Az erdő Nádor számára nem kifejezetten motívum, mint Csontváry számára a motívumban keresett „festői bölcsek köve”, hanem folyton alakuló vizuális nyelv, ritmus, észlelet, alakítandó, forgó anyag. A képek ettől nem teljesen absztraktak, befogadhatók tájképként is, de sokkal fontosabb bennük a szerzői megfigyelés tapasztalata, mint az ábrázoló karakter. (…)
Egy festőnek sem könnyű írásban, kötött formában beszélni a tevékenységéről. Nemcsak azért, mert – ahogyan gondolni szokás – „ha el tudja mondani, akkor minek megfestenie”, hanem azért is, mert ez a műfaj erősen különbözik mind a művészek belterjes kocsmaasztal-közeli lelkes… Continue Reading →
© 2026 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
