Category Képzőművészet

Veres Ágota: A dolgokhoz fordulok

Ahogy a dolgokhoz fordulok, érzékeimmel fordulok feléjük. A dolgokat szellemi igazságukkal együtt kellene megragadni, hogy olyanná váljanak kezeim között, akár a bűvös „mintha”. (…)

Takáts Fábián: Gondolatok az elektrográfiáról egy kiállítás apropóján

A negyedik triennálé a számítógépes művészet úttörőjének számító Vera Molnár pályája előtt is tisztelgett. A látogatók animációkat, digitális nyomatokat, fény- és mobilobjekteket, videóműveket láthattak, megismerhették 20 ország alkotóinak látásmódját. (…)

Vass Tibor: Semlény és a hamrincak

A Normail Art ’26 egy harmincéves mail art-ív negyedik állomása. A korábbi három kiállítás gondolatát folytatja, de egy új felismeréssel is gazdagítja: ezúttal nemcsak a posta válik a mű egyik alkotóelemévé, az út során kibontakozó eseménysor is a mű jelentésszerkezetének alakítója lesz. (…)

Gyenes Zsolt: „Háttér-esztétika” – A Képírás Füzetekről

Ha végigtekintünk a Képírás Füzetek teljes skáláján, összeáll és kikerekedik az elektrográfia hazai története, annak sajátos művészeti megoldásai, stílusjegyei, illetve a markáns egyéni alkotói utak jellegzetességei. (…)

Papp Virág Liliána: Nézetek egy kiállításról – „Perneczky 90” a Balatoni Múzeumban

A gyűjtemény évtizedeken át épült vásárlással és ajándékozással, ezért számos személyes és baráti történet kapcsolódik hozzá. Szerteágazó anyag, amely képes volt arra, hogy reprezentálja az életmű egyes szakaszait, még ha néhol csak egy-egy darabbal is. (…)

Kecskés Péter: Elektro-vésetek – Három kiadvány a magyarországi elektrográfia történetéről

A három kiadvány gyakorlatilag lefedi a magyar elektrográfia teljes spektrumát, a korai, hetvenes évekbeli kísérletektől egészen napjaink aktuális művészetéig. (…)

Ruzsa Dénes – Spitzer Fruzsina: A fénymásolótól a mesterséges intelligenciáig

A három kiadvány együtt tehát az elektrografika/elektrográfia és a hozzá kapcsolódó technológiai alapú alkotás egyik magyarországi történeti vonulata, kifejezetten figyelve azokra az alkotókra, csoportokra és intézményekre, amelyek e terület kialakulásában, továbbélésében és intézményesülésében meghatározóak voltak. (…)

Kaszás Réka: A látványtól a belső képig

Az elmúlt húsz év során sokféle képi világon és alkotói folyamaton keresztül jutottam el a jelenlegi munkáimhoz. Változtak a témáim, a színhasználatom, a képi rendszereim, és természetesen én magam is változtam. Ami azonban végig megmaradt, az a megfigyelés. (…)

Strelnikova Maria: Hogyan reagál a művészet a jelen valóságára?

Robin Sperling munkássága az anyagon, a képen, a történelmen és az emberi viselkedésen keresztül követi végig a technológia útját. Korábbi művei a rejtett struktúrákat és infrastruktúrákat tették láthatóvá, míg az új sorozat ezeknek a struktúráknak jóval instabilabb és fantáziadúsabb formát ad. (…)

Balogh István: Jelek és jelképek

A tárlat azzal, hogy a statikus galériatérbe dinamikus kísérleti elemeket visz, hidat ver a klasszikus képzőművészet és a mozgóképarchívumok között. (…)

Arnóti András: Stesso movimento – Győrffy Sándor munkáiról

Rész és egész. Sorozatok, mint ezen összefüggéseknek a kibontásai. Győrffy munkáiban meghatározók az összekapcsolódások, az egy tematika köré sorolható gondolatainak kimondása, rögzítése. (…)

Szénási Miklós: Korok között csatangoló kentaurok

Géczi János dekollázs tárlata sajátos színekkel gazdagítja a helyszínt és a betérőt. Többszörös az áttét, és így még intenzívebb az élmény… (…)

Abafáy-Deák Csillag – Kölűs Lajos: Portré, test, ábrázolás – Verebics Katalin festészete

A kortárs magyar festészetben Verebics Katalin munkássága a figurális hagyomány radikális újraértelmezését képviseli. Képei a test, az identitás és az emlékezet vizuális konstrukcióit vizsgálják. A festmények nem stabil portrékat mutatnak, hanem fragmentált, egymásra csúszó identitásrétegeket. (…)

Takáts Fábián: „Ismerd meg önmagad!” – Simon Judit és Závorszky-Simon Márton kiállításáról

A munkák nem tájképek, a kiállítók nem a természet dokumentálására törekszenek. A sokszor erezetekre emlékeztető, hálózati szövevényt sejtető növényi formák pusztán eszközei az emberi természet megidézésének, az alkotók önkifejezésének. (…)

Gyenes Zsolt: „Partbeszéd” – fenyvesi Tóth Árpád művészetéről

Az erős fekete-fehér kontraszt, a finom szürke tónusok, a határozott, de ugyanakkor törékeny formák és a különféle anyagminőségek – mint például érdes, sima – tapinthatóvá teszik a vizuális megjelenést. (…)

« Older posts

© 2026 Képírás — Powered by WordPress

Theme by Anders Noren — Up ↑