Megjósolhatatlan a végeredmény az elektronikus és digitális modifikációk egymást követő sorozata kapcsán. A hiba és a véletlen nem áll messze egymástól. Magában a mediális kommunikáció természetéből adódóan telítve van hibákkal. (…)
Kezdetben volt a fekete négyzet. Pontosabban annak (elő)érzete. A fekete négyzet mint cél, mint eredő. Mint a lényeg sűrítménye. Az első lépés a szűkítésé. Vegyünk egy megkérdőjelezhetetlen értékű tetszőleges emberi alkotást. (…)
Ázbej Kristóf képző- és projekttervező művész a fúziófestészet körébe tartozó műveivel olyan új szemléletet hozott be a magyarországi és talán a nemzetközi kortárs képzőművészeti térbe is, amelyet deklaratív értelemben mindeddig egyedül képvisel. Bár parciálisan itt-ott megmutatkozik másoknál is a fuzionista nyelvformáló elv egyik-másik „nyomeleme”, mindent átfogó, hivatásos programként kizárólag nála érhetjük tetten. (…)
Az a módszer, amit alkalmazok, csak digitalizálva működik, tehát eleve egy 0 és 1 kombinációiból összeállt képpel dolgozom. Egy kiválasztott műalkotás reprodukciójának egy részét pixelesítem, majd azt szöveggé alakítom át. Dekódolásra a Braille-rendszert használom, amely még egy ellentmondást visz ezekbe a munkákba azzal, hogy a látvány relativizálását erősíti. (…)
Kezemben tartok egy tárgyat, ami nem létezik. A léte indokolatlan, ezért nem létezik. Pontosabban a nemléte, a létének visszavonása az, ami létezik. (…)
Jelen szöveg a procedurális úton előállított, absztrakt és stilizált formákra épülő illusztrációk, animációk elkészítéséhez kapcsolódik 3d szoftveres környezetben, a Blender-program példáján keresztül. Célja a procedurális munkafolyamat áttekintő bemutatása, valamint a folyamat hibrid, egyszerre virtuális és valós jellegének kiemelése. (…)
A „Lélegző fény” az egyik közös performanszunk Ittzés Gergely fuvolaművésszel. Ez már több alkalommal hangzott el és fénylett fel különböző terekben, alkalmazkodva azok adottságaihoz. Most a Műcsarnokban, 2015-ben megvalósult előadásunk alapján készült videómunkánkat szeretném bemutatni, amely valóban jellemezhető úgy is, mint két különböző fajtához tartozó egyed keresztezéséből született teremtmény. (…)
Egy olyan festői hagyományban fogalmazza újra a rétegképzés problémáját, amely, ha a kérdés felvetésének művészeti kontextusát próbáljuk körülhatárolni, leginkább mikrotörténeti vonatkozásában esszenciális. Festészetében meghatározóak azok a konceptuális alapok, melyek a felületképzés, a fakturális játékok, az erős gesztusokat megjelenítő ecsethasználat formaalkotó (s egyúttal formabontó) gyakorlatában érhetünk tetten. (…)
Lényegében idézetek halmazáról van szó, amelyek sokszor fedik egymást. A kép, a mozgókép, a faktúra, a mozgó faktúra, a szöveg (képben és hangban), a zene mind lehetséges alkotóelem ebben a struktúrában. Az arányuk az, ami meghatározó. (…)
A kor nagyon is kézzelfogható dilemmája, hogy a vizuális alkotásokban mekkora szerepe van, mekkora szerepe lehet a beszélt nyelvnek. A kérdés a kortárs képzőművészet mindennapi gyakorlatának alapjait érinti, s a művészeti praxis azt mutatja, hogy immár megkerülhetetlenné vált. (…)
Olyan különféle keresztező és hibrid eljárások izgatnak már igen régóta, amelyekkel akusztikus hangszerek spektrumait vagyok képes teljesen összekeverni elektronikus hangszerek spektrumaival. Ez valójában fából vaskarika, de engem mindig is ezek a lehetetlen megoldások érdekeltek. Sokszor izgat az a játék, hogy akusztikus környezetet elektronikus környezetként kezeljek és vica versa. (…)
Régi vágyam, hogy a balett műfaját a néptánc műfajával egybedolgozva áthidaló aspektusokat vizsgáljak meg egy előadás keretei között, ahol számomra a két műfaj hasonlósága a szigorú és nemes (maga)tartásban, a mozdulatok milyenségében ismerhető föl. (…)
A címben idézett Babits-vers saját médiumát is féltő, ironikus befejezésével szemben ma azt látjuk, hogy a különböző művészeti ágak nem váltják fel egymást. Interakciójukból hibrid műfajok születnek, és imaginárius világukban ma is, a 21. században is jelen van a Hold vonzása, kultusza. (…)
A digitálisan befotózott filmszalagokkal létrehozott filmek egy olyan hibrid formát képviselnek, amelyek sem önmagában a digitális, sem az analóg technikával nem reprodukálhatók. Filmjeink egy adott kor adott technikai lehetőségeinek termékei. (…)
A K.A.S. Galériában megrendezett Entrópia / 22 recept az élettől című kiállításomon 2019 novemberében egy installációt mutattam be, amely a performansz-remix témakörében az idő létezésének kérdésével, a múlt és a jelen folyamatával foglalkozott. Ebben a modellezett folyamatban Nagymamám régi elektronikus sütője kapta a főszerepet, a tudat és az időutazás kérdéseit demonstrálva. (…)
© 2024 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
