Szávoszt Katalin kerámiaházait ugyan a New York-i felhőkarcolók monumentalitása ihlette, mégis barátságosan, emberléptékűen otthonosak. Az építmények, házak összekötő szerepe domináns. Hiszen a kapuk mögött épületek rejtőznek, illetve a nagyobb házakba kapukon keresztül lehet bejutni. (…)
Bíró Sándor művészetének két alapvető inspiráló forrása az idő és a természet, e két fogalom által meghatározott koordinátarendszerben helyezhetők el művei. Hol egymást metsző pontokban találkoznak, hol párhuzamosan haladnak, máskor egymás inverzeként értelmezhetők. (…)
Az anyagokra jellemző a felületi minőség, az anyagszerkezet külső megjelenése. A legpontosabb információt erről tapintással szerezhetjük, de kellő tapasztalat birtokában képesek vagyunk felismerni számos anyagot, pusztán textúrája képéről is. Ezt és a felületi minőségek által keltett asszociációs képességünket aknázzák ki Bella Dóra fotográfiái. (…)
Baksai József új rendszert teremtő, kisméretű akvarell-ceruza-kollázs sorozata 2009-ben kezdődött, az első több mint száz képpel. Ezeknek az azóta folyamatosan készülő apró, tenyérnyi képeinek technikája alapvetően akvarell, de ezt olykor kiegészítik ceruzával rajzolt, vagy ragasztott, applikált részletek. Akadnak köztük önkollázsok, betűkkel, tépéssel, pauszpapírral kombinált vízfestmények. (…)
Az emlékek felderengő, mélyről előrajzó és egymásra rakódó rétegeit a pausz alkalmazása teszi még szemléletesebbé. Úgy homályosítják a látványt a pauszlapok a képeken, ahogy az emlékek derengenek, tompán. (…)
Ha elfogadjuk, hogy a kortárs művészet is a művészettörténet része, akkor ugyanolyan tudományos eszközökkel kell vizsgálnunk, mint a régebbi korok alkotásait. A kortárs művészet megközelítésének alapja a jelenségek (kiállítások, [élet]művek, műcsoportok stb.) szakszerű leírása. 1997 óta folyamatosan ennek a dokumentatív szándéknak a szellemében foglalkozom a kortárs magyar művészettel. (…)
Az eltérő korosztályokhoz tartozó alkotók közös térben és időben való megjelenése nem csak arra mutat rá, hogy az újabb nemzedék milyen formai, gondolati, stiláris vagy anyaghasználati újításokkal gazdagítja szobrászatunk történetét, de egyben láthatóvá teszi azokat az „örökletes” szobrászati megoldásokat, vagy tartalmi, formai elemeket is, amik hidat képezhetnek a különböző generációk között. (…)
Írásom alapkérdése a következő: mi van azokkal a művészekkel és egész művészgenerációkkal, akik időlegesen sem tűntek elő, nem kapva soha kellő figyelmet? Ha egy pillanatra eltekintünk attól, hogy a figyelem megilleti-e a szóban forgó alkotókat, vagy sem, a középgenerációból kifelé lépdelő, a ma ötvenes-hatvanas éveikben járó művészek zöme számára a művészeti élet perifériáján való lét akkor is kortünet. (…)
Kívül kerülünk időn és téren, ha Nádor Tibor képeit nézzük. Pedig ott vagyunk, azon a helyen. Nádor az embert körülvevő világot jeleníti meg. Egyrészt a közvetlen, mesterségesen kialakított környezetét ábrázolja, másrészt a tágabb léptékű organikus közeg, a táj a főszereplője műveinek. (…)
A kiállítás címe Köd és kontúr, ami esszenciálisan összefoglalja Tellér Mária jelenlegi (és szerintem minden eddigi) képének ellentétekre épülő lényegét, s egyben kijelöli azt a két végpontot, amelyek közötti intervallumban Tellér valamennyi műve értelmezhető. (…)
© 2024 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
