A fürdőruha pántja a vállamba vág. Szűk a mellkasom. Az edző számol, öt húzás fej fölé, három oldalra, forduló, falról el. A hangja kemény, mint a rajtkő. A papucsával a vízre csap az arcom mellett, fröccsen a hab. „Gyorsabban.” (…)
Egyre több öltözködési ötletet kívánt Frozinától, hogy gömbölyödő hasát eltüntesse. Hatalmas, horgolt szélű kendőket kezdett viselni, de nem a fejére tette őket, hanem a vállára, hogy térdig eltakarják az alakját. Maricska minden héten betoppant. Édesapja hozta csónakkal, amikor a kastélyban leadta a lápi ínyencségeket. (…)
Kilenc éven át azt képzelem el, hogy milyen lesz tízéves háztulajdonosként látni a saját udvart. Amikor először feltárult előttem a rozoga kapu ajtaja, még az sem tudatosodhatott bennem, hogy mi mindent látok a fénnyel utántöltött térben, s már sejtettem, hogy ezt, ezt, ezt nem baltázhatom el, ezt a házat udvarostól, kapustól, mindenestől meg kell szereznem, még ha évtizedre is eladósodom. (…)
Ha megyek, akkor nem fázom annyira, húzom a bőröndöt, már az ujjaim is meggémberedtek. Egy óra séta után a 8. vágánynál kiírták: Budapest. Hát van Isten, már csak másfél óra várakozás. (…)
Három-négyévesen azt hittem, hogy a fekete kút mélyén valaki lakik. Egy torz ember, aki minden rossz gondolatot visszasuttog annak, aki túl közel hajol. Az öregek ilyenkor csak legyintettek: Ne menj oda, fiam, mert aki belenéz, az magát látja ott, de kifordítva. (…)
Felvételizni fogsz. Nagymama mosolygott, nem kell félni, csak beszélgetnek veled. Miről? Semmi nehéz, de egyedül kell bemenned a bizottság elé. Mi az a bizottság? Akik eldöntik, hogy felvesznek-e a zeneiskolába. (…)
Üres csigaházakat gyűjtök. A puha test már rég kicsúszott belőlük. A ház marad. A tenyeremben könnyűek, belül simák, kívül barázdáltak. Össze akarom tapasztani őket. Az egyikre majd ráírom: a csiga, aki nincs otthon. (…)
Bármilyen egyszerűen is hangzik, a legfontosabb, hogy minden mondat saját legyen. Legyünk önmagunk, ha írunk. Nincsen olyan álarc, amely le ne hullna. (…)
Vajon miről beszélgetnek az angyalok műszak után, midőn megfáradt lényegiségükkel billegnek valamely égi vendéglő felhőpuffjain? Már ha van munkaidő egyáltalán, s ebből következően van szabadidő társadalmukban. (…)
A szolgai jármot 14 éves gyermekként vettem nyakamba, mert édesapám nemcsak a falu legszegényebb embere volt, hanem még az egészsége sem volt meg. Gyermektársaim a cselédség gyermekei voltak. Taníttatásomra sem, de még egyébre sem jutott pénz a családban. (…)
Kultúránknak, az ember alkotó tevékenységének, civilizációnknak végül is arról kellene szólnia: hogyan is fogjuk vissza, hogyan is fékezzük meg a bennünk szunnyadó, a belőlünk állandóan kitörni készülő fenevadat. (…)
Úgy beszéltük meg, hogy heti egy nap, ami egyedül a tiéd. Ebből lett még egy, mert kívántalak. Még egy, mert sajnáltalak elhagyni. Pár hét múlva úgyis menekülök, nem bírom az állandóságot. Vagy ha nem én futok el, neked akad sürgős vidéki elintéznivalód, ami néha hónapokra húzódik. (…)
A reggeli pályaudvar kék. Még sohasem sikerült vonaton aludnom, most először pár órát. Kábultan pislogok a szokatlan, északi fénybe. Április van, de nekem hideg. A nyakamig húzom a dzsekim cipzárját. Semmi sem úgy működik, ahogy várnám, de kezdettől bízom a lengyelekben. Ha én idegen is vagyok mindenhol, a lengyelek annak, aki magyarul beszél, nem idegenek. (…)
Mikor álmodban átöleltelek, a vállad megrándult kicsit, éppen hogy, valahogy. A hajadhoz érve ujjamon kis villám cikkant, mint csillagszóró szikrája karácsonyeste, fellobbant, és visszahullt a tenyerembe. Nem mozdult a szobában semmi, a képek csöndben lapultak a falakhoz, miközben Pókasszony, az ágy fölött, a sarokból figyelt. Jaj, csak fel ne ébredj, csak aludj még, Kedvesem. (…)
Ma, a huszadik Spanyolnátha-születésnap reggelén, ahogy Berekfürdőn szoktam, megveszem az itteni megyei napilapot (bocsánat, hogy a ma jubiláló onlájn folyóirat alapítójaként múlhatatlanul ragaszkodom a nyomtatott sajtóhoz…), s kedvenc sorozatom, a „Fotóalbum irodalmi köntösben” új darabjában a tószegi templomokat bemutató képírás áll egy teljes oldalon. (…)
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
