Grafikus publicisztika, ami sokkal inkább a néző, olvasó érzelmére hat, s csak azon keresztül az értelmére. Ebben Tettamanti Béla nagymenő volt. (…)
Felszállt, majd akkurátusan behúzta maga mögött a tolóajtót, nehogy kihűljön az amúgy sem túl meleg fülke. Hárman voltak a szakaszban, egy hatvan körüli, kopott kabátos öregember, egy nyurga, farmerdzsekis fiú és egy csinos nő, fehér kosztümben. A nő a falnak dőlve aludt, mellkasa egyenletesen süllyedt, emelkedett. (…)
Az élő és az élettelen. A puha és a kemény. A kerekded és a szögletes. Az átlátszó és az átláthatatlan. Csupa ellentétpár, amelyek a kiállítás műalkotásai során születnek. (…)
Na, már kezdik is az ajtócsapkodást, pedig ha azt a böhöm nagy kaput kiiktatnák, az alvófolyosóról, ahol a feleségüket és a gyerekeiket tartják, könnyebben átsétálhatnának a munka folyosójára, és akkor a családjuk sem fagyoskodna annyit az alvófolyosóban, mert a levegője összekeveredhetne az ittenivel. (…)
Volt egy ember, aki imádott telefonálni. Minden ismerősét rábeszélte, hogy tartson fönt vezetékes vonalat is, hogy ő felhívhassa őket. Órákig beszélt a szeretőivel telefonon, amikor nem volt otthon a felesége. Mert amikor a felesége otthon volt, folyton ráült a telefonra, és órákig beszélgetett valakivel. (…)
Györgydeák György (1958–2008) síkplasztikái meglepő rokonságot mutatnak Hannelore Baron (1926–1987), Németországból származó, az Egyesült Államokba emigrált művésznő assemblage-aival és dobozmunkáival. Szinte bizonyos, hogy Györgydeák nem ismerte Baron művészetét, a hasonlóságot inkább lelkületük és életvitelük adja. (…)
A férfi magas, szikár, ősz haja nem ritkás, mindig jól öltözött, amikor kiül a küszöbre, cipője fényes. Hát még ha látna is, jegyezte meg Zsófi, az első emeleti fiatal szomszédasszony, ez nem hagyna ki egy nőt se, mindig érzem a tekintetét a hátamban, amikor elhaladok előtte. Még csak az kéne, hogy lásson, kiáltott fel Mariska, meg is halnék. (…)
Abafáy-Deák Csillag a Nem könnyű szeretni című novelláskötetében folytatja azt az építkezést, amit a Kötött pályában elkezdett. Aprócska téglákból épít fura kis világot. (…)
Hegedűs 2 László, munkáit tekintve, leginkább a Bálint Endre-i, kissé groteszk montázstechnika folytatója. A kollázsaira és montázsaira egyfajta poszt-szürrealista gondolkodás jellemző.
© 2024 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
