Novemberi lapszámunkkal kollégánk és barátunk, Láng Eszter (1948–2026) emléke előtt tisztelgünk. A lapszám szerkesztője Szénási Miklós, az anyagok ezúttal háromnaponta követik egymást. A címlapon Láng Eszter munkája.
A másik szobából a Piac utcára látni, / itt készítek róla fotót, mutatom a telefonon, / hogy tetszik. Majd küldd át, küldöm, / még akkor. (…)
Novemberi lapszámunkkal nyáron elhunyt kollégánk és barátunk, Láng Eszter (1948–2026) emléke előtt tisztelgünk. Az összeállítás szerkesztője Szénási Miklós; a megemlékező anyagok rendhagyó módon háromnaponta követik majd egymást. A címlapon Láng Eszter Nyári délután című pasztellképe látható.
Mózes Katalin – sokféle akadályoztatása ellenére – fiatalkora óta saját útját járja, minden munkája egyéniségét sugározza. Magányos alkotó, öntörvényű, nem csatlakozott művészi csoportokhoz. Saját képi világot teremtett, nem lehet besorolni egyetlen stíluskategóriába sem. (…)
Sándor Edit művészeti munkássága nem a digitális bennszülöttek generációjának közvetlen technikai örökségéből fakad, s pontosan ez a különleges indíttatás adja alkotásainak mélységét és szellemi súlyát. (…)
László Bandy ragaszkodott a szerkezet igazságához. Minden narratíva mögött – ami akár aktuális társadalmi vagy egészen személyes kérdésekre reagált távlati kontextusba helyezve, akár biblikus szövegekből indítva kínált mai válaszokat – ott van a szerkezet korokon átívelő, mély igazságtartalma. (…)
Tényleg te vagy a legszebb, suttogta, és tátott szájjal nézte, ahogy a lány a járólapra engedi a fehér fürdőköntösét, majd belép a zuhany alá. A hófehér csempe kiemelte a bőr barna színét. Mintha egy angyal dobná le a szárnyait, pont olyan, gondolta. Csodálatos a tested, mondta, amikor csengettek. (…)
Elnézve a mostani felhozatalt, a magyar film reménykedhet, mert rendkívül sok színes egyéniség és vízióval rendelkező alkotó várja, hogy nagyjátékfilmmel bizonyíthasson. (…)
Óvatosan nézett körül az új otthonában. Óvatosan, de mégis kíváncsian. Mint aki attól fél, hogy tekintete megcsömörlik a sok látnivalótól. Vajon miféle hely ez? Mennyire kényelmes, otthonos és meghitt? Legfőképp mennyire fogja jól érezni magát? (…)
veszekedtem veled, / nem értetted, miért akadok ki egy könyv miatt, / aminek az eredeti ára 24 forint és amit 800-ért / vettem egy bolhapiacon. (…)
„Milliárdos magyar üzletember nyerte a monte-carlói pókverseny fődíját” – olvasta. Megpróbálta elképzelni, ahogy a dobogón ott áll az üzletember, kezében a serleggel, és vigyorogva a magasba emeli. Aztán még egyszer elolvasta a címet, lassabban. Pókverseny. Vajon milyen lehet? (…)
Ahogy a dolgokhoz fordulok, érzékeimmel fordulok feléjük. A dolgokat szellemi igazságukkal együtt kellene megragadni, hogy olyanná váljanak kezeim között, akár a bűvös „mintha”. (…)
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
