Októberi lapszámunk vegyes tematikájú; a címlapon Veres Ágota munkájának részlete.
veszekedtem veled, / nem értetted, miért akadok ki egy könyv miatt, / aminek az eredeti ára 24 forint és amit 800-ért / vettem egy bolhapiacon. (…)
„Milliárdos magyar üzletember nyerte a monte-carlói pókverseny fődíját” – olvasta. Megpróbálta elképzelni, ahogy a dobogón ott áll az üzletember, kezében a serleggel, és vigyorogva a magasba emeli. Aztán még egyszer elolvasta a címet, lassabban. Pókverseny. Vajon milyen lehet? (…)
Ahogy a dolgokhoz fordulok, érzékeimmel fordulok feléjük. A dolgokat szellemi igazságukkal együtt kellene megragadni, hogy olyanná váljanak kezeim között, akár a bűvös „mintha”. (…)
Egy híján 30, éppen 29 évet röpít vissza az időben Klencsár Gábor filmje az Elektrografika 1997 című kiállításról. (…)
A negyedik triennálé a számítógépes művészet úttörőjének számító Vera Molnár pályája előtt is tisztelgett. A látogatók animációkat, digitális nyomatokat, fény- és mobilobjekteket, videóműveket láthattak, megismerhették 20 ország alkotóinak látásmódját. (…)
A Normail Art ’26 egy harmincéves mail art-ív negyedik állomása. A korábbi három kiállítás gondolatát folytatja, de egy új felismeréssel is gazdagítja: ezúttal nemcsak a posta válik a mű egyik alkotóelemévé, az út során kibontakozó eseménysor is a mű jelentésszerkezetének alakítója lesz. (…)
Ha végigtekintünk a Képírás Füzetek teljes skáláján, összeáll és kikerekedik az elektrográfia hazai története, annak sajátos művészeti megoldásai, stílusjegyei, illetve a markáns egyéni alkotói utak jellegzetességei. (…)
A gyűjtemény évtizedeken át épült vásárlással és ajándékozással, ezért számos személyes és baráti történet kapcsolódik hozzá. Szerteágazó anyag, amely képes volt arra, hogy reprezentálja az életmű egyes szakaszait, még ha néhol csak egy-egy darabbal is. (…)
A három kiadvány gyakorlatilag lefedi a magyar elektrográfia teljes spektrumát, a korai, hetvenes évekbeli kísérletektől egészen napjaink aktuális művészetéig. (…)
A három kiadvány együtt tehát az elektrografika/elektrográfia és a hozzá kapcsolódó technológiai alapú alkotás egyik magyarországi történeti vonulata, kifejezetten figyelve azokra az alkotókra, csoportokra és intézményekre, amelyek e terület kialakulásában, továbbélésében és intézményesülésében meghatározóak voltak. (…)
Idei első őszi lapszámunk az elektrográfia műfaja köré szerveződik. A borítón Sándor Edit munkája.
Az elmúlt húsz év során sokféle képi világon és alkotói folyamaton keresztül jutottam el a jelenlegi munkáimhoz. Változtak a témáim, a színhasználatom, a képi rendszereim, és természetesen én magam is változtam. Ami azonban végig megmaradt, az a megfigyelés. (…)
A kötet vezérfonalát az egyetemes kultúrtörténet két kulcsfontosságú fogalma és fenoménje: az imagináció és az inkarnáció adja; lényegében e kettő értelmezésének, recepciótörténetének alakulását követhetjük nyomon szűk másfél évezreden át, a mindenkori – tudományos értelemben vett – „kelet és nyugat” vonatkozásában. (…)
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
