Úgy beszéltük meg, hogy heti egy nap, ami egyedül a tiéd. Ebből lett még egy, mert kívántalak. Még egy, mert sajnáltalak elhagyni. Pár hét múlva úgyis menekülök, nem bírom az állandóságot. Vagy ha nem én futok el, neked akad sürgős vidéki elintéznivalód, ami néha hónapokra húzódik. (…)
Új érzékszervet fejlesztek. / Egyszerre látlak, / Hallak, szagollak, / Érintelek. / Nem vagy itt. / Hiányod gyurmafigura negatívja. (…)
Azt esemesezi, késni fog, még készülődik. Ez jel a sorstól, hogy inkább ne. De nem lenne tisztességes lemondani. És veled tisztességes? – férkőzik a fejembe. Ha tudnád, garantáltan nem jönnél vissza. De hisz csak iszogatunk, dumálunk majd. Mintha ettől kisebb lenne a bűn. (…)
Az altató kiüti. Álmában hatéves. Bálra készülődnek. Mezítláb van, szájában csíkos lollypop. Anyja színes tollakból varr fejdíszt. Nem érti, mit akar ezzel, miért kell felvennie. Miért nem jó ma a rózsaszín szoknya? Mert ma mindenki beöltözik, feleli az anyja. Te minek öltözöl?, kérdezi a kislány. Aminek Te, csak én nagy indiánnak. Kifordul szájából a nyalóka, mint a spenót, amit akárhányszor hány is a blúzára, mindig belétömik… (…)
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑