Igen, itt virág-világok lüktetése, technikailag titokzatos kiterjedése zajlik! Bloom, blumen, bloody bumm!
Most víziókat szürcsölő zárvatermők nyílnak, fátylak mögötti teremtény-rejtőzések bomlanak ki elénk! Az elmehangár Hanga-kertjében: Hammond orgonák (is) búgnak…
Virágzó formák metamorfózisa, szia! Misztérium médium, ó, enciklopédia, ó, eufória! Ők: a frontális fixálástól, a digitális abnormitástól sem kövülők! Ó, latensen lappangó lapidus-ok helyetti bloomen-ária, sok-rétegű (húsevő) tá-tá-tátika, szia!
Virágnyelven szóla: ó, a kortalan deák és az orchideák!
Varázs-szirmok, képzelt és képzett elektro-bibék, sokkolt porzók, káprázat-virágok növik be a formális és asztrális érzékelések tárházait… Ó, kósza idegszálak, bársony-burkok, valótlan vágyódások, szövevényes, magukba- és távolba-hajlongások…
Ön-kiáradásaiktól nyúzott bőr-szirmok, örök vedlésekbe dermedő aktok… Indirekt meztelenségben, mégis mindig rétegesen öltözve, váltakozó vetkőzés-védtelenségben: a rejtőző-tárulkozó aktok némán, buján kacagva – s többnyire észrevétlen izgő-rezgő-mozgásban: szín-pompázva rezegnek…
Vérbő borvirágok, kolibri-nektárok, gyógyító organizmusok: a tudat fölött és alant. Gyökér-csapdákból szívcsakrákba, ingoványos elme-termekbe és hídlábakra is felfutó indák, nyúlvány-szárak, érzéki kivetülések…
Tunika és kankalin, tulipáncél, tarka-szín, smaragd, cékla, formalin, robbanékony mandarin… Polimerge, petúnia, pitty-pang parti prés-trombita… Nem lesz csikis, mit izgulsz: kuszkusz, hihi, hibiszkusz… Ipi-apacs cannabis, (v)érző pipacs hazavisz… Egy belső illat tova-visz…
Virágzó entitások, át-hidalások… A virág-fejek lassan megnyílnak: ergo bibamus! Korty! Fusson, akinek nincs bora, szirma, netán virágpora! Jaj, a Fesztivál démona!