ez a futónövény nem akar / futni semmiképp hiába is / keresem ki a növényhatá / rozóból pedig már beérném / azzal is ha egyhelyben futna / és nem is találom nem tudom / hogy pletyka-e és ha az akkor / afrikai vagy tán másmilyen / ez egy nem futó futónövény (…)
Kultúránknak, az ember alkotó tevékenységének, civilizációnknak végül is arról kellene szólnia: hogyan is fogjuk vissza, hogyan is fékezzük meg a bennünk szunnyadó, a belőlünk állandóan kitörni készülő fenevadat. (…)
Csomót hurkolt az idő a tájra, / meghidegült benned a kis csend is, / ami a tárgyakat összezárta. / Kabát, vastag cipő, kesztyű és sál / nem melegítenek föl többé. / Vacog benned minden, ami fáj. (…)
Ahol a Nadapi utca a főúthoz ér, / transzformátor izzik. A szeszfőzde / udvarán cefre párolog. Nyárfaerdő / zsong a forró levegőben. Árnyékában / a Téglaházi-patak a Bágyom-érbe fut. (…)
mintha halott lenne / nézem arcát ahogyan alszik / s e látvány víziókat pakol / fejembe regénybe illő / félelmeket előzményestül (…)
csak a gyűlölet szabadpolcos. nem kell / még reklámot sem megnézni előtte. / nem kell regisztrálni. megérzi, ha komp / lexusba téved. a prémium hibrid // modellbe, ahol az örökkévalóság / nem ígéret. nincs feleződési ideje / az időnek. totemállata a gifmadár. / mindig újra-újra kezdi. nem pereg le. (…)
nem az meglepő hogy itt minden / elindul hanem hogy a mozdulatlan / sem jut sehová épp csak távolodik (…)
Hő! Hullám… / Álljon meg a habverés! / Nem győzzük / a disznót győzni: / mert késik a kés – / / hiabáltak a kentesek… (…)
A Sátán kitör a Pokolból, hogy eljuthasson a Teremtett Világba, és bosszút álljon a mennybéli vereségért. De amikor kinyittatja a Pokol borzalmas kapuját, rémes látvány tárul elé: az őskáosz. (…)
készülés persze csak először meg kell hozzá halni bele kell feküdni a sírgödörbe, bele a koporsóba vagy a tepsibe hogy hamvakká zsugorodjon a test vagy valami ilyesmi amire gondolni nem szeret senki én aztán pláne nem hogy meghalhatok olyan idegen… Continue Reading →
Abszurd, hogy itt vagy, ebben a városban, / aminek a nevét is elfelejtetted egyszer. / Látogatóba jöttél, / néhány napra csupán, / és sejtelmed sincs róla, hogy bármelyik / mondatod arcomba sodorhatja a szél. (…)
Hónom alatt a párna. Nincs más, amit elvigyek, nincs messze. / Öt-hat perc és ott vagyok. Tizennyolc évesen minek sietnék, / egész további életemben ott lesz velem, a fejem alatt. / Vele fogok élni, egy kis szobában. Meg azzal, akit elveszek, / lángoló szerelem, a jegyesemmel. Estére már a feleségem lesz. (…)
a beszélgetés beleakad, / félmondatok, rímmel zártak, / a földön krétarajz, emberalak, / olyan, mint egy címerállat
egyetlen zsoltár csak, mit veszíthetek / és a glóriát karácsonyi arcodról / a mohasátorban nem nemzettek még ilyen poétikát – // az idill császármetszéssel tárul fel – / a folyosóról Berzsenyit szólítják, / ki beleszeretett a születés angyalaiba (…)
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
