A levelezőművészet hálózatos terjedésében semmiféle meghatározott „izmus” nem irányít bennünket. Levelezőlap, xerox, kollázs, grafika, fénykép, CD, egyéb formák – ezeket cseréljük egymás között levélben, faxon, drótpostán (E-mailben). Elképesztő az a sokféleség, ahogyan a képzőművészek gondolkodnak és kifejezik önmagukat! (…)
Andy Clark szerint mi mind született (natural-born) kiborgok vagyunk.(4) Úgy lettünk megteremtve, hogy képesek vagyunk internalizálni eszközeinket. Katherine N. Hayles 1993-ban azt írta, technikai értelemben az Egyesült Államok népességének 10% kiborg, elég csak a pacemakerre, csípőprotézisre vagy a beültetett hallókészülékre gondolni.(5) A kiborgok (azaz kibernetikus organizmusok) meghatározásuk szerint szerves és biomechatronikus elemeket is tartalmaznak, így ebben az értelemben gépesítésünk már javában zajlik. A tanulmány hét művész munkáin keresztül ad betekintést a poszthumán fő témáiba, melyek a kortárs képzőművészeket is foglalkoztatják. (…)
A kollázs-elv látványos kibontakozása egyúttal a síkban látás, síkban festés forradalmi tettét eredményezte. A tér problematikája természetesen nem tűnt el a vizuális művészetek köréből, csupán az addigiaktól lényegesen különböző megközelítés folytán, a harmadik dimenzió tényleges bevonásával, az illúzió síkjáról áttevődött a valóságos, kézzelfogható anyagi forma régiójába. (…)
Amikor Kováts Albert mintegy húsz évvel ezelőtt feltűnt képeivel, nyomatékosan hangsúlyozta kötődését a magyar szürrealista festői hagyomány Vajda Lajos képviselte örökségéhez. Nemcsak Vajda jellegzetes, érzékeny vonalvezetését, de formáit, sőt motívumait is felidézte. Nem epigonizmus volt ez, hanem tisztelgés és odaadó tanulmányozása választott mesterének. Ezeken a képein Kováts – jóval megelőzve a művészettörténeti irodalmat és a kritikát – Vajda elevenségét és érvényességét is demonstrálta: azt, hogy létezik egy szinte érintetlen örökség a magyar képzőművészetben, amelyből meríteni lehet. (…)
Végtelen számú kísérletre adott módot a nyersanyagok fajtáiban rejlő lehetőség. Már korán használatba vették a tapétát, az újságot, az ipari társadalom ezerféle nyomtatványát a gyufacímkétől és a szivargyűrűtől a különféle jegyeken át a képes árjegyzékekig, prospektusokig és csomagolóanyagokig. (…)
E lapszámunk a kollázs témakört járja körbe – a képzőművészettől a filmen át a verskollázsokig.
© 2023 Képírás — Powered by WordPress
Theme by Anders Noren — Up ↑
