A februárt és a márciust átívelő összeállításunkkal a parafrázis tematikát igyekszünk körbejárni. A lapszámot Gyenes Zsolt szerkesztette, a borítón Kelle Antal ArtFormer munkája.
Kérjük, ha módjában áll, adója 1 százalékával támogassa a Képírás internetes folyóirat működését. Köszönjük!
Válogatás a Magyar Elektrográfiai Társaság tagjainak az In memoriam Francis Bacon című kiállításra készített munkáiból.
A XX. századra és században egyre erőteljesebben vált a művész valóságává a külső (természeti és környezeti) és belső (lelki) valóság mellett a művészet inherens világa is. Ennek a tendenciának a görbéje a dadaizmusban, szürrealizmusban, kubizmusban ívelt felfelé, majd a posztmodernben, illetve a digitális művészet virtuális közegében szökött talán a legmeredekebben a magasba. (…)
A 2024 nyarán, Balatonfenyvesen rendezett konferencia „Parafrázisok” gyűjtőfogalommal jelzett témameghatározása, élő előadásra történő felhívása alkalmat adott egy olyan Rippl-Rónai-festmény bemutatására, amely a közönség számára ismeretlen. (…)
Az utalások, a parafrázisok gyakori megoldásai a modern és jelenkori művészetnek. Korunkban különböző téri és időbeli aspektusból, mint valami olvasztótégelyben dolgozódnak össze a különféle stílusok, kultúrák jellemző vonásai. Ehhez az új keletű eklektikához kapcsolódik szervesen választott témánk. (…)
Két hónapot átívelő összeállításunkkal a parafrázis tematikát igyekszünk körbejárni. A lapszámot Gyenes Zsolt szerkesztette, a borítón Kelle Antal ArtFormer munkája.
A több kamionnyi kosztümöt és kellékeket repülő szállította Tokióba. A reptéren a magyar bábosokat transzparensekkel, Isten hozta a Magyar Bábszínház Színészeit!, zászlócskákkal és virágokkal fogadták. Háromszori átszállással, tizenöt órai utazás után elcsigázottan megérkezve meghökkentő és megrendítő volt az ováció. (…)
Az óvodában / Kata volt a szerelmem. / Mikor ovi után / Elköltöztünk Szolnokra, / Írtam neki egy képeslapot: / Kedves Kata! / Sokol csokollak. / Sosem küldtem el.
Makláry Kálmán egykori rockzenész, Szép Ernő-díjas festő újra itt van, Budapesten, a Galamb utcában, egyszerre két helyen is „dübörög”: a Hybridart Space (HS) és a Léna és Roselli Galéria (LRG) tereiben. Az önmegismerés vágya hajtja, az igazság kimondása. A zene élteti, a hangközök világa. (…)
A parttalan részegség partjára / vonjuk egymást, / elmaradt öleléseink távlatában / hamis gyémánttá égetett, / megkövesedett könnyeink / mellé heveredünk, / és csukott szemmel bámuljuk / az éj koromtengereinek karamboljait (…)
Kilépek a Royalból, még hallom Mityás hegedűszólóját, a füstös étteremben a Pacsirtát varázsolja vonójával, és szembe jön velem a véletlen, az öreg Sihelnik szürkelovas fiákere. (…)
Batman a templomtorony körül köröz vagy tíz percet, aztán száll csak le az ereszemre, és most itt lóg a lépcső fölött, fejjel lefelé. Superman az előbb szólt be a kerítésen át, hogy illene füvet nyíratnom, és hogy levágja ő szívesen, ha van fűnyíróm. Elküldtem a francba. (…)
Jobbára az érzéseimről és a késztetéseimről szándékozom szólni, hogy mi visz rá arra, hogy újabb és még újabb grafikai lapokon fogalmazzam meg vizuális üzeneteimet, és hogy mi vezeti a kezem és az elmém, amikor a rajzasztalhoz ülök. (…)
© 2025 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑