Fiaimmal, Deák Lacival és Peti fiával hatalmas homokvárat építettünk, tornyokkal, alagutakkal. Esténként a teraszról néztük a györöki hegyek mögött eltűnő napot, Orbán Ottóék, Parancs Jánosék és mások társaságában. Egyetlen alkalommal utaztam egyedül Szigligetre, szerencsém volt, minden nap együtt ebédelhettem Kertész Imrével, és természetesen könyvekről beszélgettünk. (…)
A győri éjszakában
a hídon túl
az utolsó nyitva tartó helyen
az állóbüfénél ettünk
még nem az utolsó falatot (…)
Túl vagyok a hajmosáson, a borotválkozáson is.
Téblábolhatnék a konyhában, merengve a világ felhőin,
vagy beletemetkezhetnék az irodalomba. (…)
© 2024 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
