A szeptembert és októbert átölelő lapszámunk a vizuális zene témáját járja körbe. Szerkesztője Gyenes Zsolt. A címlapon Jerzy Olek grafikájának részlete látható.
Számomra alapvetően különválik a vizualitás és a zeneiség. Amikor alkotok – terveket vizualizálok vagy kivitelezek –, csak a képiség szempontja a lényegi, tudatosan nem rendezőelv a zeneiség vagy a hangzási momentum. Viszont miért ne lenne felvethető; rejtett módon járul hozzá és ad strukturáló dimenziókat, mértékeket az örökös zenehallgatás – a műtermi tevékenység közben – az adott időben kibontakozó képi világokhoz. (…)
Az ornamentális zene technikáját Arszenyij Avraamov dolgozta ki 1929 és 1930 között. A módszer hasonlított Oskar Fischinger grafikai hangrendszeréhez, melyet a német művész és feltaláló 1932-ben mutatott be először. Avraamov már 1930-ban kísérleti jelleggel készített olyan mesterségesen előállított zenéket, amelyek amplitúdói a rajzolt hang kockánkénti lefotografálásából születtek. (…)
Szeretem a pontosan lejegyzett darabokat, és imádom az idiomatikus szabad improvizációt. Azt hiszem, életem nagy részében az foglalkoztat, hogyan tudok olyan darabokat írni, melyekben megjelenik a mintha improvizáció lenne frissessége, és fordítva – lehet-e hiba nélküli, kollektív improvizációt játszani? (…)
A zenét nemcsak halljuk, hanem látjuk is. Ez eredendően nem másból, mint magából a zenéből adódik. Lévén a zene maga is mozgás, téri jelenség, s így kép is. A zenének ez a mozgalmas, téri és képi minősége legteljesebben a táncban tapasztalható meg. (…)
Az 1920-as években számos olyan művészi kísérlet ütötte fel a fejét, amely a zene, a festészet és a film különböző határain mozgott. Az egyik legfontosabb kísérletező ezen az új, interdiszciplináris területen a magyar László Sándor (Alexander László) volt, aki különösen szín-fény zenéjéről vált ismertté. (…)
A korábbi tematikus számokhoz (A hiba esztétikája, Hibrid) hasonlóan ez a válogatás is a választott téma kortárs művészeti, elméleti-gyakorlati körbejárását, a fogalom meghatározását, de leginkább kiterjesztését vagy újrafogalmazását tűzi ki célul. (…)
A vizuális zene, vagy másképpen látható hangzás az avantgárd szülötte, bár a gyökerek évszázadokra nyúlnak vissza. Két hónaposra tervezett tematikus számunk – Gyenes Zsolt szerkesztésében – ezt a témakört járja körbe. A címlapon Jerzy Olek grafikájának részlete látható.
Rényi Krisztina már évek óta megajándékoz minket a közösségi oldalon közzétett, különleges naplóként is felfogható fotóival, amelyek a Balaton évszakonkénti színe-változásait, a természeti jelenségek által kiváltott pompás légköri jelenségeket és a tóhoz kötődő madárvilág életét mutatják be olyan közelről és bensőségesen, ahogy mi sohasem látjuk. (…)
Az I. uzsArt Művésztelep 2021 nyarán zajlott Uzsán. Az alábbi fotóesszé kollázsokba rendezett fotói ott készültek.
Az uzsArt művésztelep másabb és újszerűbb a többi művésztelepnél: komplexitásban gondolkodik, szakmai programja van, a kortárs magyar képzőművészet progresszív vonalát képviseli, szoros kapcsolatot épít ki nemzetközi képzőművészeti projektek vezetőivel, alkotói megjelennek nemzetközi virtuális kiállításokon, Uzsa Csoportként kollektív kiállításokkal jelentkeznek folyamatosan.
Matyikó Sebestyén Józsefre (1951–2014) születésének 70. évfordulója alkalmából két versével és rövid életrajzának közreadásával emlékezünk.
A Balaton-felvidék zalai határáig érdemes az utat megszakítva több helyen megállni. A legtöbb településen ezen a nyáron is kiállítások várták vagy még várják a nyaralókat, kirándulókat. (…)
Mintha a víz vágná ketté a tervet / A pára teszi lággyá a szervert / S a lelket az idegen szívek / Futtatja a pátoszt olajban az est / Magázódnak a fűben a szőlőszemek (…)
© 2021 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
