Category Próza

Péntek Orsolya: Vénusz jegyében – Pécs regénye (részlet)

Kászim, aki azelőtt is járt már a városban, mintha meg akarná nézni a későbbi birtokát, inkább tűnt embernek, mint Szapolyai vagy Werbőczy; Kászim édes volt, mint a méz, azok kemények, mint az éretlen körte, ez szívélyesen beszélt és lágyan, azok csak elvakkantották magukat az ember fölött… (…)

Gyenes Imre visszaemlékezése: Pécsi költők a bibliotékában

Mikor rám került a sor, felnézett: „Kinek írhatom?” Váratlanul ért a kérdés. Akkoriban én az élő költőt megközelíthetetlennek tartottam. Azt hittem, ő csak odaírja a nevét a belső borítóra, és ennyi a dedikálás. Nem kell beszélgetni. (…)

Horváth Viktor: Török tükör – részletek a regényből

Tizenhárom éves koromban költöztünk Pécsre a Ramadán megtörésének ünnepe után néhány héttel. A Rúmi birodalom és a Kalifák utódainak gondosan kormányzott országában ekkor feslett ki a hódítás bimbajából a béke rózsája, és ekkor, Pécsen éltem meg ifjúkorom legszebb éveit. (…)

Mikó F. László: Keine Schritte mehr

Valójában még van egy, de arról hallgat az ember, legbelül kondul csak meg a harang. Ne is beszéljünk róla. Akkor miről beszéljünk? Bánom is én. Mondj valamit te. Vagy ne mondj mégse. Elmesélek egy történetet inkább. (…)

Kontra Ferenc: Ajánlás

Az egyik antikvárium online kínálatában bukkantam rá a saját könyvemre, melyet dedikáltként kissé borsosabb áron kínáltak. Bizonyítva, hogy nem árulnak zsákbamacskát, kitették kitárva az ajánlást is. Megtudhattam tehát, hogy ki vitte be eladásra, illetve ki szabadult meg tőle. (…)

Jász Attila: Felhőfoszlányok a hajnali fűben (részlet)

Keveset és mélyen alszol, sokáig ébren vagy, és reggel korán nem vagy fáradt, nem álmodsz, ami a keleti életművelés szerint a lelki béke jele, ennyit biztosan tanulnod kell a böjtből, könnyű, korai vacsorákat kell enni. (…)

Spindler Zsolt: Bambini di Almádi 2021

A felhővé vált sörhab-birkával a lellei vagy az almádi bornapokon ismerkedtem meg. Pontosabban nem is én, hanem Shark Baby, aki ott nyaralt valahol, és mivel szőke volt, balatonszemű, formás és jóillatú, a férfiak és fiúk messzire elkerülték, csak a sóvár szemek tapadtak rá. Úgyhogy unalmában velem kezdett csetelni. (…)

Géczi János: Judith, avagy a baltás gyilkos felesége (részlet)

A szeme megakad a falon függő egyik fotón. Továbbfut a tekintete a fal jobb sarkáig, majd át, balra. Nyolc azonos méretű, azonos típuskeretbe foglalt, a szokásoshoz képest terjedelmesebb fényképet függesztettek fel, s mindegyik rokon témájú. Roncsolt plakátokról készült felvételek. A giccshez közel esően attraktívak. (…)

Bene Zoltán: A tetoválás

− Ezt a tetoválást, itt, a vállamon, ezt azért csináltattam, hogy sose feledjem – mormogja Lobonc. Gyűrött, koszos atlétáját igazgatja, nehogy bármit is takarjon a képből. Nem mintha bármit is takarna. − Hülye vagy te – legyint felé Pipa. − Csak rosszul fejezem ki magam – védekezik Lobonc. – Egyik percben sötétség, a másikban napfény… (…)

Kilián László: Garda és gacsaly

Besuhintotta a füredi mólótól egy kőhajításnyira, ott a platánsor melletti vízperem öles kövein imbolyogva, nyolcvanhét villanás a víztükrön és már vitte is az első magával a szálat. Rövid fárasztás. Könnyű hal. Penge ívelésű. (…)

Onagy Zoltán: Június

Jön a nyár, vele a kínok hosszan. Fullasztó kánikula, tüzes aszfalt, rezgő levegő, dögrovás a lakótelepi munkaszobában. A tüzes aszfalton Ünnepi Könyvhetek és hasonló írógyötrő machinációk sora. (…)

Onagy Zoltán: A gyilkos arany

Mától nincs nappali őrünk, a marcona horgász lelépett, eddig tartott a szabadsága. Aggódom. Laci nem, de Laci az erdőben élt, ahonnan maximum fát lopnak a népek. (…)

Kölüs Lajos: A gravitáció

Az utazó karórája villogni kezd. Okos óra, ajándékba kapta. Feloldja mobilja képernyőzárát, és megnyitja a beérkező levelek mappáját. Nem volt új üzenet. A spam mappában hármat is talál. Kettőt töröl, a harmadik felkelti érdeklődését: Easttopics. (…)

Abafáy-Deák Csillag: Oltár

Közel lakom a templomhoz, vasárnaponként megállok a bejárata előtt. Nyitva az ajtó. Itt megszakítom az utamat. Múlt héten bementem, a szenteltvíztartónál megálltam, keresztet vetettem, a hideg víz égette a kezem. Szentségtörés, ez a szó jutott eszembe. (…)

Krulik Zoltán két írása

Itt írták a Nyugatot. Tudja mi az? A karzaton ültek az uzsorás közelében, ha kellett a kurázsihoz egy kis apanázs. Ady harsogott. Már kapatos volt, vagy részeg, s tántorgott kifelé, itt ezen az ajtón, persze nem ezen a borzalmon, a régi pompájában ragyogott még a portál, és New York Kávéháznak hívták, nem Hungáriának. (…)

« Older posts

© 2022 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders NorenUp ↑