes új évet!
A tárlat címében – Magad vagy – ne csak a költészethez elengedhetetlen, Csokonai óta alap-lelkületként definiálható „áldott magánosságra” való utalást vegyék észre, hanem azt is, hogy Petőcz András szinte egyedül, majdnem társtalanul vállalja, hogy verseiben – vagy már inkább képeknek nevezzük őket? – virtuálissá oldódik a szöveg és a látható nyelvi jel közötti különbség. (…)
Abszurd, hogy itt vagy, ebben a városban, / aminek a nevét is elfelejtetted egyszer. / Látogatóba jöttél, / néhány napra csupán, / és sejtelmed sincs róla, hogy bármelyik / mondatod arcomba sodorhatja a szél. (…)
A Negyven címet adták a kiállítók az itt látható tárlatnak, negyven kép bemutatásának. Molnár Eszter szerint ennek személyes, mélyebb összefüggésekre utaló okai is vannak. (…)
Csak az érzés van, / és az érzés: van. / Egy cselló egyetlen húrján meghúzott hang, / amit Ottliktól loptam / a Fehérvári úton (…)
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
