Szívem vad ősi ritmusa, / Dzsungária, Dzsungária, / szólongat, hív és úgy figyel, / mint aki óv figyelmivel. (…)
Az ázott somogyi dombokról, / mint választás után a plakátok, / úgy lógnak a hótakaró mocskos cafatjai. / Az Isten dárdaként hajította közénk a szőlőkarósorokat. (…)
Emlékeimből úgy hiányzol, / mint zsíros kenyérről a cukor. / Mint csípős kezemtől égő szemem / világa. Hiányzol anyám. Mégis. (…)
Omlatag zuhog ma, sár / marad nyomában: élveteg szivem hajt (…)
© 2024 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑